Köztudott, hogy a tűzijáték stresszreakciót válthat ki az állatokból. Etológustól és állatorvostól kértünk pár tippet, miként lendítheted túl ezen az érzésen kedvencedet. A „nulladik” lépés, hogy biztonságos menedéket nyújtasz ebben az időszakban a kutyádnak vagy macskádnak, azonban ezen túl is van néhány trükk, amit még bevethetsz.
Augusztus 20-a és szilveszter előtt az állatvédő szervezetek rendre közleményekben igyekeznek minél több ember figyelmét felhívni a tűzijátékkal kapcsolatos állatjóléti problémákra. Ez pedig természetesen nem véletlen: a tűzijáték számos állatban kelt szorongást.
A kutyák 45 százalékán ütköznek ki a félelem jelei tűzijáték közben, a lovaknak pedig 79 százaléka szorong a Guy Fawkes-ünnep idején az RSPCA (Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) brit állatvédő szervezet szerint. Guy Fawkes ünnepe a Bonfire Night néven is ismert brit hagyomány, amikor nagy máglyákkal és tűzijátékkal emlékeznek az I. Jakab király és a parlament tagjai elleni – leleplezett – összeesküvésre.
A tűzijáték azonban – hagyományoktól és szokásoktól függetlenül – kedvezőtlen hatást gyakorolhat az állatokra, rövid és hosszú távon is bélyeget nyomhat a viselkedésükre.
A tűzijáték által kiváltott pánikreakció különösen szerencsétlen esetben oda vezethet, hogy a háziállatok kimenekülnek a karámból, kertből, és eltűnnek. Ha túlélik a pánikhelyzetet, később ingerlékenyebbek, félénkebbek maradhatnak, állandósulhat náluk a szorongás, az emberi poszttraumás stresszhez hasonló tüneteik lehetnek
– nyilatkozta a Prove-nak Kubinyi Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusa.
Hozzátette, az állati stresszreakciók hasonlóak az emberekéhez: heves szívverés, szapora légzés. „Hosszú távon krónikus szorongás alakulhat ki náluk, túlzottan érzékenyek lesznek a zajokra, elkerülnek bizonyos helyeket, helyzeteket. A menekülésen, stresszreakción túl pedig az is előfordulhat, hogy károsodik a hallásuk” – mondta.
Ami a problémát itt jelenti, az a hanghatás minősége mellett a mennyisége – magyarázta lapunknak Jámbor Márk állatorvos. „Ha egyszer-kétszer van egy durranás, attól még nem lesz stresszes egy állat, ha viszont egy órán belül tíz-húsz ilyet tapasztal, az már diszkomfortérzést kelthet benne. Ez menekülési kényszert, akár agresszivitást válthat ki belőle. Amelyik állat epilepsziára hajlamos, annál egy epilepsziás rohamot is kiválthat a tűzijáték.”
Zárt lakás, figyelemelterelés, nyugicsomó – ezek működhetnek tűzijáték alatt
Kubinyi Enikő szerint augusztus 20-án vagy éppen szilveszterkor érdemes lehet az állattal, állatokkal együtt elutazni egy nyugodtabb helyre. „Ha ez nem lehetséges, akkor amennyire lehet, menedéket kell kialakítani a lakáson belül, redőnyt lehúzni, függönyöket behúzni, ajtót, ablakot bezárni, zenét bekapcsolni, a kutyát, macskát bent tartani és vele maradni” – tanácsolta.
Ha vevő rá, jutalomfalattal, játékkal meg lehet próbálni elterelni a figyelmét a kinti történésekről. Fontos, hogy akkor jutalmazzuk a kutyát, amikor még nincs pánikban, mert később már se az étel, se a játék nem érdekli. De vannak olyan kutyák is, akikre egyes autista gyerekekhez hasonlóan nyugtató hatással van, ha »nyugicsomót«, szorítómellényt tesznek rá.
Leszögezte emellett, hogy semmiképp nem szabad szidalmazni az állatot, mert az csak ront a helyzeten. „Jó, ha a gazda is megpróbál nyugodt maradni, mert a pánikreakciót a gazdától és egymástól is eltanulhatják az állatok” – mondta.
Több gazdi is rutinszerűen nyúl a tűzijátékkal gyakran tűzdelt ünnepek idején ahhoz a módszerhez, hogy már előre nyugtatót ad a háziállatának. Jámbor Márk szerint azonban ezekkel a szerekkel óvatosan kell bánni.
Vannak természetes, gyógynövényes nyugtatók, amelyek recept nélkül beszerezhetők, azok általában szoktak működni. A pasztákat vagy hagyományos nyugtatókat ellenben nem szoktam javasolni, mert az állatot lelassítja ugyan, ám közben mindent hall, mindent érez – ugyanúgy retteg, csak nem tud megmozdulni. Nem véletlen, hogy ezen hatóanyagú szereket sok országban már be is tiltották
– mondta az állatorvos.
A tűzijátéktól függetlenül szerinte érdemes hozzászoktatni a háziállatokat a hanghatásokhoz, hogy ne ijedjenek meg például egy lufidurranástól vagy gyerekricsajtól. „Ehhez már az is bőven elég lehet, ha elviszik sétálni a kutyát, és hozzászoktatják az utca zajához, nem szabad elszigetelésben tartani. A tűzijátékkal viszont ezt nem hoznám összefüggésbe, az egy nagyon intenzív, átlagos utcazajtól lényegesen eltérő hanghatás” – fogalmazott.
Hasonlót tanácsolt az etológus is. Szerinte „a veszélyhelyzet elmúltával érdemes tréningbe fogni és »deszenzitizálni« az állatot, akár fokozatosan, előre rögzített tűzijátékfelvételek lejátszásával hozzászoktatni az erős hangokhoz”.
