Hasonlóan a valódi állati hústól mentes laborhúsokhoz, hamarosan a laborban “tenyésztett” hal is piacra kerül. Ez jó hír lehet azoknak, akik etikai és/vagy környezetvédelmi okokból nem fogyasztanak halat, de szívesen pótolnák valamivel a kedvelt és ismert ízeket.
Labor-lazac
A Wild Type névre hallgató startup cég 2016 óta dolgozik “labor-lazac” létrehozásán, és most végre sikerült annyit előállítania, hogy a termék nyilvánosan is debütálhasson. Blogjukon azt írják,
“a generációnkat érintő legsürgetőbb dolgok, azaz a klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság és az egészség nevében dolgoznak jobb hús létrehozásán.”
A műlazacot egy oregoni étteremben, több fogásos kóstolómenü keretében szolgálták fel a vendégeknek. A cég szerint ez volt a világon az első alkalom, hogy egy étterem egész menüje laborban növesztett húsfélén alapult.
A fogások megalkotásán a Wild Type több séffel dolgozott együtt, amelyek között szerepelt sushitekercs, lazactatár rizspuffancson, ceviche verde leves, és lazacfalatok tortillachipsen felszolgálva.
Az eseményt a cég arra használja majd fel, hogy a kóstolóktól kapott visszajelzések alapján tökéletesíthesse a terméket szín, textúra, íz, utóíz és több másik szempontból.
A laborhús úgy készül, hogy a replikálni kívánt állatból vesznek egy izommintát, amiből őssejteket nyernek ki. Ezután a tudósok laborban próbálják meg az őssejteket sokszorosítani, amiből utána rost és izomszövet lesz, végül pedig az eredeti húsra emlékeztető termék.
Lehetséges megoldás
A laborhús napjainkban igen vitatott téma, mivel bár az állatot magához a mintavételhez nem ölik meg, de ahogy a laborhús egyre népszerűbb lesz, egyre több és több állatra is lesz szükség a kinyeréshez. Emiatt bizonyos állatjogi aktivisták a laborhúst is etikátlannak ítélik meg, mások viszont lehetséges megoldásként látják az állattenyésztésben évente milliárdnyi szörnyű körülmények között tartott és lemészárolt állat megmentésére.
A halászattal jelenleg nem csak a tengerek halállományait pusztítjuk ki, hanem rengeteg más tengeri állatot is veszélyeztetünk. A laborban tenyésztett hal ezekre a problémákra megoldást nyújthatna.
George Monbiot környezetvédelmi aktivista és a The Guardian újságírója szerint – aki részben szintén a laborban növesztett húst látja megoldásnak a környezeti problémákra – csak úgy menthetjük meg a tengeri élővilágot, ha egyáltalán nem fogyasztunk halat:
A tengeri élet jelenleg még a földinél is gyorsabb ütemben haldoklik. Az ENSZ biodiverzitásról szóló jelentése egyértelművé teszi, hogy ennek a fő oka nem a műanyag, és nem is a vízszennyezés, a klímaváltozás, vagy a savasodás – hanem a halászat [de természetesen korántsem elhanyagolható a többi szegmens sem]. És mivel a kereskedelmi halászat a legfontosabb közrejátszó tényező, erről beszélünk a legkevesebbet.
Szerencsére nem a Wild Type az egyetlen cég, amely ezen dolgozik: egy szingapúri startup, a Shiok Meats laborban tenyésztett rákfélék létrehozásán dolgozik, egy kaliforniai cég, a Finless Foods pedig labor-tonhalat szeretne piacra dobni.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.