A zsiráfok védelmében korlátozhatják a vadásztrófea-importot az Egyesült Államokban. A javaslat értelmében csak különleges engedéllyel lenne erre lehetőség a jövőben. Erről a kérdésről azonban már nem az aktuális elnök, Joe Biden kormánya dönt.
A zsiráfok szigorúbb védelmét fontolgatják az Egyesült Államokban, látva, milyen meredeken csökken a számuk Afrikában – jelentették be szövetségi vadvédelmi hatóságok. Hogy mégis mi köze van az Egyesült Államok veszélyeztetett fajokról szóló törvényének egy – természetes körülmények között – másik kontinensen élő állathoz? A kulcs az import és az anyagi támogatás.
A szigorítás keretében
- korlátoznák a zsiráfok testrészeinek importját az Egyesült Államokba,
- valamint nagyobb természetvédelmi finanszírozással segítenék elő a faj túlélését.
2022-ben több ezer zsiráftestrész került az Egyesült Államokba – trófeák, bőrök, lábak, csontok és csontfaragványok formájában – írja a The New York Times. A lap szerint ez az utolsó olyan év, amelyről nemzetközi adatok állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatban. A tisztviselők leszögezték, a kereskedelem nem a zsiráfpopuláció csökkenésének elsődleges oka, ám szerintük az is kétségtelen, hogy bizonyos fokú nyomást ez is gyakorol a populációra. Ezért azt javasolják, hogy csak különleges engedélyekkel lehessen az Egyesült Államokba bevinni zsiráfokhoz köthető trófeákat.
Ez az intézkedés a zsiráfok védelmét támogatja, és biztosítja, hogy az Egyesült Államok ne járuljon hozzá a továbbiakban a zsiráfok egyedszámának csökkenéséhez
– nyilatkozta Martha Williams, az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálatának igazgatója.
A zsiráfok ügye kicsúszik az aktuális kabinet kezei közül
Világszerte mintegy 117 ezer vadon élő zsiráf maradt a namíbiai Giraffe Conservation Foundation (Zsiráfvédelmi Alapítvány, GCF) szerint. Ez az 1980-as években dokumentált állapothoz képest közel 30 százalékos csökkenést jelent. Ez egyébként még egy optimistább becslésnek is tekinthető. Amikor ugyanis a zsiráf 2016-ban a „kihalással fenyegetett” kategóriába került a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján, akkor azzal kalkuláltak, hogy a globális egyedszám százezer alatt lehet.
Az alapítvány rámutatott, hogy számos olyan területről, amelyet hagyományosan a zsiráfok elsődleges élőhelyének tekintenek, szinte teljesen eltűnt a faj. A helyzetet bonyolítja, hogy csak korlátozott mértékben végeztek zsiráfokkal kapcsolatos természetvédelmi kutatásokat Afrikában.
Az még kérdéses, hogy a Trump-adminisztráció miként kezeli majd a javaslatot. Az már biztos, hogy a zsiráf védelmének szigorításáról már csak Donald Trump régi-új elnök januári beiktatása után döntenek. Most ugyanis még csak a társadalmi egyeztetés szakasza kezdődött el: 90 napjuk van az amerikaiaknak, hogy véleményt nyilvánítsanak ebben a kérdésben. Az ügy végére egy éven belül kerülhet pont.
Egyre több a vadásztrófea-tilalom
Év elején a belga parlament is megszavazott egy vadásztrófea-behozatali tilalmat. Már tavaly lehetett tudni, hogy ilyen lépésre készülhet az ország. 2023 nyarán ugyanis a miniszterek tanácsa jóváhagyta az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslatot. Állatvédői szempontból hab a tortán, hogy az eredeti indítványban szereplő lista végül még bővült is a javaslat elfogadásáig. A végső verzióban végül szerepelnek oroszlánok, tigrisek, elefántok, orangutánok, makik és különböző fajta teknősök is.
A hatás most még korlátozott lesz. Ez egyelőre inkább szimbolikus lépés. Ez egy politikai jelzés részünkről, mert tudjuk, hogy ma európai szinten kevés ország tiltja a vadásztrófeák importját olyan ambiciózusan, mint Belgium. Hollandiában érvényben van a tilalom, Finnországban is, Franciaország pedig dolgozik rajta
– mondta a parlamenti jóváhagyást követően Zakia Khattabi belga környezetvédelmi miniszter is.
A német környezetvédelmi minisztérium szintén idén jelentette be, hogy szigorítani szeretnék a vadásztrófeák importjára vonatkozó nemzeti szabályrendszert. A botswanai elnök, Mokgweetsi Masisi azonban nem reagált kifejezetten lelkesen a német tervekre. Kijelentette, 20 ezer élő elefántot küldenek Németországba, hogy átérezzék, mekkora galibát okozhat a mindennapi életben ezeknek az állatoknak a jelenléte.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, majd gazdasági újságíróként dolgozott. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon. Nem sokkal azt követően pedig, hogy vegán lett, megjelent benne az igény, hogy a munkája is tükrözze az életmódját. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.