Amennyiben elfogadják a Jane Goodall-törvényt, úgy végre számos kanadai állatkert lehúzhatja a rolót. Ez a törvénytervezet az egyike az eddigi legszigorúbb állatvédelmi intézkedéseknek.
Dr. Jane Goodall munkásságát talán nem kell bemutatni senkinek, a világhírű etológus egész életét az állatok megismerésnek és védelmének szentelte. Számos intézete megtalálható a világban, köztük hazánkban és Kanadában is. Ez utóbbi szervezet segített Kanada új állatvédelmi törvénycsomagjának kidolgozásában, innen a törvény neve is.
Véget érhet a vadállatok szaporítása és kereskedelme, tilos lesz elefántokat fogságban tartani, és komoly lépések történhetnek a trófeakereskedelem ellen is, amennyiben a szenátus elfogadja az S-241-es törvényjavaslatot, közismertebb nevén a Jane Goodall-törvényt. A felsorolt szigorítások és tiltások csak ízelítők mindabból, amit az új szabályozás bevezetne az állatok védelmében.
A törvényjavaslat első verzióját még 2020-ban tárta a szenátus elé Murray Sinclair szenátor, az a verzió leginkább az emberszabású majmokra fókuszált, de az átdolgozott leirat már több mint 800 fogságban tartott fajt vesz védelmébe. Ezek között vannak a medvék, nagymacskák, farkasok, fókák és számos hüllő is. Az átdolgozott törvényt 2022 márciusában Marty Klyne szenátor nyújtotta be újra a szenátusnak.
Habár a szabályozás életbelépése nem jelent automatikus bezárást a legtöbb intézménynek, az út menti állatkertek nagyon nehezen tudnának profitábilisan működni a törvény égisze alatt. Ezek a jellemzően kevés pénzből, nagyon rossz körülményekkel operáló intézmények nem szerezhetnének be új farkasokat, nagymacskákat, medvéket, fókákat, rozmárokat, bizonyos majomfajokat és veszélyes hüllőket.
Ezen felül nem használhatnák a fogságban tartott állatokat semmilyen látványossághoz, vagy szórakoztatásra, vagyis befellegzett az állatsimogatóknak is. Az intézmények és magánszemélyek csak speciális engedélyek meglétét követően szaporíthatnának nagymacskákat és kereskedelmük is ilyen papírokhoz kötött lenne. A kritériumok egyike, hogy az adott faj konzervációját támogassa az intézmény.
A kanadai Jane Goodall Intézet és a kutatónő személyesen is nagyban hozzájárultak a törvénytervezet kidolgozásához szakértői tanácsaikkal és a részt vevő felek közötti párbeszéd lehetőségének megteremtésével.
Az állatkertek ideje lejárt
A helyi szabályozások hiánya miatt az országban sok helyen áldatlan állapotok uralkodnak, de a kanadai állatvédő szervezeteknek hála egyre többen szembesülnek a valósággal, ami az állatkerteket illeti.
Az Animal Justice oknyomozása, valamint a World Animal Protection 44 oldalas tanulmánya az ontariói helyzetről – ami az ilyen, út menti állatkertek fővárosa – teljes képet fest a szomorú valóságról. Sem rendszeres ellenőrzések, sem szövetségi szabályok nem kötik a tulajdonosok kezét, emiatt pedig sokszor nemcsak az állatok, de az emberek is potenciális veszélynek vannak kitéve.
Amennyiben sikerülne elfogadtatni a Jane Goodall-törvényt, úgy ezeknek az atrocitásoknak a jó része megszűnne, a silány életkörülményeket biztosító állatkertek pedig idővel eltűnnének a színről.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy az állatkertnek, mint szórakoztató intézménynek, helye van a 21. században. Számos érv szól az állatok gazdasági alapon történő bezárása, szaporítása, kereskedelme, vadonból elrablása ellen. Az egzotikus portékaként, kirakatban mutogatott állatok számára nemcsak a fizikai stimuláns hiánya okoz problémát, de sokan mentálisan is sérülnek a nem megfelelő körülmények miatt. Az állatkertekkel kapcsolatos tévhiteket ebben a cikkben ismertettük.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.