Nyugat-Európában 25 százalékkal megugrott a populáció a 2021-es kilövési tilalom bevezetése óta, ezen felbuzdulva pedig újra vadászhatóvá teszik a vadgerlét Európában. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hivatalos besorolása alapján azonban a faj továbbra is a veszélyeztetett kategóriába sorolható, és közepes szintű kihalási kockázatnak van kitéve.
Ismét vadászhatóvá válik a vadgerle Európában, az Európai Unió feloldja az ezzel kapcsolatos, eddig érvényben lévő tilalmat. A vadászok összességében 132 ezer ehhez a fajhoz sorolható madarat lőhetnek majd ki idén legálisan a kontinensen a The Guardian információi szerint, ebből
- a spanyolországi kvóta 106 920 példány,
- Franciaországban 10 560 madarat lőhetnek ki,
- Olaszországban pedig 924-et.
Hogy hirtelen miért oldják fel a 2021-ben bevezetett tilalmat? A döntést azzal indokolják, hogy a korlátozásnak köszönhetően Nyugat-Európában 25 százalékkal megugrott a vadgerlék egyedszáma. Ezt pedig elegendő érvnek látták arra, hogy újból teret engedjenek a vadászoknak is.
Nemes célt szolgál a madarak halála?
A vadászok természetesen ünneplik a tilalom feloldását. Massimo Buconi, az olasz vadászati szövetség (Federazione Italiana della Caccia, FIdC) elnöke kiemelte, hagyományosan a venetói vadászati szezon megnyitójaként tekintenek a vadgerlékre. Hozzátette:
Természetesen megesszük a vadgerléket. A vadászat Olaszországban mindig is szorosan kapcsolódott a konyhához.
A spanyol vadászszövetség (Real Federación Española de Caza, RFEC) kommunikációs igazgatója, Alejandro Martínez pedig arról beszélt, a vadgerle vadászata amellett, hogy fenntartható,
- társadalmi,
- gazdasági,
- kulináris
- és kulturális
jelentőséggel is bír. „A vadászat Spanyolországban 6,5 milliárd eurót generál, és 200 ezer munkahelyet teremt. A fejlődés hajtóerejeként szolgál a vidéki területeken, amelyek a vadgazdálkodásból élnek meg és gyarapodnak” – mondta Martínez.
A vadgerle még mindig sebezhető faj
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hivatalos besorolása alapján a vadgerle továbbra is veszélyeztetett kategóriába sorolható, és közepes szintű kihalási kockázatnak van kitéve. Ennek oka részben a vadászat, másrészt pedig az élőhelyvesztés.
Igaz ugyan, hogy Nyugat-Európában növekedett az egyedszám, Ausztriában, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Máltán, Romániában és Cipruson azonban nem érvényesítették megfelelően a hatóságok a vadászati tilalmat. Ez pedig helyi populációk csökkenésében tükröződik is.
A vadgerle megtette a magáét. Miután békén hagyták, elkezdett helyreállni az egyedszám. A kormányok azonban nem tartottak ki végsőkig a megállapodás mellett. Ahelyett, hogy a végrehajtás hiányosságait befoltoznák és megvédenék az élőhelyeket, belerohannak a tilalom feloldásába. Ez meggondolatlan és rövidlátó. Tudjuk, hová vezet ez az út – vissza egyenesen a szakadék szélére. Az Európai Bizottságnak határozottan ki kellett volna állnia, és ragaszkodnia kellett volna a moratóriumhoz
– mondta Barbara Herrero, BirdLife Europe természetvédelmi szakreferense.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.