A káposztafélék családjába tartozó vízitorma a világ egyik legegészségesebb növénye, bár hírneve nem utal rá. Közeli rokonai, mint a brokkoli, kelkáposzta vagy karfiol sokkal szélesebb körben ismertek. Pedig a vízitorma még ezeknél a slágerzöldségeknél is több tápanyagot tartalmaz.
A torma említése kapcsán legtöbben a közönséges torma gyökeréből készült reszelékre vagy mártásra gondolunk, nem a vízitormára. Pedig éppen itt lenne az ideje, hogy ez az ehető vízinövény főszerepet kapjon sokak étrendjében.
A káposztafélék családjába tartozó, emiatt pedig számos közismert zöldséggel (karfiol, kelkáposzta, brokkoli stb.) rokonságban álló vízitorma egy igazi tápanyagbomba. A mikrozöld díjnyertes beltartalmára az amerikai járványügyi hatóság (CDC) legfrissebb kutatása hívta fel a figyelmet.
A CDC 47 különböző élelmiszert vizsgált, hogy megállapítsák, melyekre alkalmazható a „powerhouse fruit and vegetable” (PFV) jelző. Ez alatt a hivatal azokat a növényeket érti, amiket a leginkább kapcsolatba szoktak hozni a krónikus betegségek kialakulási esélyének csökkenésével.
A hivatal először meghatározta azoknak az élelmiszereknek a listáját, amiket általában PFV-ként szoktak jellemezni. Ezt követően 17 különböző tápanyag meglétét és előfordulását tesztelte, amelyekhez pontértékeket rendelt. Ezen eredmények határozták meg, mi az a tápanyagmennyiség, ami alapján az adott növény megkaphatja a jelző használatát.
A vizsgált negyvenhét élelmiszerből 41 felelt meg a PFV-minősítésnek. A lista első helyére a vízitorma került.
A vízitorma fontos része lehet a teljes értékű étrendnek
Egy ilyen tápanyagban bővelkedő zöldség persze nem csak a növényi étrendet követők számára lehet hasznos. Sőt, a betegségmegelőzési tulajdonságai miatt kifejezetten ajánlott azok számára, akik sok állati fehérjét fogyasztanak, ezzel pedig növelik a velük összefüggésbe hozható egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.
A vízitormát azért lehet egyfajta vegánspecifikus szuperételként jellemezni, mert jelentős C-vitamin-tartalma közvetlenül hozzájárul a benne lévő vas felszívódásához. Míg az állati fehérjék egyaránt tartalmaznak hem- és nemhemvasat, addig a növényekben kizárólag nemhemvas található.
Ennek a felszívódása más módon zajlik, mint a hemvasé, de C-vitaminnal meg tudjuk támogatni ezt a folyamatot. A növény emellett nagyszerű forrása olyan ásványi anyagoknak, mint a kalcium, a magnézium és a kálium, és a hínárfélék mellett azon ritka növények egyike, amely jódforrásként is szolgál.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.