Egyhangúlag fogadta el a parlament azt a törvénymódosítási javaslatot, amely a jövőben többek közt súlyosabban bünteti a mérgezést és szigorúbban lép fel a szaporítók ellen. A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.
A kormány még tavasszal kezdeményezett online állatvédelmi konzultációt, hogy megismerhesse a polgárok véleményét a témáról.
A felmérés többek között olyan fontos kérdésekkel kapcsolatban igyekezett kideríteni a többségi nézőpontot, mint egy országos ivartalanítási program elindítása, hogy fontosnak tartják-e a felelős állattartásra történő nevelés elkezdését már gyerekkorban, vagy hogy szigorúbban lépjenek-e fel a visszaeső állatkínzókkal szemben.
Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a többség az állatvédelmi szabályozások szigorítását szeretné látni. Ovádi Péter miniszteri biztos megígérte, hogy az online kérdőív eredményeit integrálják a nemzeti állatvédelmi programba, valamint ezt követően megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács és elindult az ivartalanítási program is.
Miről szól a szigorítás?
A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.
A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.
Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.
Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.
Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.
Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.
Van még hová fejlődni
A legtöbb civil szervezet nagyon komoly előrelépésként értékeli a módosításokat, de hangoztatták, hogy szükség lenne a jogalkalmazók – rendőrség, ügyészség, bíróság – érzékenyítésére, hiszen jelenleg sok esetben csak az ő lelkiismeretükön múlik, hogy ténylegesen megbüntetik-e az állatkínzókat. A törvénymódosítások önmagukban még nem biztosítják a szenvedő állatok jobb életkörülményeit, azokat megfelelő módon be is kell tartatni.
Az ellenzéki pártok is támogatták a módosítási javaslatot, bár megjegyezték, hogy szerintük megkésett és hiányos. Ennek értelmében számos módosítási, kiegészítési javaslattal álltak elő, de ezeket a kormánypárti többségű igazságügyi bizottság nem fogadta el.
A legfontosabb módosítási javaslatok a között szerepelt többek közt a vadállatok cirkuszi szerepeltetésének betiltása, egy állatvédelmi ombudsman kinevezése, valamint az állatvédelem oktatásának kötelezővé tétele a Nemzeti alaptantervben.
(MTI)
