A „veganizmus” kifejezést 1944-ben alkotta meg a brit Donald és Dorothy Watson, akiknek nevéhez a Vegan Society megalapítása is fűződik. Magyarországon ezt a kifejezést, illetve a „vegán” szót először azonban csak évtizedekkel később említették írásban.
„Mikor és milyen kontextusban használták először Magyarországon írásban a »veganizmus« és a »vegán« szavakat?” – teszi fel a kérdést Dávid Levente a Vegan in Hungary Facebook-csoportban. Bejegyzésében nem mindennapi kutatásának eredményeit osztja meg, amelynek során az említett szavak első írásos feljegyzéseit tárta fel.
„Azt gondolom, ebben a csoportban másokat is érdekelhetnek a talált információk – a csoport nevére gondolva pedig még stílszerű is ez a bejegyzés” – írja a posztoló. A kutatás során az Arcanum Újságok adatbázisában bukkant rá a legrégebbi, 1987-ből és 1991-ből származó forrásokra.
„A veganizmus szót 1987-ben, az Orvosi Hetilapban, a vegán szót pedig 1991-ben, az Új Magyarország napilapban említik először” – írja. Dávid a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközponttal is felvette a kapcsolatot, akik szintén ezeket a forrásokat találták a legrégebbieknek.
A „veganizmus” és a „vegán” szó is a táplálkozás kontextusában merült fel először
Az Orvosi Hetilap a veganizmust a Hollandiában elterjedt „alternatív táplálkozás” egyik irányaként említi meg. Ezekben a szerző szerint közös „a vegetarizmus különböző fokozatokban”. Valamint az is, hogy „általában elutasítanak minden »mesterséges« beavatkozást, vértransfúsiót, oltásokat, és betegség esetén sem fordulnak orvoshoz, hanem alternatív gyógyítóhoz”.
A tejles cikket az Arcanumban ide kattintva, vagy a Dávid által feltöltött oldalon ide kattintva nézheted meg.
Csakúgy, mint az 1987-ben először említett „veganizmus” esetében, a „vegán” szó első említésére is a táplálkozás kontextusában kerül sor. Az Új Magyarország napilapban 1991-ben megjelent, „Az egész-séges natúrkonyha” című cikk szerint „a natúrtáplálkozás jellegzetessége abban rejlik, hogy kevéssé ismert, teljes értékű, a hagyományos konyhával összehasonlítva tápanyagokkal gazdagabb nyersanyagokkal dolgozik. A táplálkozás gerincét a növényi eredetű nyersanyagok adják, azaz vegetárius irányú, vegetárius és vegán jellegű lehet”.
Az 1991-es cikket az Arcanum archívumában ide kattintva, a Dávid által feltöltött oldalon ide kattintva tekintheted meg.
Veganizmus vs. növényi étrend
Dávid Levente szerint a cikkek kontextusából több következtetés is levonható. „Már több mint 36 éve mossák össze a veganizmust a növényi alapú táplálkozással – jelen esetben egy szakfolyóiratban, ami tovább bonyolíthatja a helyzetet” – írja a bejegyzésben. „Mindenesetre ez csak további megerősítés arra, hogy miért is fontos tisztázni a vegán etikai szempontok és a növényi alapú táplálkozás közötti különbségeket.”
Dávid lapunknak elmondta, szerinte a médiának ebben a tekintetben elsődlegesen az a felelőssége, hogy ne járuljanak hozzá a félreértések terjedéséhez. „Amire szerintem alapvetően szükség van, hogy elkerüljük a hamis, a bizonytalan és a féligazságokon alapuló információk átadását” – mondta.
A vegán közösség különböző tagjainak szerepét is fontosnak látja e téren, a vegán közszereplőkét kiemelten. „A vegán közszereplő, amennyiben a veganizmus témájában formál gondolatot, akkor úgy gondolom, hogy a nyilvánosságra gyakorolt ráhatása miatt megkülönböztetett felelőssége van neki is ebben a kérdésben.”
Szerinte fontos lenne „hidat építeni” a különböző nézetek között, ítélkezés helyett a közös alapokat keresve. „Azt gondolom, akkor lehet egyszerűen megérteni a veganizmus és a növényi alapú táplálkozás közötti különbségeket, ha látjuk, a veganizmus egy komplex, erkölcsi elveken alapuló életmód, egy rendszer, amelynek eszköze a növényi alapú étrend.”
Dávid úgy véli, érdemes lehetne a kutatást továbbvinni a vizsgált szavak használatával kapcsolatban.
Érdekes lenne látni, hogy milyen arányban kötődtek ezek a fogalmak az etikai kérdésekhez, az állatjogokhoz, illetve milyen arányban kapcsolódtak pusztán étrendi vagy egészségügyi kontextushoz. Ezekre rákapcsolódhatna egy kvalitatív elemzés, miszerint az egyes szavak attitűdre gyakorolt hatása hogyan változott az idők alatt. Szerintem ezek segíthetnék a megértést annak kapcsán, hogy milyen mértékben torzult a közgondolkodás a veganizmusról, esetleg az eredmények ötletet adhatnak a pozitív változtatásokhoz.
Ezeket az eredményeket szerinte össze lehetne hasonlítani más országokéval a megfigyelhető tendenciák mentén.
„Azt gondolom, hogy ez a mostani kutatás akár kiindulópontként is szolgálhat egy mélyrehatóbb társadalmi és médiatudományi elemzéshez, amely nemcsak a veganizmus témakörére, hanem általánosságban a média információközvetítő szerepére is újabb aspektusból világíthat rá” – összegezte gondolatait.
