2019 őszén hozták nyilvánosságra Amerikában azt a tanulmányt, amely amellett kardoskodik, hogy a vörös húsok fogyasztása semmilyen káros hatással nincs az emberi szervezetre. A világ nagy médiavállalatai – illetve a legnagyobb magyar híroldalak is – sorra számoltak be arról, hogy a vörös hús valójában nem is káros. Annak ellenére, hogy korábban már számos más kutatás bizonyította ennek ellenkezőjét, az egész tengerentúli húsipar ünneplésbe fogott – bár kissé elkapkodták a dolgot.

Korábban mi is írtunk már arról, hogy a vörös hús fogyasztásának köszönhetően akár 8-13%-kal is megnövekedhet a halálozási kockázat. Ennek oka többek között az, hogy a telített zsírok, a koleszterin, a feldolgozott húsokban lévő tartósítószerek és más anyagok egyaránt negatív hatással vannak a vitalitásunkra.

Bebizonyították, hogy a vörös hús bevitele hozzájárulhat a vastagbélrák, a mellrák, de akár az Alzheimer-kór és a veseelégtelenség kialakulásához is. Rámutattak arra is, hogy még a húsok elkészítési módja is hozzájárulhat ahhoz, hogy a saját testünk termeljen rákkeltő anyagokat, ami nem kis kockázatot jelent az egészségünkre nézve.

Kétkedve néztek a legújabb tanulmányra

… ami ennek pontosan az ellenkezőjét állította, ráadásul az egyik legnevesebb amerikai orvosi szaklapban, az Annals of Internal Medicine őszi számában jelent meg. A korábbi vizsgálatokkal ellentétben, ebben a tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb ember nyugodtan fogyaszthat továbbra is vörös húst, mivel az nem jár semmilyen egészségügyi kockázattal.

A megjelenés helyét és a kutatói palettát – a kanadai Dalhousie és McMaster Egyetemek, valamint az Ibero-American és Polish Cochrane Központok – tekintve könnyen azt gondolhatnánk, hogy fenntartás nélkül elfogadhatjuk a tanulmány eredményét.

Azonban a közzététel után számtalan táplálkozástudományi szakértő, orvos és politikus kétkedésének adott hangot, mivel nem győzte meg őket a közzétett publikáció hitelessége. Ahogy az ugyanis kiderült, a kutatásban résztvevők létrehoztak egy NutriRECS nevű csoportot, ami már a tanulmány készítése alatt is kapcsolatban állt a Texas A&M Egyetem AgriLife Research nevű karával. Amit egyébként részben a marhahúsipar résztvevői támogatnak anyagilag.

A gyanús jelek ellenére az első kritikák megjelenésekor az újság főszerkesztője, Christine Laine még azt mondta a Washington Postnak, hogy nem volt tudomása a NutriRECS és az AgriLife Research kapcsolatáról, így az összeférhetetlenség, mint a publikáció lehetséges torzító tényezője fel sem merült benne.

December 31-én az újság helyesbítést adott ki

Ez annak volt köszönhető, hogy a tanulmány fő szerzőjéről és egyben vezető kutatójáról, Brad Johnstonról utólag kiderült, hogy nem felel meg a lap összeférhetetlenségi követelményeinek. Az Annals of Internal Medicine ugyanis egy 36 hónapos bevallási időszakkal számol minden kutató esetében, és itt a Dalhousie Egyetem járványügyi professzora elfelejtette feltüntetni azt a 76 863 dollárt, amit az AgriLife Researchtől kapott a telített zsírok analíziséhez.

Emiatt a támogatás miatt kérdőjeleződik meg a telített zsírokra vonatkozó pozitív megállapítások hitelessége, amik egyébként a marhahúsipar által finanszírozott AgriLife malmára hajtották a vizet. További gyanús körülmény, hogy nem sokkal a tanulmány közzététele után, de még a botrány kirobbanása előtt Johnston állást kapott a Texasi A&M Egyetemen, ami arra engedte következtetni a szakértőket, hogy a tanulmány megírása pusztán a vörös húsokkal szembeni kritikus kutatások hiteltelenítése érdekében történt.

Mi történt a botrány kirobbanása után?

Természetesen az AgriLife Research is próbálta minimalizálni a károkat. Azonban nem tett jót a megítélésüknek Johnston hirtelen foglalkoztatása, és persze az sem, hogy annak a 4,5 millió dollárnak a fele, amit csak 2019-ben a marhahússal kapcsolatos kutatásokra költöttek, marhahúsiparban érdekelt szereplőktől származott.

Érdekes egyébként, hogy Johnstonnak nem ez volt az első ilyen botránya. 2016-ban ő volt annak a tanulmánynak a vezető szerzője, ami megkérdőjelezte azokat a nemzetközi irányelveket, amik kevesebb cukorfogyasztásra biztatták az embereket.

Johnston állítása szerint gyenge lábakon álltak a cukor káros hatásaira vonatkozó bizonyítékok, bár akkor pont azt felejtette el közölni a lappal, hogy olyan élelmiszeripari csoportok közvetett támogatásával írta meg a cikket, mint például a PepsiCo, a Coca Cola vagy épp a McDonald’s.

A mostani helyzetben viszont leginkább a saját hitelessége kérdőjeleződött meg, ugyanakkor az eset számunkra is tanulságos: arra hívja fel a figyelmünket, hogy érdemes nyitott szemmel járni, kritikusan gondolkodni és időnként megkérdőjelezni azokat a forrásokat is, amik szakmailag hitelesnek tűnnek.

Kulcsszavak: vörös hús
Raul

Raul

Alapító
Hiszem, hogy Magyarországot néhány éven belül a világ egyik legtudatosabb, legnyitottabb országává tudjuk tenni, ahol könnyű a környezet megóvása, hősies az állatok megmentése, fontos az egészségünk fenntartása, nyitott a társadalmunk és mindennapos az összefogás.

Írd le a véleményed!