Érdekes felmérés látott napvilágot mostanában. Az ELTE PPK Ember-Környezet-Tranzakció Intézete által publikált reprezentatív kutatásából ugyanis kiderül, hogy hazánkban az emberek 94,8 százaléka tisztában van vele, hogy tenni kell valamit környezetünk megóvása érdekében a következő években, de a húsfogyasztás csökkentésére csak kevesen lennének hajlandóak.
A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus (energiatakarékosság, kevesebb hulladék termelése, dolgok megjavítása/megjavíttatása, vásárlásnál környezetbarát termékek előnyben részesítése, környezetbarátabb közlekedés, környezetbarátabb ruházkodás, kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása) állt.
Az átfogó tanulmányról egészen részletesen a Másfél fok számolt be. Cikkükből kiderül, hogy a válaszadók nagy többsége, egészen pontosan 67,4 százaléka tervezi azt, hogy az energiafelhasználásán spórol majd, és ezáltal él környezettudatosabban.
A megkérdezettek 61,2 százaléka szeretne kevesebb hulladékot termelni a következő időszakban, 54 százalék inkább megjavíttatná elromlott eszközeit, mintsem újat venne, 42,9 százalék részesítené előnyben vásárláskor a környezetbarát termékeket, 31,7 százalék választana környezetbarátabb közeledési módot, 21,3 százalék venne környezetbarátabb ruhákat, és mindösszesen csak 20,3 százalék még az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását is hajlandó lenne visszafogni.
Miért éppen a húsról nem akarunk lemondani?
Mindenekelőtt kezdjük egy jó hírrel: a felmérésből kiderült, hogy a felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2%-a nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül, vagyis (2022-ben, a reprezentatív felmérés elvégzésekor). Ezért hát bizakodásra adhat okot a tény, mely szerint Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvan a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.
A húsfogyasztásról való lemondás viszont a sor végén végzett a környezetbarátabb ruházkodással együtt, ami már csak azért is meglepő, mert két olyan iparágról van szó, melyek a leginkább szennyezik és rombolják a környezetünket tevékenységükkel.
Többször is írtunk már a nagyipari hústermelés vagy tejtermelés kedvezőtlen hatásairól, a szóban forgó tanulmány szerint viszont mindez azzal is magyarázható, hogy mindkét tevékenység egészen a közelmúltig nem volt a környezetszennyezéssel kapcsolatos gondolkodás előterében. Ráadásul mindkét területet eddig alapvetően a környezetvédelemtől teljesen eltérő, erőteljesen értékvezérelt, és nagy motiváló erővel bíró egyéb társadalmi folyamatok – a divat, illetve a hazai étkezési hagyományok is – nagyban befolyásolták.
Ezenfelül még további tényezők is közrejátszhattak az eredmény alakulásában. Ilyen lehet az is, hogy sokan ízlésből fakadóan nem elégedettek az állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékekkel. A növényi italok hazai piaca is ezt mutatja: bár trendszerűen nő a kereslet ezen termékek iránt itthon is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen készített felméréséből kiderül, hogy a terjedésük legfőbb akadálya a magas ár és az alacsonyabb élvezeti érték az állati eredetű termékekhez képest. Jóllehet, egyre fontosabbak a környezeti szempontok a vásárlás során, a fogyasztók inkább egészségügyi és állatjóléti okokból döntenek mellettük.
A húsfogyasztás csökkentése nehezen megoldható
A tanulmány arra is kitért, hogy a vizsgált hétféle cselekvéstípus kivitelezése mennyire könnyen, vagy nehezen kivitelezhető a felmérésben résztvevők szerint. A mellékelt táblázat szerint a húsfogyasztás csökkentése itt is az utolsó helyen végzett.
Vagyis minden cselekedetnél jelentősen nehezebbnek érzékelték a válaszadók az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.
Mindezek tudatában azért érdemes megemlítenünk azt is, hogy idén januárban rekordszámú vállalkozó szellemű magyar regisztrált a Prove.hu által indított Veganuár kihívásra azzal a céllal, hogy egy hónapra kipróbálják a vegán életmódot.
