Európában 2015 és 2019 között 36 faj lett a kihalás áldozata, világszerte pedig jelenleg 41 ezer faj sorolható a veszélyeztetett kategóriába. Mit lehet tenni a védelmükben?
Május harmadik péntekje – idén május 19-e – a veszélyeztetett fajok világnapja, ezen a napon különleges lehetőséget kapnak az állatvédő szervezetek és aktivisták, hogy felhívják a figyelmet a problémára. A világnap apropója egy újabb alkalom, amikor rá lehet mutatni ezeknek a fajoknak a veszélyeztetettségére, sérülékenységére.
Örömteli persze, hogy egyes esetekben sikertörténetekről számolhatunk be. Biztatóan emelkedik például a tigrisek példányszáma Indiában, köszönhetően az éppen ötvenéves, 1973-ban indított kormányzati tigrisvédő kampánynak. A vadvédelmi gyakorlat részleteit ráadásul több ázsiai országgal is megoszthatja a közeljövőben Delhi.
Arra is akad példa, hogy egy-egy állatfaj lekerüljön a veszélyeztetettek listájáról, a Kenyában felpörgő avokádótermesztés áldozataivá váló elefántok esete is mutatja azonban, hogy van még bőven tennivaló.
Az összkép egyre elkeserítőbb
„A megfigyelt vadállomány relatív létszámában világszerte átlagosan 69 százalékos csökkenés észlelhető 1970 és 2018 között. Regionálisan Latin-Amerikában figyelhető meg a legnagyobb csökkenés a populációk gyakoriságában (94 százalék), míg globálisan az egyes élőlénycsoportok közül az édesvízi fajoknál a legnagyobb a populációk visszaesése (83 százalék)” – olvasható a WWF kétévente publikált, 2022-es Élő Bolygó Jelentésében.
A természetvédelmi szervezet szerint a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha az emberiség nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy visszafordítsa az ezt előidéző folyamatokat. Hogy ehhez egész pontosan mire lenne szükség?
A WWF három szempontot sorolt fel:
- Jócskán rá kell kapcsolni azoknak az intézkedéseknek a bevezetésével kapcsolatban, amelyek a klímaváltozás megfékezését célozzák. Meg kell állítani a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C-nál nagyobb mértékű emelkedését.
- Helyre kell állítanunk a természetet és az általa biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Ide sorolható például a tiszta levegő, az ivóvíz, az élelmiszerek, egyéb nyersanyagok is.
- Olyan fenntarthatóbb irányba mutató általános társadalmi megközelítésre, szemléletmódra lenne szükség, amely mellett biztosított, hogy „a cselekedeteinkből származó költségek és előnyök társadalmilag igazságosak és méltányosan megosztottak lehessenek”.
A WWF jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a világszerte nyilvántartott mintegy 147 500 állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 ezret a veszélyeztetett kategóriába sorolt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). Ilyen sok faj eddig soha nem szerepelt ezen a „vörös kódos” listán.
A veszélyeztetett fajok közé került:
- a kétéltűek 41 százaléka,
- az emlősök 27 százaléka,
- a tűlevelűek 33 százaléka,
- a madarak 13 százaléka,
- a cápák és ráják 37 százaléka,
- a korallok 36 százaléka,
- a rákok 28 százaléka,
- a hüllők 21 százaléka,
- a cikászoknak pedig 69 százaléka.
EU-s törekvések
Az Európai Unió is felismerte, hogy a biológiai sokféleség alapvető fontosságú az egészséges ökoszisztémához és az emberi élethez is. Márpedig az IUCN adatai szerint 2015 és 2019 között összesen 36 faj kihalt Európában.
Az Európai Bizottság (EB) ezért stratégiával állt elő a veszélyeztetett fajok védelme érdekében, az Európai Parlament (EP) pedig 2021-ben állásfoglalást fogadott el ezzel kapcsolatban „ A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel.
Az EP-képviselők ennek keretében kijelentették, egy teljes körű uniós természet-helyreállítási tervre lenne szükség. Kijelentették, 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30 százalékát védetté kellene nyilvánítani, és e területek legalább egyharmadát – ezen belül valamennyi természetes és öreg erdőt – szigorúbb természetvédelmi szabályokkal kellene óvni.
A méhek és beporzók védelmében kezdeményezték, hogy az új épületek tetőzetének bizonyos hányadát borítsák zöld növényekkel, vezessenek be erre vonatkozó uniós előírásokat. Az EP emellett a vegyi növényvédő szerek használatának betiltását is indokoltnak látja.
A WWF International főigazgatója, Marco Lambertini mindenesetre pozitívan nyilatkozott az uniós törekvésekről.
A 2050-re megcélzott nulla nettó kibocsátás és az azt kiegészítő, 2030-ra megcélzott nettó természetpozitív biodiverzitás iránytűként segítik utunkat az emberiség számára biztonságos jövő, egy fenntartható fejlődési modell, és a 2030-as fenntartható fejlődési célok elérése felé
– mondta.
