A petárda és más hasonló, robbanó eszközök, melyek lángot, szikrát, füstöt bocsátanak ki, több tekintetben is károsak az állatokra nézve.
Egyrészt azokat az állatokat veszélyeztetik, akik az ember közelében élnek, és az ő reakcióikat mi is azonnal látjuk.
De más állatok is szenvednek ilyenkor, az ember közvetlen környezetében és távolabb is. Igaz ez a haszonállatként tartott állatokra is.
Az állatok hallószerveit érintő veszélyek
A legtöbb állatfaj hallása sokkal kifinomultabb, mint az embereké, így hát a petárda hangjai nem csak egyszerűen zavaróak számukra, de valódi károkat is okoznak a hallószerveikben. A petárda 190 decibel hangerővel is járhat (110-115 decibellel afelett a határérték felett, ami az emberi hallást is veszélyezteti.)
A petárda erősebb hangot generál, mint az egyes pisztolyok és más fegyverek, valamint néhány repülőgép. A tűzijáték és petárda hangjai hallásvesztéshez vagy fülzúgáshoz is vezethetnek. Közismert tény, hogy a kutyák visszafordíthatatlanul megsüketülhetnek a gépfegyverek zajától.
Félelem és stressz
A fent említett problémák mellett a tűzijátékok, petárdák félelmet is keltenek az állatokban. A zajok váratlanok, kiszámíthatatlanok, melyek sok állatnál fóbiát váltanak ki, illetve pánikreakciókat.
Az elveszett állatok egyötöde a hanghatások miatt tűnik el, ilyenek a petárda és a mennydörgés. A pánikreakciók az állatkerti állatoknál is megfigyelhetőek, amint meghallják a tűzijátékok, petárdák hangjait.
A vegyi anyagok miatt történő káros hatások
A petárdák káros kémiai anyagokat bocsátanak ki magukból, melyek belélegzése toxikus. Az esetlegesen fennálló egészségügyi panaszokat fokozzák, és új problémák kialakulásának kockázatát növelik.
Így hát a tűzijáték, petárda közvetlen közelében lévő állatok éppúgy veszélyeztetettek, mit a távolabb élők, akikhez a szél odasodorja ezeket az ártalmas anyagokat. A durranások közelében élő állatok gyakran égési sérüléseket, szemsérüléseket szenvednek.
Ezek a kemikáliák a kutyákra és macskákra nézve is veszélyesek, hasonlóan azokhoz az emberekhez, akik légzőszervi vagy asztmatikus betegségben szenvednek. A petárdák csonkolást is okozhatnak, illetve tüzet generálnak, ami szintén életveszélyes az állatokra nézve.
Általában ezekről a balesetekről csak akkor esik szó, ha embereket érint – holott az állatoknál ugyanúgy előfordul, és akkor is beszélni kell róla, ha adott esetben emberek nem estek áldozatul.
Hogyan érinti az egyes állatfajtákat a petárda és a tűzijáték?
Kutyák
A kutyák hallása 60.000 herzig is terjedhet, az embereké csak 20.000 herzig, ami a harmada. Ez a tény is megmagyarázza, miért olyan káros a petárdák durranása a kutyák számára. Jelentős szorongást mutatnak olyankor, ha ezeket a hangokat meghallják, ráadásul nem tudnak előlük elmenekülni.
A kutyák, csakúgy, mint más állatok, félnek a hangos zajoktól, mint például a mennydörgés. Csakhogy a természeti jelenségeknek van bevezető szakaszuk, így a hanghatás az állatokat nem éri olyan váratlanul.
Ezzel szemben a petárda és a tűzijáték olyan számukra, mint derült égből a villámcsapás – teljesen váratlan és kiszámíthatatlan. Az idősebb kutyák még jobban rettegnek, mint a fiatalok.
Sok városi kutya szenved ilyenkor, reszketnek, sőt, le is bénulhatnak. Ha tehetik, elmenekülnek vagy elbújnak. Egyéb testi reakciók is felléphetnek, mint nyálzás, szapora szívverés, bepisilés, fokozott izgatottság és gyomorpanaszok. Mindezek komoly diszkomfort-érzésről tesznek bizonyságot.
Kimutatták, hogy a petárdázás úgy hat a kutyákra, mint az emberekre a poszttraumás stressz szindróma. A kutyáknak azért rosszabb a helyzetük, mert ők nem tudják azonosítani a szorongásukat, vagy bármilyen válaszreakciót adni a félelemre.
Így egyre intenzívebb szorongást élnek át. Ez hangfóbiává is alakulhat, ami a kutya későbbi életében is fennáll és személyiségzavarrá fokozódik.
Fontos észben tartani, hogy a kutyák az első életévük során különösen hajlamosak fóbiákat kifejleszteni, és a petárdák hangjának kitett állatoknál olyan problémák alakulhatnak ki, melyek egyáltalán nem lépnének fel, ha nem találkoztak volna ezekkel a hanghatásokkal. Minden második kutya retteg a tűzijátéktól és a petárdáktól.
Macskák
A tűzijáték cicákra gyakorolt hatása nem olyan egyértelmű, de az biztos, hogy hasonlóan a kutyákhoz, ők is elbújnak vagy elmenekülnek. De függetlenül a félelmeiktől, a robbanóeszközök mérgezési kockázata náluk még súlyosabb.
Azok a macskák, akik a petárdák és tűzijátékok közelében tartózkodnak, gyakran véletlenül elfogyasztják a keletkezett hulladék egy részét. Ráadásul ritkább esetekben a robbanás során meg is vakulhatnak.
Lovak
Fokozott éberségüknek köszönhetően – mely a lehetséges támadókkal szembeni védelmet szolgálja – a lovak különösen erős félelmeket élnek át a durrogáskor. A kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan a lovak is ugyanolyan szorongásos viselkedést mutatnak, és megpróbálnak elmenekülni.
Bizonyított tény, hogy a lovak 79%-a szorongást él át a tűzijátékok során, és 26%-uk megsebesül. Ez amiatt is történik, mert hajlamosak ilyenkor átugrani egy kerítést, és így kiszabadulva számukra veszélyes helyekre jutnak, például egy autó is elütheti őket.
Madarak
A petárdák durrogása a madaraknál szapora szívverést okoz, sőt, a félelemtől el is pusztulhatnak. A stressz foka úgy is mérhető, hogy a madarak ideiglenesen vagy véglegesen elhagyják a helyet, ahol általában tartózkodnak.
A repülőgépek útvonala alatt tartózkodó kacsák például lassabban növekednek és alacsonyabb a testsúlyuk, mint azoknak a társaiknak, akik olyan élőhelyen laknak, ahol alacsony a zajszint.
A hasonló zajoknak kitett ludak a napnak abban a részében nem táplálkoznak, amikor a hangjelenségek fellépnek. A hiányt éjszaka pótolják be, ez viszont megzavarja a pihenésüket, és csökkenti a túlélési esélyeiket.
A pánikreakció oda is vezethet a madaraknál, hogy nekirepülnek az épületeknek, vagy a tenger felé szállnak. Azok a madárkolóniák, melyek magasabb helyen fészkelnek (például az ezüstsirály), a robbanások által nagyobb veszélynek vannak kitéve.
A zajok hatására elhagyják a fészküket, és miután alábbhagyott a robaj, gyakran nem találnak vissza. A fészekben maradt fiókák pedig gondoskodás nélkül maradnak.
Gerinctelen és kis gerinces állatok
Kevésbé tanulmányozták, hogy ezeknek az állatoknak milyen problémát okoznak a tűzijátékok, petárdák, mint a fentebb említett állatok esetében.
Ámde feltételezhetően ezek a kis állatok kevésbé képesek elmenekülni arról a helyről, ahol a durrogások történnek. Ráadásul, mivel kis testűek, nekik a robbanások sokkal nagyobb megterhelést jelentenek, mint a nagyobb állatoknak.
A tűzijáték alternatívái
Egyre több változat áll rendelkezésre, amivel pótolni lehet a hagyományos tűzijátékot, például a lézerfény-show.
Collechio (Olaszország) városában történt egy említésre méltó eset, amikor csendes tűzijátékot alkalmaztak annak érdekében, hogy úgy maradjon meg az élvezet, hogy az állatok ne szenvedjenek a zaj miatt. Bár az igaz, hogy ez a fajta show azért a madarak számára még mindig ijesztő volt.
Egyesek úgy gondolják, hogy az állatoknak adott nyugtató injekció lehet a válasz a problémára. Azonban ez a módszer két okból sem kielégítő.
Először is, ezeknek a nyugtató szereknek mellékhatásaik is vannak. Másodsorban, képtelenség lenne minden olyan állatnál használni, akik ki vannak téve a durrogások veszélyének. Hiszen nem csak az ember közvetlen közelében lévő állatok érintettek a petárdázásban, tűzijátékozásban.
Még ha csak a háziasított állatokat vennénk figyelembe, köztük is vannak olyanok, akik az utcán egyedül élnek. Ráadásul az érintett állatoknak csak kisebb hányada háziállat.
Számításba kell venni azt a sok állatot, akik az emberektől távol élnek, akár az erdőben, akár épített környezetben, vagy farmokon és egyéb területeken, ahol szintén érintettek a robbanások által. Ezen okok miatt az egyetlen elfogadható megoldás a tűzijáték és a petárda teljes mellőzése.
