Magyarországon még mindig nem tekinthető elterjedt hulladékkezelési módszernek a komposztálás, pedig környezetvédelmi és anyagi haszna is lenne. A lakosság túlnyomó része azonban helyhiányra, a rágcsálóktól való félelemre és a szükséges háttértudás hiányára hivatkozva nem él ezzel a lehetőséggel.
Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a főzésből visszamaradt zöldséghéjaknak, konyhai szerves hulladéknak a kuka helyett jobb helye lenne egy komposztban. A kósza gondolatot a többség szinte rögtön el is hessegeti, és halad tovább a háztartási vagy bármely egyéb tennivalóival.
Van azonban egy ünnepnap, a komposztálás ünnepnapja, amely éppen azzal a céllal jött létre, hogy felhívja a figyelmet ennek a zöldhulladék-kezelési módszernek a fontosságára és környezetvédelmi előnyeire. Akadnak sajtóorgánumok és szervezetek, amelyek világnapként hivatkoznak erre a dátumra. Valójában azonban ez „csak” egy civil kezdeményezés, amelyhez idővel egyre több környezetvédelmi közösség és nonprofit szervezet csatlakozott nemzetközi szinten. Ennek megfelelően október 10-én kampányok garmadája igyekszik népszerűsíteni a komposztálást és eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket.
Mennyire elterjedt a komposztálás a magyar lakosság körében?
Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra 2021-ben, ez 3,6 százalékpontos növekedés 2017-hez képest. Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra ez az arány elérje a 60 százalékot. Németország, Bulgária, Ausztria és Szlovénia már elérte vagy túl is lépte ezt a 60 százalékos célt. Sok más országban azonban bőven van még teendő ezen a téren.
A magyar lakosság mindössze 31 százaléka komposztálja a konyhai és kerti hulladékát egy 2022 decemberében publikált tanulmány szerint. Az 1002 fő bevonásával készített felmérés alapján az a tendencia látszik, hogy alapvetően három tényező miatt nem vág bele a többség a komposztálásba:
- helyhiány,
- a rágcsálók megjelenésétől való félelem
- és a tudáshiány miatt.
A tanulmány készítői a nyilatkozók válaszai nyomán azt javasolják az ezzel foglalkozó szervezeteknek, hogy kampányaik során kiemelt figyelmet fordítsanak a fiatalok és a családok megszólítására.
Miért érdemes komposztálni?
A komposztálásnak számos előnye van, többek között az, hogy csökkenteni lehet vele a termelt hulladékot. Átlagosan a háztartási hulladék harmada komposztálható a hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat népszerűsítő Humusz Szövetség szerint.
A szervezet rámutatott egyéb pozitívumokra is a komposztálással kapcsolatban. Kiemelte például, hogy termékenyebbé tehető vele a talaj, amely egészségesebb növényvilágot eredményez. Ennek nyomán költségcsökkentésre is alkalmas, hiszen nem kell virágföldet venni.
A kerti hulladéktól komposzt híján sok esetben tüzeléssel szabadulnak meg. Az avarégetés során azonban szén-monoxid, szén-hidrogének és nitrogén-dioxidok is a levegőbe jutnak, míg a komposztálás nem jár efféle légszennyezéssel. Épp ellenkezőleg:
A humuszban gazdag talaj jobban képes elnyelni a szén-dioxidot, így a klímaváltozás hatásait is lehet csökkenteni
– írja a Humusz Szövetség.
A rágcsálók beköltözése megelőzhető
A szerves hulladék a rágcsálók kedvelt tápláléka, nem alaptalan tehát az az – általánosnak tekinthető – lakossági félelem, hogy a komposztba patkányok költözhetnek be. „Ha a kertben komposztot gyűjt, válasszon olyan zárt komposztálót, melybe a rágcsálók nem tudnak bemászni” – javasolja megoldásképp a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
De a jól zárható tároló beszerzése mellett a Komposztfórum Magyarország szerint érdemes szem előtt tartani azt is, hogy
rágcsálók általában ott telepednek meg a komposztban, ahol nem zavarják őket. Vagyis megelőző intézkedés lehet a gyakori forgatás.
Néhány „népi praktikára” is felhívja a figyelmet a helyi komposztálást népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokat és komposztálási bemutatókat szervező egyesület. Körbeszórhatod például a halmot Cayenne-borssal, de ültethetsz köré olyan növényeket is, amelyeket – biokertészek tapasztalata szerint – kerülnek a rágcsálók. Idesorolható a nárcisz, a császárkorona, a kutyatej, az ebnyelvűfű, a somkóró és a fokhagyma.
Sokan azért nem komposztálnak, mert lakásban élnek, azonban ma már ez sem jelenthet akadályt. Léteznek ugyanis már konyhai komposztálók, ahogy közösségi komposztpontok is. Utóbbiakat rendre azok hozzák létre – együttes erővel –, akiknek nincs saját kertjük. A kész komposztot aztán közösen, vagy saját szükségleteiknek megfelelően, például virágágyás alá, balkonládákban használják fel.
A komposztálás persze igényel némi tudást is, csak az aranyszabályok betartásával lehet jól csinálni. A komposztdomb elkészítésekor a szén és a nitrogén megfelelő arányára, az optimális nedvességre, a megfelelő oxigénellátásra és a részecskék méretére is oda kell figyelni.
