Zsírban gazdag diétába kezdett egy férfi, fogyást és javuló egészségi állapotot remélve. Naponta körülbelül három-négy kilogramm sajtot, vajat és hamburgert evett meg. Végül kiugróan magas koleszterinszinttel és sárgás foltokkal a bőrén került kórházba.
Online tanácsokra hallgatva kezdett meglehetősen extrém diétába egy negyvenes éveiben járó férfi. Zsírban gazdag étrendet követett nyolc hónapon át – napi szinten 6-9 font, azaz mintegy 2,7-4 kilogramm sajtot, vajat és hamburgert fogyasztott el. Az esetről a JAMA Cardiology, egy kardiológia területére fókuszáló orvosi folyóirat számolt be.
Az internetes források nyomán a férfi arra számított, hogy a zsírban gazdag diétával fogyhat, és ráadásképp még az általános egészségi állapota is javulhat. Kezdetben pedig még tapasztalt is pozitívumokat: fogyott, energikusabbnak érezte magát, valamint szellemileg is frissebbnek. Öröme azonban nem tartott sokáig, rövidesen ugyanis sárgás lerakódások jelentek meg a bőrén, különösen a tenyerén és a könyökén. Emellett a koleszterinszintje az egekbe szökött, meghaladta az 1000 milligramm/deciliter (25,9 mmol/liter) értéket. Ez a normálisnak tekinthető érték ötszöröse.
A férfi egy floridai kórházba került, ahol egy kardiológus xanthelasmával diagnosztizálta. Ez önmagában egy ártalmatlannak tekinthető betegség, sárgás színű, koleszterinlerakódásból álló bőrelváltozás. Azonban még ha ártalmatlan is, érdemes intő jelként kezelni ennek a megjelenését, olyan súlyos egészségügyi problémák előszele lehet ugyanis, mint
- a szívbetegség
- vagy a stroke.
A férfit ellátó és az esetről beszámoló orvos, Konstantinos Marmagkiolis hangsúlyozta, ha valaki a zsírban gazdag diéta híve, nagyon fontos rendszeresen ellenőriztetni a koleszterinszintjét.
Zsírban gazdag diéta helyett érdemes másfelé kacsingatni
Az ideális koleszterinszint fenntartásának egyik alapköve lehet a megfelelően összeállított növényi alapú étrend. Az így táplálkozók koleszterinszintje rendszerint alacsonyabb, mint a mindenevőké. Ráadásul a TMAO-szint talán még a koleszterinszintél is alkalmasabb jelzője lehet egy közelgő szívinfarktusnak. A TMAO (trimetilamin-N-oxid) alapja pedig nem más, mint a beleinkben található egyes baktériumok anyagcseréjének a mellékterméke, amit elsősorban állati eredetű ételekben előforduló anyagokból (L-karnitin és kolin) állítanak elő.
Ez az oxid gyulladáskeltő, elősegíti az érelmeszesedés folyamatát, illetve hozzájárul a magas vérnyomás és a trombózis kialakulásához. Növényi étrend mellett alacsonyabb TMAO-szinttel számolhatunk.
Ráadásul a fogyni vágyók számára is ideális lehet, ha a zsírban gazdag diéta helyett növényi alapokra helyezik táplálkozásukat. Klinikai és megfigyelésen alapuló kutatások rendre megerősítik, hogy a növényi alapú étrend hozzájárulhat a túlsúly megelőzéséhez és elősegítheti a súlycsökkenést. Egy svéd publikáció szerint a húsevők körében magasabb a túlsúly és elhízás aránya, mint a kevesebb állati eredetű ételt fogyasztók között. Tajvani kutatók pedig arra jutottak, hogy minden vegán étrenden eltöltött év 7-7 százalékkal csökkentheti az elhízás esélyét.
Noha a növényi alapú étrend nem fogyókúra és nem is diéta, a növények magas rost-, tápanyag- és antioxidáns-tartalma egy egészséges és tudatos életmód részeként támogathatja a megfelelő testsúly elérését és megtartását. Ráadásul a szakemberek szerint a növényi alapú étrend könnyebben, hosszabb távon követhető és jobb életminőséggel jár, mint a hagyományos, kalóriamegszorításon alapuló programok.
