Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) által közzétett új jelentés szerint egymilliárd gyermek – a világon élő gyermekek csaknem fele – van kitéve “rendkívüli veszélynek”, ahogy egyre jobban fokozódik a klímakrízis.
A Children’s Climate Risk Index (CCRI) az első olyan átfogó elemzés, ami azt vizsgálta, hogy a gyermekekre milyen hatással lesz a klímaváltozás, és sorrendet állítottak fel aszerint, hogy melyik országot mennyire érinti a probléma.
A riport szerint elsődlegesen azokat a területeket sújtja majd (és már most is) a változó klíma, ahol a gyermekek egyébként is gyakran kiszolgáltatott helyzetben élnek. Az első tíz helyezett kizárólag afrikai állam lett: Nigéria, Közép-afrikai Köztársaság, Guinea, Bissau-Guinea, Dél-Szudán, Szomália, Csád, Niger, Angola és a Kongói Demokratikus Köztársaság.
A sort Új-Zéland, Luxemburg és Izland zárja, az itt élő gyermekek vannak kitéve legkisebb mértékben a veszélyeknek. Magyarország a 134. helyet foglalja el a 163-ból.
Olyan faktorok szerint határozták meg az értékeket, mint hogy mennyire valószínű a ciklonok, áradások, hőhullámok, légszennyezés, betegségek, jelentős szegénység, oktatási lehetőség megszűnése, víz- és élelemhiány és hasonlók.
A jelentés továbbá kimutatta, hogy nem azok az országok szenvedik el leginkább a hatásokat, akik a legnagyobb mértékben hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, az ugyanis bárhol jelentkezhet, a világ másik felén is. Minden egyes ország felelősséggel tartozik a másikért, ugyanis a mi környezetpusztításunk minden bizonnyal más emberek halálát is okozhatják.
Klímakárosultak
A klímaváltozás következtében emelkedő tengerszint, parti erózió, csökkenő vízkészletek, kiszáradó termőföldek és extrém időjárási jelenségek miatt már most milliók kényszerültek rá, hogy elhagyják az otthonaikat.
A tudósok nem győzik hangsúlyozni, hogy hiába a modellek, a klímaváltozás emberi populációkra gyakorolt hatása kiszámíthatatlan, és akár sokkal rosszabb is lehet, mint a mostani előrejelzések, ezért is kell minél gyorsabban cselekednünk.
A legtöbb tanulmány azonban jelenleg úgy becsüli, 2050-re a klímaváltozás miatt otthonukból elmenekülni kényszerülő emberek száma 200 millió is lehet.
Egy 2019-es ENSZ jelentés az emberi tevékenységek, nem kis részben az állattenyésztés elképesztően mélyreható hatásáról számol be: a földfelszín 75 százaléka drasztikusan megváltozott, a tengerek és óceánok 66 százalékát érinti negatív behatás, csak 2010 és 2015 között 35 millió hektárnyi erdőt veszítettünk el, a korallzátonyoknak pedig a fele pusztult ki 1870 óta.
Ez a mértékű pusztítás nem marad következmény nélkül:
A jelentés szerint 1 millió állat- és növényfaj halhat ki a következő néhány évtizeden belül, beleértve az embereket is.
A klímaváltozás megértése annak megértése, hogy a természet elválaszthatatlanul kapcsolódik az emberiség túléléséhez és jólétéhez, és ez mindannyiunknak az érdekében áll.
