Az amerikai gazdák félnek, hogy a pozitív teszteredményeket követően anyagi káruk keletkezik, ezért nem igazán tesztelnek. Pedig a madárinfluenza terjedésének megelőzése szempontjából fontos lenne a pontos képet ismerni. A szakértők kötelező teszteket és magasabb anyagi kompenzációt javasolnak, amivel talán motiválhatók lennének a vonakodó állattartók.
Portálunk is több ízben foglalkozott már az amerikai marhatelepeken vészesen terjedő madárinfluenza-fertőzésekkel. Áprilisban egy texasi gazda produkált pozitív tesztet a H5N1 altípusú madárinfluenzára. Ezzel ő volt csupán a második olyan ember az Egyesült Államokban, akit a vírus megfertőzött.
Júniusban egy michigani férfi szervezetében is kimutatták a vírust, aki szintén egy tehenészetben dolgozott. Ő már a negyedik eset volt országosan, és a harmadik olyan, aki a tehenészeteket sújtó járvány kapcsán fertőződött meg. Jelenleg ez a szám tizenhárom a Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint. Fertőzött csordából 191-et tartanak számon.
Ám ez a szám minden bizonnyal alacsonyabb, mint ahány telepet érint a járvány. A Reuters hat különböző államban készített interjúi szerint ugyanis sokan egyszerűen nem tesztelnek, mert félnek a pozitív eredményektől.
A lap egy tucat szakértővel, állatorvossal, gazdával és állattenyésztővel konzultált, hogy pontos képet kaphasson a madárinfluenza-járvány terjedésének követéséről. Ezekből az interjúkból derül ki, hogy a gazdák sok esetben nem végeznek tesztet, mert pozitív eredmény esetén sem a marháikat, sem a tejet nem tudnák eladni.
Nálunk hivatalosan kilenc telepen mutatták ki a vírus jelenlétét, de a valós szám ennél sokkal magasabb, csak a gazdák nem tesztelnek
– mondta Joe Armstrong, a University of Minnesota állatorvoslási és szarvasmarha-szakértője. Hozzátette azt is, hogy a valós érték ennél akár ötször magasabb lehet.
A madárinfluenza-tesztelésekhez jobb segélyezési rendszer kell
Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium szóvivője szerint igyekeznek növelni a tesztelési hajlandóságot. Az államhatárokon keresztül szállított állatoktól mindenképpen kell negatív teszt. Április óta pedig a gazdák részt vehetnek egy önkéntes programban, amiben heti rendszerességgel ellenőrzik a lefejt tejet a vírus nyomait keresve.
A programban jelenleg 24 tehenészet vesz részt az országban található 24.000-ből. A kormány az állatorvosi kezelés költségeit és a tejeladások kieséséből származó anyagi kár 90 százalékát is megtéríti. Ám úgy látszik, ez sem elég.
Régóta tudjuk, hogy a láz legjobb gyógymódja, ha nem mérjük meg a testhőmérsékletünket. Ha nem tesztelünk, akkor nem is lehetünk pozitívak
– jegyzi meg cinikusan Mark Hardesty, egy szarvasmarhákra specializálódott ohiói állatorvos.
Gondot jelent az is, hogy vannak, akik egyszerűen nem hisznek a kormánynak, vagy nem gondolják annyira komolynak a helyzetet, mint amennyire valójában az. A szakértők szerint komolyabb anyagi kárpótlásra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdák önként teszteltessék a marháikat. Vagy alternatívaként kötelezővé kellene tenni a tesztelést, ahogy azt Coloradóban már be is vezették – állítják a szakértők.

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.