A védett tengeri területeken tiltott lesz Svédországban a fenékhálós halászat. Arról, hogy ennél messzebb is merészkednek-e, még nincs hír. Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő tavasszal arról beszélt, 2026-ig a védett tengeri területeken tiltják be az ipari vonóhálós hajók tevékenységét, 2030-ra pedig minden görög fennhatóság alá eső részen. A svédek egyelőre kizárólag a védett tengeri területekről nyilatkoztak.
Rászánta magát a svéd országvezetés is, hogy nagy lépést tegyen a tengeri élővilág védelmében. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök bejelentette, a védettnek minősített tengeri területeken betiltják a fenékhálós halászatot – írta meg a Euractiv.
„A liberálisok évtizedek óta küzdenek a tengereinket és halállományainkat pusztító nagy fenékhálós halászhajók megállításáért. Most majd a tokhal, a hering és a tőkehal is úszkálhat a partjainknál, az ipari vonóhálós hajók beavatkozása nélkül” – ünnepelte a kormányzati fellépést Romina Pourmokhtari svéd környezetvédelmi miniszter a közösségi oldalán.
Svédország halászati szempontból kétségtelenül nagyhatalomnak tekinthető Európán belül. Jelen állás szerint 127 vonóhálós halászhajó tevékenykedik az ország 2179 védett tengeri területének 11 százalékán – derül ki az óceánok védelmében fellépő francia szervezet, a Bloom jelentéséből.
„Csak remélhetjük, hogy az állományok végül helyreállnak” – mondta a svéd környezetvédelmi miniszter. Hozzátette, hogy az Európai Bizottsággal (EB) karöltve rendületlenül dolgozik azon, hogy a svéd lépést követhesse egy hasonló, de uniós szinten általánosan érvényes szabályozás.
Az EB tavaly felszólította a tagállamokat, hogy 2030-ig fokozatosan tiltsák be a fenékhálós halászatot a védett tengeri területeken. Ennek a kérésnek azonban eddig nem sok foganatja volt: az Oceana Egyesület szerint ezeknek a területeknek a 90 százalékán még mindig elterjedt ez a gyakorlat.
Mi is az a fenékhálós halászat?
A fenékhálós halászat keretében vonóhálókat húznak végig a tenger fenekén, ez pedig több szempontból is káros.
- Egyrészt károsítja az élővilágot, élőhelyeket tesz tönkre;
- másrészt pedig felkavarja a szénben gazdag üledéket.
Európa-szerte vezettek már be korlátozásokat erre vonatkozóan, de az első igazán határozott döntést ezzel kapcsolatban Athén hozta meg, idén tavasszal.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő bejelentette, hogy 2026-ig a védettnek minősített tengeri területeken betiltják a fenékhálós halászatot. 2030-ra pedig azt szeretné elérni a kabinet, hogy már ne legyen olyan görög fennhatóság alá eső terület, ahol ezzel a módszerrel élnek. Erről „A mi óceánunk” konferencia apropóján beszélt.
Az óceán nagy árat fizetett már az emberiségnek tett szolgálataiért. Életünk és megélhetésünk fontos forrása volt, mi viszont nem nyújtottunk cserébe semmit. Így hát ma sürgősen cselekednünk kell. A világunk gyorsabban változik, mint ahogy mi alkalmazkodni tudunk ezekhez a változáshoz. Ez pedig óriási nyomást gyakorol ránk politikai, gazdasági, fizikai és társadalmi szempontból egyaránt
– fogalmazott a görög miniszterelnök.
A svéd országvezetés azzal kapcsolatban eddig nem nyilatkozott, hogy – a görögökhöz hasonlóan – idővel a védett tengeri területeken túlra is szeretnék-e kiterjeszteni a fenékhálós halászatra vonatkozó tilalmat.
