A marokkói kormány azt szeretné, ha a jövőben pénzbírsággal sújthatnák azt, aki kóbor állatokat etet. A helyi állatvédők szerint a törvényjavaslat csak egy célt szolgál: megtisztítani az utcákat a 2030-as foci-világbajnokság előtt, amelynek Spanyolországgal és Portugáliával együtt Marokkó is a házigazdája lesz. „Természetellenes, hogy az együttérző cselekedeteket akarják kriminalizálni” – fogalmazott egyikük.
Hatalmas vitát váltott ki egy új törvényjavaslat Marokkóban. A tervezet szerint akár 3000 marokkói dirhamos, azaz több mint 110 ezer forintos bírságot is kiszabhatnának azokra, akik közterületen etetnek kóbor állatokat – írja a One Green Planet.
A törvényhozók a javaslatba belefoglalták azt is, hogy két-hat hónapos börtönbüntetés mellett 5-20 ezer dirhamos (183-733 ezer forintos) bírság lenne kiszabható azokra, akik megölik a kóbor kutyákat vagy macskákat. Az állatvédőket azonban nem lehetett elhallgattatni ezzel a kiegészítéssel. Szerintük a törvény csupán az állatvédelem látszatát kelti, a valódi cél pedig, hogy megtisztítsák az utcákat a közelgő világbajnokság előtt. Marokkó 2030-ban lesz a foci-világbajnokság házigazdája – Spanyolországgal és Portugáliával karöltve.
Az együttérzést kriminalizálják
Az aktivisták szerint több bizonyíték is arra utal, hogy mérgezéssel és kilövésekkel próbálják csökkenteni a kóbor állatok számát. A hatóságok ezt tagadják, és azt állítják: a cél a befogás, ivartalanítás, oltás, ezt követően pedig a visszaengedés. A menhelyek szerint azonban az állatok elpusztítása sem ritka, ami egyáltalán nem tekinthető humánus kríziskezelésnek.
Az új törvényjavaslat ellenzői rámutattak, az indítvány az ország államvallása, az iszlám alapértékeivel is ellentétes. Utóbbi ugyanis hangsúlyozza az empátia fontosságát minden élőlény iránt.
Természetellenes, hogy az együttérző cselekedeteket akarják kriminalizálni
– mondta Chama Tahiri, helyi állatvédő.
Hozzátette, a kutyákról és macskákról való gondoskodás mélyen beágyazódott a marokkói mindennapokba, és már a kultúra része.
A kritikusok attól tartanak, ha a könyörületet büntetni kezdik, az visszájára fordítja az emberek hozzáállását: az állatok teljesen magukra maradhatnak, vagy még rosszabb bánásmódot szenvedhetnek el. Az állatvédők ezért arra kérik a lakosságot, hogy inkább a humánusabb sterilizációs programokat támogassák.
Máshol is sok a kérdőjel
A kóbor állatok kérdése más országokban is nagy viharokat kavar. Törökországban például az alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amely a kóbor kutyák eutanáziájára vonatkozó, tavaly elfogadott törvény megszüntetését kezdeményezte. A kérelmet a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) nyújtotta be, állatjogi csoportok támogatásával.
A török parlament 2024 júliusában szigorított az utcán kóborló ebek befogására és ivartalanítására vonatkozó szabályokon. Az új előírások értelmében azokat a kutyákat, akiket 30 napon belül nem fogad örökbe senki, el kell altatni. Az agresszív, valamint a kezelhetetlennek tartott betegségben szenvedő kutyák pedig még ezt a türelmi időt sem kaphatják meg.
Magyarországon szintén komoly fejtörést okoznak a kóbor állatok. Dunaújvárosban például az elszaporodott kóbor macskák miatt döntöttek közös állami és civil fellépés mellett. A projekt célja nem csupán a kóbor állatok eltávolítása a közterületekről, hanem a probléma felelős és humánus kezelése. Az elkövetkező időszakban legalább száz kóbor macska részesül teljes körű egészségügyi ellátásban, beleértve az oltásokat, valamint az ivartalanítást. Ezután civil állatvédő szervezeteken keresztül gazdához kerülhetnek. Ezzel szemben Egerben a közgyűlés leszavazta az anya nélkül maradt kóbor kismacskák támogatását.
