A ProVeg Intenational két új jelentéssel igyekszik fényt deríteni a fogyasztóknak leginkább tetsző elnevezésekre, és hogy mennyire zavarják össze a vásárlókat a növényi alapú terminológiák.
A vegán termékek egyre szélesebb körben elérhetők és népszerűségük folyamatosan növekszik, éppen ezért nagyon fontos, hogy kiderüljön, milyen kifejezéseket érdemes használni egy-egy vegán termék elnevezésekor.
Az egységes terminológia segíthet a pozitív asszociációk megerősítésében és egyúttal a vásárlók számára is egyszerűbbé teszi a vásárlás folyamatát, ha nem hatféle különböző jellemzéssel találkozik az alapvetően ugyanazt az elvet képviselő ételek kapcsán.
A ProVeg International – egy nemzetközi szervezet, melynek célja a globális élelmiszerrendszer átalakítása és az állati alapú ételek növényire cserélése – két új jelentést hozott ki a napokban, melyek nagyban segíthetik a piaci szereplőket a helyes elnevezések és szóhasználat kiválasztásában.
A növényi alapú élelmiszeripar rohamos növekedésével már nagyon sok termék elérhető, ami a vásárlók igényeit megfelelően kielégíti. De ez azt is jelenti, hogy a tökéletes címke kiválasztása és a vásárló elérésére fontosabb, mint valaha. Ezek a jelentések olyan információt nyújtanak a cégeknek, amelyekkel könnyebben érhetik el a fogyasztókat
– nyilatkozta Stephanie Janczniakowska-McGirr, a ProVeg vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.
A két felmérés eredményei számokban
Az első jelentés egy 2022. júliusi felmérésen alapszik, melyben 1.000 angliai fogyasztót kértek meg, hogy különböző szempontok alapján értékeljék az állatmentes (animal-free), hús nélküli (meatless), húsmentes (meat-free), 100% növényi alapú (100% plant-based), növényi alapú (plant-based), zöldséges (veggie), vegán és vegetáriánus jelzőket.
- A vásárlók a 100% növényi alapú és a zöldséges jelzővel ellátott termékeket választanák legszívesebben, míg a vegán és a hús nélküli voltak a legkevésbé szimpatikusak.
- Az állatmentes, a vegán és a vegetáriánus címkékről gondolták a legtöbben, hogy a termék jó az állatoknak és a környezetnek.
- A legélvezetesebb és legfinomabb érzést sugalló címkék az állatmentes és a zöldséges, a legegészségesebb és legtáplálóbb hatást kiváltó címkék a 100% növényi alapú, a vegetáriánus és a vegán, a legmegfizethetőbb érzetet keltők pedig a zöldséges és a vegetáriánus elnevezések voltak.
- A vásárlók 96,4%-át nem zavarta össze a falatkák (nuggets) elnevezés, csupán 3,6%-uk mondta, hogy vett már véletlenségből állati helyett növényi falatkákat.
- 80%-nál is többen mondták, hogy teljesen egyértelmű számukra, hogy a vegán, a vegetáriánus és a növényi alapú elnevezésű termékek nem tartalmaznak húst, és 76%-uk mondta, hogy a címkék segítenek nekik a termékek közötti eligazodásban.
Érdekes látni, hogy a vásárlókat nem zavarják össze a húsra utaló elnevezések, mint például a falatkák. Reményeink szerint ezek az eredmények hozzájárulnak majd ahhoz, hogy mindenki számára megfelelő szabályozási és címkézési környezetet tudjunk teremteni a növényi termékeknek, különösen, amikor ilyen téren bizonytalanságokat látunk Európában
– mondta Stephanie.
Bizonytalanságok alatt arra utalt, hogy több országban – köztünk hazánkban is – támadják a növényi termékek húsos jelzőkkel való illetését azzal a hamis indokkal, hogy ez összezavarja a vásárlókat.
A második jelentés egy tavaly októberi online kutatást vesz alapul, amit az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok lakosai között végeztek, és amiben arra próbáltak választ találni a kérdezők, mennyire értik a vásárlók az egyes növényi terminusokat.
- A megkérdezettek többsége, 69,4%-a (UK) és 61,3%-a (USA) tökéletesen tudta, hogy a vegán elnevezés arra utal, hogy sem hús, sem tej, vagy tojás nincs a termékben. Ennek ellenére a ProVeg azt javasolja, hogy a vegán termékek kapcsán jobban ki kell emelni, hogy sem tejterméket, sem tojást nem tartalmaznak.
- A növényi alapú elnevezés már kevesebbeknek, nagyjából csak a megkérdezettek felének volt egyértelmű, de néhányan (17% UK, 26,1% USA) nem voltak benne biztosak, hogy a termék tartalmaz-e tejet és tojást. Ugyanez volt igaz a vegetáriánus elnevezésre is.
- A többség számára világos volt, hogy a tejmentes (dairy-free) termékekben nincsen tej, az elnevezés viszont némileg összezavarta őket a hústartalommal kapcsolatban.
- Ugyanez a helyzet a húsmentes/hús nélküli elnevezéssel is. Az egyértelmű, hogy mi nincs benne, de hogy van-e benne tojás vagy tej, az nem.
Ezek a kutatások nagyon fontosak, hogy a cégek sikeresen meg tudják célozni az egyre növekvő létszámú flexitáriánus vásárlókat és megérthessék, mi a legjobb elnevezés, hogy a fogyasztó biztosan tudja, mit vásárol
– összegezte véleményét Stephanie Janczniakowska-McGirr.
