Most olvasott cikk
Száz év is kevés lehet az új fakitermelési kormányrendelet okozta károk helyrehozásához

Száz év is kevés lehet az új fakitermelési kormányrendelet okozta károk helyrehozásához

Fakivágási kormányrendelet

Csütörtök este eldőlt: új kormányrendelet módosítja a fakivágás szabályait, akadálymentessé téve a tűzifa kitermelésének növelését, és ezzel a szinte korlátlan erdőpusztítást. 

A csütörtökön megjelent rendelet szerint a fakivágás szabályai több szempontból is módosulnak. Az egyik fontos változás, hogy a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozó jogszabályi korlátozásokat mostantól nem kell figyelembe venni.

A védett természeti területeken is lazítottak a szabályokon. Mostantól itt sem szükséges az erdők védelmére hozott törvényt alkalmazni, ami megakadályozná a tarvágást. Valamint a nem őshonos fajokból álló (pl. akác) védett erdőkben történő fakitermelés során nem kell ezek helyébe őshonos fákat telepíteni, sőt, az erdőfelújítás “természetes módon is elvégezhető,” azaz egyáltalán nem szükséges fákat ültetni a helyükbe.

Emellett az eddigi 21 nap helyett az erdőgazdálkodóknak most már elég a tevékenységet 8 napra előre bejelenteni. Ezek a módosítások gyakorlatilag egyet jelentenek: az új kormányrendelet a természetvédelmi szempontokat teljes mértékben elhagyva szabad utat enged a korlátlan erdőirtásnak és a védett területek pusztításának.

Magunk alatt vágjuk a fát

A természetvédelmi törvények figyelmen kívül hagyását engedélyező kormányrendelet nem csak az erdőkben élő növény- és állatfajokat veszélyezteti — hanem minket is.

Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője szerint a kormányrendelet szereplő lazításai olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli, a jelenleginél sokkal kritikusabb időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen.

A válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai

— magyarázta a szakember.

Magyarországon a klímaváltozás hatásainak enyhítésének egyik legfontosabb eszközei pontosan azok az őshonos, hatalmas szén-dioxidmennyiséget megkötni képes fák, amelyeknek kivágására most adott a szabad út. Azokat a károkat, amiket az új rendelet fog okozni, hosszú évtizedek alatt sem lehet majd helyreállítani, és az egyébként is keskeny időablakot, ami rendelkezésre áll a klímaváltozás elleni cselekvésre, az ehhez hasonló rendelkezések még tovább szűkítik.

A tölgy- és bükkerdőknek akár egy egész évszázadra is szüksége van ahhoz, hogy eredeti állapotukra visszaálljanak — ez tehát azt jelenti, hogy kivágásukkal száz évnyi megkötött szén-dioxidot is a légkörbe engedhetünk.

De nem csupán arról van szó, hogy hosszú távon ezeknek a fáknak nagy szerepe van a globális klímaváltozás elleni harcban. Helyi szinten, rövid távon is elengedhetetlenek a jóllétünk biztosításában: a légköri szén-dioxidot megkötve tiszta, egészséges levegőt nyújtanak számunkra, párásítanak, elviselhetővé teszik a hőhullámokat.

A tarvágás ráadásul más, fontos természeti kincseket is tönkretesz: az erdőtalaj tönkretételével ugyanis a fák vízmegkötési szerepe is elvész, ami árvízkockázatot jelent, valamint szennyezheti természetes vizeinket, ami többek között a halpopulációk csökkenéséhez vezethet.

Nem igazi segítség

Amellett, hogy a kormányrendelet visszafordíthatatlan károkat okoz a magyar erdőknek és a lakosságnak, a hasznossága is erősen kérdőre vonható. A frissen kivágott fát ugyanis legalább egy évig szárítani kell, hogy jó minőségű tüzelő lehessen belőle. A nedves tűzifa használata tovább ronthatja a télen egyébként is rossz levegőminőséget, ami már így is évi 13 ezer ember korai halálához vezet Magyarországon.

Ennek veszélye pedig az egyébként is legkiszolgáltatottabbakat érintheti: a kisebb, vidéki települések lakosságának jelentős része szorul szociális tüzelőanyag használatára, és számukra az eddigi évek során is sokszor már csak rossz minőségű nedves tűzifa maradt.

A mostani fejlemények fényében pedig, beleértve a rezsinövekedést és a kormány azon terveit, hogy bizonyos közintézményeket is szilárd tüzelőre állítson át, igen nagy esély van rá, hogy ezek a települések az idén kivágott, egészségkárosító tűzifából kapnak majd.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a magyar lakóházaknak csak kis százaléka hőszigetelt, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt épületek fűtése pedig óriási energiaveszteség.

A gázfűtéstől való eltávolodás szempontjából tehát az épületek szigetelésére létrehozott országos program lenne a legfontosabb lépés a fűtéskorszerűsítés felé — enélkül értelmezhetetlen és káros a tűzifa felhalmozást célzó rendelet.

Hozzászólások (0)

Mi a véleményed?

Az e-mail címed természetesen nem kerül ki a nyilvánosság elé.

© 2018-2022 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.