Az állatjogok és a vallás jóval több területen átfedik egymást, mint ahogyan azt ismerjük. Íme egy összefoglaló, hogy a vallási irányzatok mit mondanak az állatok jogairól.

A világ főbb vallásai a buddhizmus, a kereszténység, a hinduizmus, az iszlám és a zsidó vallás. Mindegyiket milliárdok követik a világon, és ősi, szent gyökereik vannak. Az állatok mindegyik vallásban megjelennek, mint áldozatok, élelemforrások, vagy ünnepekhez kapcsolódó élőlények.

Minden vallás különbözőképpen kezeli az állatokat. Egyes vallások követői szentként tisztelik őket, mások pusztán élelemként néznek rájuk. Ráadásul minden vallás fejlődésen megy keresztül e tekintetben is, és kultúránként, országonként eltérő, hogy mit is tartanak az állatokról.

Buddhizmus

A buddhizmus olyan vallásként ismert, mely az emberek és állatok békés együttélését hirdeti. Egyesek azzal is érvelnek, hogy a buddhizmus védi az állatokat, hiszen az együttérzés ennek a vallásnak az alapja.

Míg a kereszténységben és a zsidóságban a Tízparancsolat létezik, a buddhizmusnál öt elv van. Az elsőről, hogy ne ölj és ne árts másoknak, sok vita folyik, hogy ez kiterjed-e az állatokra is.

Vajon Buddha kiket értett a „mások” alatt? Ez az elv tényleg csak az emberekre vonatkozik? Vagy minden érző lényre?

Minden buddhista követi Buddha tanításait, de ezek értelmezése eltérő a világ különböző pontjain. A buddhisták általában növényi étrenden élnek, habár nem mindenki.

A Mahayana irányzat szigorúbban vegetáriánus, mint a többi buddhista irány. A Lankavatara Sutra-ban Buddhát így idézik:

„Nem engedtem meg senkinek sem a húsfogyasztást. Most sem engedem, és nem is fogom.”

Ugyanebben a szentírásban ezt mondja:

„Ha senki, semmilyen okból nem enne húst, akkor semmi sem rombolná az életünket.”

Napjainkban egyes buddhisták számára elfogadható a húsevés. Vannak, akik szupermarketek mellett guberálnak, abban megnyugodva, hogy így nem megy kárba semmilyen étel, és az így elfogyasztott hús nem közvetlenül járult hozzá az állatok halálához. Természetesen sokan nem értenek egyet ezzel a nézőponttal.

Buddha szavai a Dhammapadában:

„Minden élőlény reszket a félelemtől veszély esetén. Mindenki fél a haláltól. Ha ezt átgondolod, többé nem okozod senki halálát. Az élet mindenkinek egyformán értékes.”

Az együttérzés mindenki számára magától értetődő, aki a buddhizmust követi. Ezért a buddhisták a lehető legkevesebbet szeretnének ártani az állatoknak is, kerülik azt a munkát, ami az állatok megöléséhez kapcsolódik, az állatokat az emberrel egyenrangúnak tartják, hisznek abban, hogy az emberekhez hasonlónak az állatok is elérik a Nirvánát, a jóllét legmagasabb fokát.

Kereszténység

A keresztény vallást emberek milliárdja gyakorolja, ez a legnépszerűbb vallás Amerikában, Európában és Afrika északi részén. A keresztények közt az állatjogok erősen vitatottak, különösen az Egyesült Államokban és Angliában.

Genezis 1:26-tól 28-ig:

„És Isten így szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog. Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.”

Peter Singer Az állatok felszabadítása című, 1975-ben írt regényében azt állítja, hogy a Bibliában leírt emberi egyeduralom a gátja az állatjogok érvényesülésének.

Sok hagyományos keresztény úgy gondolja, hogy az állatok az emberek élelmezése, szórakoztatása, társasága és ruházata céljából teremtődtek. Mindamellett sok keresztény szerint az állatokkal is együttérzően kell bánni. És ahogyan az embereket, úgy az állatokat sem szabad bántani, mert az bűn.

Úgy vélik, hogy Isten minden teremtménye, emberi és nem emberi lények, ártatlanok, és érzik a fájdalmat és a szenvedést. Bár ez a nézet nem minden keresztény számára elfogadott, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ember egyeduralmát az egyes keresztények eltérő módon értelmezik.

A keresztények közt a vegetarianizmus egyre elterjedtebbé válik, ahogyan egyre többen rájönnek, hogyan is kerül az étel az asztalra. Ők a Biblia tanításait hozzák fel érvként, miszerint nem akarnak kegyetlenségben részt venni. A Keresztény Vegetáriánus Szövetség szerint, aki nagyüzemi állattartásból származó húst fogyaszt, az az erőszakot támogatja.

A keresztény vallás Isten tanításain alapul, és úgy hiszik, Istent minden tekintetben szolgálni kell, így az étkezésnél is. Sokan úgy vélik, az állatok azért élnek a Földön, hogy az ember megehesse őket – míg mások azt gondolják, hogy az állatok érző, ártatlan, intelligens lények, akik megérdemlik, hogy tisztelettel bánjunk velük.

Hinduizmus

A hinduizmus sokféle hagyomány és filozófia összessége, nem csak egyszerűen egy vallás. Több vallás elveit is felöleli, gyakran inkább életfelfogásként tekintenek rá.

Az elvek keveredésének köszönhetően nincs egységes hindu nézőpont az állatok jogait tekintve, sokkal kevésbé, mint más vallásoknál. A hindu tanok szerint az állatoknak is van lelkük, és ők is részei a legfelsőbb léleknek. Ezért minden élőlény, emberek és nem emberi lények, egyformán értékesek – csakúgy, mint a buddhistáknál.

Azzal együtt, hogy a hinduizmus egyenlő bánásmódot hirdet az állatokkal kapcsolatban, egyes ünnepségeiken mégis állatokat áldoznak fel. Annak elég nagy fontosságot tulajdonítanak, hogy az áldozatra szánt állattal azelőtt hogyan bánnak.

A BBC szerint:

„Az Ahimsa fogalmát gyakran úgy fordítják le, mint nem-ártás, de ezen jóval túlmutat: sokkal több, mint egy viselkedési forma, ez az élet egész útját jelenti. Állatokat ölni az Ahimsa felett gyakorolt erőszakot jelenti, ez rossz karmát okoz, ezért sokan vegetáriánus étrendet követnek.”

A tehén szent állatnak számít a hinduknál, Aditival, a főistennel teszik egyenlővé. Ráadásul, a tehén mindig többet ad, mint amennyit elvesz.

„A tehén, véleményük szerint, öt dolgot ad: tejet, sajtot, vajat (vagy ghít), vizeletet és trágyát. Az első hármat megesszük és isteneinknek ajánljuk fel, a másik kettőt vallási áldozatként tekintjük vagy vezeklésekhez használjuk, illetve üzemanyagként használjuk fel.”

Indiában, ahol a lakosság 80%-a hindu, a tehén megölése tilos, mivel szentként tisztelik. A hinduk semmilyen, tehéntől származó táplálékot nem fogyasztanak.

Mivel a fő alapelv, hogy minden élőlénynek van lelke, a hinduizmus az állatjogokat magas szintre emelte, habár olykor vallási célból feláldoznak állatokat.

Iszlám

A muszlimok úgy tartják, hogy az állatok az ember igényeit kell szolgálják, de azért megilleti őket az együttérzés és a szelíd bánásmód.

A Korán határozottan kijelenti, hogy az állatokat lehet és kell is használniuk az embereknek.

„Isten ellátott minket minden szükséges állattal, így egyeseknek felülhetünk a hátára, másokból pedig az élelmünk származik. Vannak, akik a szívünk vágyát elégítik ki. Megint mások pedig elszállítanak minket a kívánt helyekre.”

Bár az iszlám engedi az állatok használatát, mégis bűnnek számít, ha kegyetlenül bánnak velük. A megölésük pedig – kivéve, ha élelem céljából történik – tilos.

Mohamed szerint az állatok iránti könyörületesség elvárás, úgy kell bánni velük, mint az embertársainkkal, a lelki kegyetlenség is tilos, és még sok egyéb kitétel létezik az állatokkal való bánásmódra.

Az iszlám nem engedi meg a muszlimoknak olyan sertéshús fogyasztását, ahol az állat nem megfelelően volt leölve, kivéreztetve, vagy az állat elektromos áram által halt meg, megfojtották vagy elkábították, illetve semmilyen olyan ételt nem enged, ami a fentiek szerinti szennyezésben részesült.

Bár a muszlimok egy része nem eszik húst, szigorú szabályok vannak arra, hogyan kell az állatot megölni – ezt úgy hívják, halal. Ennek ellentéte, a haram, tiltott. A rituális „halal” mészárlás így történik:

A muszlimok az állat torkát gyorsan vágják el, „Isten nevében, Isten nagyszerűségére.” (Korán: 6:118-121.) Az állatnak semmiképp nem szabad szenvednie, és nem láthatja a kést, mielőtt levágják.

A penge borotvaéles, nem használhatják előtte másik mészárláshoz és nem lehet vér rajta. Az állat összes vérének ki kell folynia fogyasztás előtt. Az így elkészített hús neve zabihah, vagy egyszerűen csak halal hús.

Bár a muszlimok úgy vélik, ez a mészárlási mód a legkíméletesebb egy állat életének bevégzésére, az állatjogi aktivisták tiltakoznak. Szerintük az állatok épp eleget szenvednek a halal módszer mellett is. Egyes kultúrákban még most sem kábítanak.

2004-ben Masood Khawaja, a Halal Ételek Szövetségének elnöke azt állította, hogy az ölésre szánt állat mozdulatlanná tétele nem áll szemben a halal gyakorlatával. Az állatok előzetes elkábítása nem mindig a halal része, szóval az állat sokszor nem halt meg, még mielőtt elvágták volna a torkát.

Az iszlám is hajlik az állatokkal való kíméletes bánásmódra, még azokra is kiterjed ez, akiket lemészárolnak. A Korán is hangsúlyozza az állatok tiszteletét.

Zsidó vallás

Ennél a vallásnál különösen nagy hangsúly helyeződik az állatokkal való megfelelő bánásmódra, mivel őket is Isten teremtményének tartják. A zsidó hagyomány világosan kimondja, hogy tilos az állatokkal kegyetlenül bánni, és bármilyen élő teremtménynek fájdalmat okozni.

Bár a kereszténység és a zsidóság hasonló alapelveket vall az állatok tekintetében, a zsidóságnál az állatjogok magasabb szinten állnak.

A BBC szerint:

„A Talmud egyértelműen felszólítja a zsidókat, hogy ne okozzanak fájdalmat az állatoknak, és jó néhány bibliai történet is létezik, amikor az állatokkal való megfelelő bánásmód erénynek számított.”

Bár az állatjogok fontosak a zsidók számára, de a zsidó vallás tanai szerint az is elfogadható, ha valaki azért öl állatot, hogy az alapvető emberi szükségleteket kielégítse. A Tórában szerepel az állítás, hogy az emberek elsőbbséget élveznek az állatokkal szemben, mivel Isten megadta az embernek a képességet, hogy uralja az állatokat.

Az engedelmes zsidók csak olyan húst esznek, mely megfelelő mészárlási körülményekből származik, ezt shechita-nak nevezik. Hasonlóan a muszlimoknál a halal-hoz, az állatjogi aktivisták a zsidók általi mészárlási procedúrát is példátlanul kegyetlennek tartják, bár a zsidók ennek ellenkezőjét állítják.

„Tekintettel a hús előkészítésének módszerére, a Tóra megparancsolja, hogy az állatokat a nekik legkevésbé fájdalmas módon kell megölni. Nem szabad ügyetlenül elvágni a torkukat, azt átszúrni, vagy levágni egy végtagjukat addig, míg az állat életben van.”

Mózes Maimonidész

A zsidó rabbi és filozófus foglalta rendszerbe a zsidó vallásjog törvényeit. Eszerint a megölésre szánt állatot egyetlen késszúrással, hirtelen kell elpusztítani, hogy ne érezzenek fájdalmat. Ha helyesen végzik, az így előállított hús kóser lesz.

A zsidó vallás az emberek szükségleteit hangsúlyozza, és azon az elképzelésen alapul, hogy ha az állattal megfelelően bánnak, akkor fel lehet áldozni az emberek szükségleteinek kielégítése érdekében.

Végső következtetés

A világ főbb vallásai, egymástól eltérő mértékben, mind azt vélik, hogy az állatokkal együttérzően és tisztelettel kell bánni. Azokban az országokban és kultúrákban, ahol ezeket a vallásokat gyakorolják, és az állatokat méltósággal kezelik, ott csak étkezési célból vagy vallási áldozatként lehet elvenni az életüket.

Mahatma Gandhi szavaival:

„Véleményem szerint egy bárány élete semmivel sem kevésbé értékes, mint egy emberé. Minél kiszolgáltatottabb és védtelenebb egy élőlény, annál inkább joga van arra, hogy az emberek megvédjék őt más emberek kegyetlenségétől.”

Ahogyan telik az idő és a vallási hagyományok is fejlődnek, vajon a vallás is elő fogja segíteni az állatok életének megmentését? Isten vajon ma is mészárlásra biztatna minket?

Vajon nem az a legjobb megoldás az állatok tiszteletére, ha nem használjuk és öljük meg őket?

Galgóczi Dóra

Galgóczi Dóra

Író és természetgyógyász
Évek óta követem a vegán életmódot. A könyveimmel egy kis iránytűt szeretnék adni az embereknek, hogyan találják meg az útjukat a világban. A gyógyítással pedig szeretnék testi-lelki egészséget adni, személyre szabott módszerekkel. Hiszek abban, hogy minden élet egyformán értékes, és mindenkiben ott rejlik az együttérzés.

Írd le a véleményed!