Az új-dél-walesi Kosciuszko Nemzeti Parkban olyan módszerrel csökkentik a vadlovak egyedszámát, amit a múltban már betiltottak. A légből leadott sorozatlövésekkel végzett próbaritkítás a hatóságok szerint remekül sikerült. A nemzeti park úgy gondolja, ez a leghumánusabb módszer a vadlovak számának csökkentésére. Az állatvédők viszont azon a véleményen vannak, hogy a módszer szükségtelenül kegyetlen.
Az ausztráliai Új-Dél-Wales kormányzata megvédte azt a gyakorlatot, amivel a legutóbbi próbaritkítás alatt a vadlovak egyedszámát csökkentették. A levegőből végrehajtott lőfegyveres ritkítás a hatóságok szerint a leghumánusabb módja az állatok leölésének. A sorozatlövő fegyverek használata állításuk szerint az állatjóléti szempontokat leginkább figyelembe vevő módszer. A többszörösen leadott lövések következtében egy ló átlagosan öt másodperc alatt veszíti el az eszméletét. A gyakorlatot az állatorvosok is megfelelőnek találták.
A múlt hónapban végrehajtott egyedszámcsökkentés alkalmával 270 lovat lőttek agyon. Volt ló, amelyet 15 golyótalálat ért, de átlagosan 7-nél több lövést kaptak az állatok. Ugyanezt a módszert 2000-ben alkalmazták utoljára. Akkor három nap alatt 600 brumby-lovat (ez az ausztrál vadlovak neve) mészároltak le, ami olyan mértékű felháborodást keltett, hogy a gyakorlatot betiltották. Több mint húsz év után viszont úgy látszik, újra visszavezetik a módszert, ugyanis mind a kormányzat, mind a nemzeti park szakemberei szerint elengedhetetlen a gyors (és humánus) létszámcsökkentéshez.
Ez nem volt egy egyszerű döntés, senki sem akarja, hogy lovakat kelljen lelőnie
– mondta Penny Sharpe, Új-Dél-Wales környezetvédelmi minisztere. „Tisztában vagyok vele, hogy ez a döntés sokakat fel fog bőszíteni. Együttérzek azokkal, akiket elborzaszt, hogy egyedszámcsökkentést kell végrehajtanunk” – tette hozzá.
A vadlovak a nemzeti park ökoszisztémáját fenyegetik
A múltban sok módszerrel (csapdázás, eutanázia, áttelepítés stb.) próbálták csökkenteni a lovak lélekszámát, de minden módszer kudarcot vallott. A lovak egyedszáma évente 15-18 százalékkal gyarapodott. Jelenleg körülbelül 19.000 (más források szerint 22.500), ami nagymértékben fenyegeti Ausztrália egyik legnagyobb nemzeti parkjának ökoszisztémáját. A kormányzat által előirányzott tervek szerint körülbelül 3.000-re szeretnék csökkenteni a lovak létszámát 2027 közepére.
A tudomány teljesen egyértelmű a kérdésben, a közvélemény is változott, amióta az ausztrálok tájékozottabbak a vadlovak által okozott pusztításról. Senki sem szereti látni, ahogy állatokat mészárolnak, de meg kell hoznunk a döntést, hogy drasztikusan csökkentjük a lovak egyedszámát, vagy elfogadjuk az érzékeny ökoszisztéma és élőhely, valamint őshonos állatfajok elpusztítását
– mondta Jack Gough az Invasive Species Council (Invazív Fajok Tanácsa) képviselője.
Az állatvédők viszont egyáltalán nincsenek meggyőzve arról, hogy a nemzeti park által alkalmazott módszer kellőképpen humánus. Tara Ward, az Animal Defenders Office ügyvédje szerint a lovak helikopterről történő hosszas üldözése különösen rémisztő lehet az állatoknak. Emma Hurst, az Australia’s Animal Justice Party – egy 2009-ben alapított állatvédő politikai párt – tagja szerint az új-dél-walesi kormányzat ígéreteivel ellentétben egyáltalán nem törődik az állatok jóllétével, amire jó példa az is, hogy engedélyezik a húsz évvel ezelőtt betiltott gyakorlatot.
„Nagyon szomorú vagyok. Nekünk is, és különösen a brumby-lovaknak borzalmas ez az egész. Szinte lehetetlen pontos találatot leadni. Az irtás után mindenhol lövedékeket és néha élő, sebesült lovakat is találunk. Szóval nekünk nem számít, mennyire szajkózzák, hogy ez humánus – mondta Jill Pickering, az Australian Brumby Alliance elnöke.
