Donald Trump republikánus elnökjelölt nem kertelt azzal kapcsolatban, milyen környezetvédelmi politika várható újraválasztása esetén. Az aktuális országvezetés klímaügyi intézkedéseit visszavonná, a Környezetvédelmi Ügynökség hatáskörét csökkentené, és ismét felpörgetné az olaj- és gázkitermelést.
Néhány hónappal 2017-es beiktatása után Donald Trump volt amerikai elnök drasztikus lépésre szánta el magát. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Abból az egyezményből, amelynek egyik fő célkitűzése az volt, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése ne legyen 2 Celsius-foknál több az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Azt követően, hogy Joe Biden foglalta el az elnöki széket, egyik első intézkedése volt, hogy kiköszörülje a csorbát. Már februárban gondoskodott arról, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozzon a megállapodáshoz. Egy választásra van ugyanakkor az Egyesült Államok attól, hogy a helyzet csiki-csukivá fajuljon. A republikánus elnökjelölt egyik kampányszóvivője ugyanis elárulta a Politicónak, hogy novemberi győzelme esetén Trump ismét a klímaegyezmény felrúgását tervezi amerikai részről.
Hogy Trump miként vélekedik a klímaváltozásról, nem nagy talány ezen lépése és tervei alapján sem. Erre a kérdésre azonban ő maga is adott egy egészen nyílt választ 2018-ban.
Azt hiszem, valami történik. Valami változóban van, de vissza is fog változni. Nem gondolom hoaxnak. Valószínűleg van valami különbség. De nem tudom, hogy emberi tevékenység okozza-e
– magyarázta a CBS amerikai televízió 60 perc című műsorában.
Ez a nyilatkozat, valamint Trump első elnöki ciklusa, az annak során bevezetett intézkedések önmagukban is árulkodnak arról, milyen környezetvédelmi politika várható a republikánus jelölt ismételt megválasztása esetén. Ám ő maga is utalt már arra, mire készül egy esetleges választási sikert követően.
Olajipar, belső égésű motorok, környezetvédelmi hátraarc
A Republikánus Párt jelölőgyűlésén, Milwaukee-ban úgy tűnt, a párttagok többsége egyetért azzal, hogy a fosszilis tüzelőanyagokban látják a jövőt. Az eseményen felszólalók közül sokan hangsúlyozták ezeknek a fontosságát. Korábbi elnöki ciklusa alatt Trump is előszeretettel dolgozott az olaj- és gázkitermelés fellendítésén. Jelen állás szerint nem valószínű, hogy változtatna ezen újabb megválasztása esetén.
A Biden-adminisztráció azt a célt tűzte ki, hogy 2032-re az Egyesült Államokban értékesített új járművek 56 százaléka elektromos meghajtású legyen. Trump azonban már most leszögezte, ő felszámolná az elektromos járművekre vonatkozó elvárásokat. „Ezzel megmentem az amerikai autóipart a teljes megsemmisüléstől, és az amerikai vásárlóknak autónként több ezer dollárt spórolok meg” – fogalmazott.
A volt elnök újraválasztása esetére egy sor környezetvédelmi intézkedés visszavágását, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) hatáskörének csökkentését és az iparágak deregulációját is megígérte. Kilátásba helyezte a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó tudományos eredmények felülvizsgálatát is.
A környezetvédelmi politika Biden esetében is hagyott maga után kívánnivalót
Biden mindig is hangsúlyozta, hogy – Trumppal ellentétben – számára prioritás a klímavédelem, a „zöld ügyek” pártolása. Sokan vannak, akik ezt emelik ki az elnöksége kulcselemének.
A klímaaktivisták ugyanakkor nem, vagy csak részben vallják ugyanezt. Számos kritikát is kapott államfői ciklusa alatt Biden a klímaügyi intézkedései, sok esetben pedig azok hiánya miatt. A világhírű svéd aktivista, Greta Thunberg például 2021-ben kritizálta Bident.
Furcsa, hogy úgy tekintenek Joe Bidenre, mint az éghajlati tekintetben felelős vezetőre, miközben látjuk, mit tesz a Biden-adminisztráció. Az Egyesült Államok valójában bővíti a fosszilis tüzelőanyagra épülő infrastruktúrát. Miért teszi ezt? Nem rajtunk, aktivistákon és tinédzsereken kellene múlnia ennek az ügynek
– mondta.
Biden a 2020-as kampány idején kijelentette, „nincs több fúrás a szövetségi földeken, és pont. Pont, pont, pont, pont”. Nagy felháborodást keltett ehhez képest, hogy a hangoztatott környezetvédelmi politikának merőben ellentmondó döntés született 2023 márciusában. Biden ugyanis rábólintott egy gigantikus, 8 milliárd dolláros tervre, amelynek célja 600 millió hordó olaj kitermelése volt az alaszkai szövetségi földterületeken.
Mostanra az világossá vált, hogy Biden elnökségének utolsó hónapjait tölti, ebben a pozícióban pedig már nem lesz számára folytatás. Kérdés, hogy ki lesz végül a demokraták hivatalos jelöltje, és mennyire tartja majd kulcsfontosságúnak a klímakérdéseket. Az ellenfelének klímaügyi nézetei mindenesetre már ismertek.
