Egy tanulmány alapján a férfiak költekezési szokásaik miatt egész egyszerűen nagyobb mértékben járulnak hozzá az éghajlatunk felmelegedéséhez, mint a nők, pedig egyik fél sem költ számottevően többet a másiknál. Az indok abban keresendő, mire költenek a férfiak és a nők.
A Journal of Industrial Ecology című folyóiratban megjelent tanulmány nem kifejezetten a nemek közötti vásárlási szokásokból eredő eltérő kibocsátási értékeket vizsgálta, de kiderül belőle, hogy a férfiak jobban hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, mint a nők.
Egészen pontosan 16 százalékkal több üvegházhatású gázkibocsátás történik a férfiak költekezési szokásai miatt.
A jelentősen magasabb érték indoka nem abban keresendő, hogy mennyit költenek a férfiak, ez ugyanis csupán 2 százalékkal több, mint amit a nők költenek. Sokkal inkább arról van szó, hogy a férfiak olyan dolgokat vásárolnak, amelyek jobban károsítják a környezetet.
Míg a nők leginkább berendezési tárgyakat, szépészeti kozmetikumokat és ruhákat vesznek, addig a férfiak jellemzően többet költenek benzinre, éttermi étkezésre, húsra, autókra és dohányra.
A tanulmányban 217 terméket vagy szolgáltatást vizsgáltak, amit egyedülálló férfiak vagy nők vásároltak, illetve használtak Svédországban. Az összesítés alapján az élelmiszerekhez köthető vásárlás a nők összkibocsátásának nagyjából negyedét, a férfiaknál pedig az összkibocsátás ötödét tette ki.
Vagyis a nők, habár kevesebb húst – viszont több tejterméket – vásárolnak, arányaiban rosszabbul teljesítenek az élelmiszer kategóriájában.
A férfiak viszont mind a „holiday” (nyaralás), mind a „transport” (közlekedés) kategóriában jóval komolyabb kibocsátást érnek el, mint a nők, ez pedig nagyjából teljes egészében az autókhoz – pontosabban az üzemanyag-vásárláshoz – köthető. Erre 70 százalékkal több pénzt költenek a férfiak a nőknél.
Mivel a tanulmány általánosságban a háztartási kibocsátási értékek csökkentésével foglalkozik, Annika Carlsson Kanyama, a kutatás vezetője kiemeli, hogy a növényi alternatívák milyen mértékben tudnak hozzájárulni a környezetbarátabb háztartáshoz.
„A hús- és tejtermékeknek lényegesen magasabbak a kibocsátási értékeik, mint a helyettesítőiknek. A disznóhús ötször környezetkárosítóbb, mint a tofu, a bárányhús pedig huszonötször. A tej előállítása ötször szennyezőbb, mint a zabitalé, és a sajt négyszer szennyezőbb, mint a vegán sajt” – olvasható a tanulmányban.
A férfiasság és a húsevés még mindig szorosan összekapcsolt fogalmak
Május elején írtunk róla, hogy az ausztrál férfiak többsége továbbra is úgy gondolja, a húsevés hozzátartozik a férfi nemi sztereotípiákhoz, és aki nem eszik állatot, az nem is annyira férfias ember. Ez a felfogás pedig gátolja az ausztrál férfiakat abban, hogy vegán életmódra váltsanak, ugyanis félnek attól, hogy ezáltal kevésbé fognak megfelelni a klasszikus nemi szerepeknek.
Pedig régóta ismert tény, hogy a vegán férfiak semmilyen téren nem szenvednek hátrányt a húsevő társaikkal szemben. Egyrészt a növényi fehérje ugyanolyan alkalmas az izomépítésre, mint az állati fehérje, de a tesztoszteronszint sincs veszélyben. Sőt, ami azt illeti, a növényi étrenden lévő férfiak szintje akár magasabb is lehet azoknál, akik állatokat is fogyasztanak étrendjükben.
