A vegánok száma évről-évre rohamosan nő. Ám globálisan nézve még mindig csak a társadalom kb 1%-át teszik ki, és eltérő lehet, hogy ki, hogyan szemléli a veganizmust. Éppen ezért a becslések is csak óvatosak ebben a témában, de már évek óta van egy szám, ami közel lehet a valósághoz. Olvass tovább, hogy megtudd.
A vegán kifejezést Donald Watson, a Vegán Társaság (Vegan Society) alapítója hozta létre 1944-ben. Kezdetben ezt a meghatározást a tejterméket nem fogyasztó vegetáriánusokra használták. 1951-ben azonban a Vegán Társaság a veganizmust már az állatok kizsákmányolása nélküli életmódként írta le.
A veganizmus tehát egy olyan filozófia, amely elutasítja az állatok áruként történő felhasználását.
Azonban meghatározni a vegánok pontos számát elég nehéz feladat, hiszen sok ember egy kategóriába sorolja a vegánokat, a növényi étrendet követőket, sőt még a vegetáriánusokat is.
A vegetáriánusok és vegánok száma a világ népességének kb 8%-át teszik ki, viszont a vegánokra nézve ez az érték jóval 1% alá esik. Kontinensekre levetítve ez az érték azonban nagy kilengéseket mutat.
A világ legfejlettebb országaiban a vegánok a népesség 2-8%-át alkotják, míg a fejlődő országokban ez az érték kevesebb, mint 0,1%.
A becslések szerint 2023-ban kb. 78 000 000 vegánnal számolhatunk világszerte.
A vegánok száma azonban az utóbbi évtizedben elképesztő növekedésnek indult. A legnagyobb arányban a következő országokban találhatóak meg:
- Izrael – 5,0%
- Svédország – 4,0%
- Japán – 2,7%
- Lengyelország – 1,6%
- Egyesült Államok – 1,5%
- Egyesült Királyság – 1,1%
- Németország – 1,0%
- Olaszország – 0,6%
- Finnország – 0,5%
- Spanyolország – 0,1%
2014 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államokban a vegánok száma 4 millióról 20 millióra nőtt. Ez 600%-os növekedést jelent.
Egy másik felmérés arra kereste a választ, hogy mely városok éttermei rendelkeznek a legszélesebb vegán választékkal. Az első helyre az írországi Dublin került, azonban a listán szerepelnek olyan városok is, ahol a vegán népesség nem kiemelkedően magas. Ide tartozik Hollandia és Görögország fővárosa is, Amszterdam és Athén.
- Dublin (Írország) – 21,2%
- Phuket (Thaiföld) – 20,1%
- Amsterdam (Hollandia) – 19,8%
- London (Egyesült Királyság) – 19%
- Velence (Olaszország) – 18,6%
- Firenze (Olaszország) – 18,4%
- Orlando (Egyesült Államok) – 17,3%
- Athén (Görögország) – 17,2%
- New York (Egyesült Államok) – 16,4%
- Johannesburg (Dél-afrikai Köztársaság) – 15,5%
A vegánokról több különböző statisztika is készült, melyek felmérik életkorukat, politikai- és vallási hovatartozásukat, vagy akár az életmódváltásra késztető motivációs faktorukat.
Miért lettél vegán?
A következő tanulmány arra kereste a választ, hogy a vegánokat mi motiválta arra, hogy elhagyják az állati termékeket. Több opciót is kiválaszthattak.
- Egészségügyi okok – 69%
- Ízek – 52%
- Állatvédelem – 68%
- Undor érzése állati termékek fogyasztása során – 63%
- Környezetvédelem – 59%
- Anyagi okok – 21%
- Társadalmi befolyás (barátok, család, stb.) – 11%
- Társadalmi igazságosság – 29%
- Vallási / spirituális nézetek – 22%
- Divat – 7%
Ebből is látszik, hogy bár a veganizmus alapvetően egy állatjogi mozgalom, nagyon sok ember egészségügyi- és környezetvédelmi okok miatt dönt a növényi étrend mellett.
Ugyanakkor egy növényi étrenden élő ember még nem biztos, hogy vegánnak nevezhető, ha más módokon állatokat használ (cirkuszba jár, állatkísérletes terméket használ vagy bőrcipőt hord) ezért is olyan nehéz meghatározni a vegánok pontos számát.
Hány évesen lettél vegán?
- 15 év alattiak: 10%
- 16-24: 52%
- 25-34: 26%
- 35-44: 8%
- 45-54: 3%
- 55 év felettiek: 1%
Mint láthatjuk, a legtöbb ember fiatal felnőttként döntött az életmódváltás mellett. A vegánok több, mint fele 16 és 24 éves kor között hagyta el az állati termékeket. A „vegánná válás átlagéletkora” így 24 évre jött ki.
Annak ellenére, hogy a legtöbb ember 16 és 24 éves kora között váltott, a legtöbb vegánt a 30-49-es korosztályban találjuk. A Gallup felmérés is bizonyítja, hogy ebben a korosztályban a társadalom 4%-a vegán, míg a 18-29 évesek között ez az érték csupán 3%.
Nemek
A vegánok között jóval több nő van, mint férfi. Erről a jelenségről korábban mi is beszámoltunk, ide kattintva elolvashatod az okát.
Az Egyesült Államokban például egy 11.000 vegán bevonásával készült kérdőívre válaszolóknak 76%-a nő volt. Ez azt jelenti, hogy 4 vegán közül átlagosan csak egy a férfi.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a férfiasságot gyakran összekapcsolják a húsfogyasztással. Emellett a férfiakra nehezedhet egyfajta társadalmi nyomás is, amely a húsfogyasztásra ösztönzi őket.
Jövedelem
A statisztikák azt mutatják az alacsonyabb jövedelműek között több vegánt találunk, mint a gazdagabb rétegekben. Egy átlagos amerikai 54000 dollárt keres.
Egy felmérés szerint az átlagjövedelem alatt kereső társadalmi rétegek között található a legtöbb vegán.
Kereset
- <$50 000: 7%
- $50 000 – $75 000: 2%
- $75 000 – $100 000: 1%
- >$100 000: 2%
A jövedelem és a veganizmus közötti tendencia sokak számára meglepő lehet. A köztudatban egyre inkább elterjedt, hogy a növényi étrend drága, sőt sokak számára elérhetetlen és megfizethetetlen.
A boltok polcain a vegán jelzésű termékek általában drágábbak, mint az állati összetevőket tartalmazó társaik. Az éttermekben a Beyond Meat valószínűleg többe kerül, mint a hagyományos hús. Ezért is van, hogy sokan úgy gondolják, hogy aki növényi étrendre vált, annak sokkal inkább zsebbenyúlósabb lesz a bevásárlás.
Azonban ez a statisztika is bebizonyítja, hogy a vegán étrend lehet kifejezetten olcsó, sőt még olcsóbb is, mint a mindenevők étrendje. A különböző gabonafélék, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek ára a legtöbb esetben alacsonyabb a húsfélék és tejtermékek áránál. A vegán életmódra való áttérés tehát a számos pozitív hatása mellett a pénztárcánkra is kedvezően hathat.
Politikai- és vallási hovatartozás
Politika:
- Konzervatív: 14%
- Liberális: 52%
- Pártatlan: 34%
Vallás:
- Keresztény: 34%
- Zsidó: 3%
- Buddhista vagy hinduista: 9%
- Egyéb vallású: 7%
- Nem gyakorol semmilyen vallást: 47%
Mint láthatjuk, a vegánok több mint a fele a liberális pártot képviseli. Ez talán nem annyira meglepő, hiszen valószínűleg a liberalizmus eszmerendszere közelebb áll a veganizmus értékrendjeihez, mint a konzervatív gondolkodásmód.
Vallás tekintetében a vegánok majdnem felére az jellemző, hogy nem képvisel semmilyen vallási irányzatot. Az ateistákat általában saját erkölcsi értékrendjük irányítják, nem pedig a vallási szentírások.
Ha tehát saját maguk etikátlannak tartják az állatok használatát, akkor könnyebben váltanak vegán életmódra. Fontos azonban megemlíteni, hogy egyik vallás sem kötelez bennünket az állatok kizsákmányolására.
Összegzés
Te milyen embert képzelsz el, amikor egy vegánra gondolsz? A vegánokról alkotott képünket befolyásolhatják különböző hírcsatornák és vegán ismerőseink.
A statisztikák szerint az átlagos vegán 30-49 év közötti alacsony jövedelmű, liberális, ateista nő. Természetesen ez a megállapítás nagyon általános, hiszen nem igazán állnak rendelkezésre eszközök a vegánok globális jellemzésére.
Érdekes lehet a vegánokról szóló statisztikákat készíteni, azonban a sztereotípiákkal itt is – mint minden más esetben – nagyon óvatosan kell bánnunk. A vegánok különböző kategóriákba való beskatulyázása elfordíthat és kiszoríthat más csoportba tartozó embereket.
Fontos tehát megemlíteni, hogy a veganizmus egy olyan mozgalom, amely minden ember számára nyitott és elérhető. Az életmód egyetlen és legfontosabb eleme, hogy elutasítja az állatok kizsákmányolását.
Bárki, a Föld bármely részéről, bármilyen vallási-, és politikai identitással a mozgalom részese lehet, ha úgy dönt, hogy felhagy az állati termékek fogyasztásával és használatával.
Remélhetőleg a kulturális elfogadottság, a társadalmi egyenlőség, valamint az ételhez és oktatáshoz való egyenlő hozzáférés révén a vegánok csoportja még inkább színessé fog válni.
