Törökország új állatjóléti jogszabálya a kóbor állatokat és a háziállatokat árucikkek helyett élőlényeknek minősíti, és szigorúbb büntetést von maga után az állatkínzás.
Miután az állatvédők, a nonprofit szervezetek és a politikai frakciók, például a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) évek óta kampányolnak a szigorúbb állatjóléti jogszabályokért, Törökország olyan törvényt fogadott el, amely az állatokat élőlényként, nem pedig árucikként határozza meg.
A közvélemény nyomására a parlament 2019-ben létrehozta az állatjogi törvényhozási bizottságot, amely azóta találkozott nonprofit szervezetekkel, aktivistákkal és más kulcsfontosságú szakértőkkel, hogy kidolgozzon egy sor hatékony ajánlást a frissített törvényhez.
Míg a jelenlegi jogszabályok az állatkínzást viszonylag csekély pénzbírsággal büntetik az “árucikk” megrongálásáért (ami a tulajdon megrongálásához hasonlítható), a frissítés újra fogja definiálni ezeket a bűncselekményeket, hogy az emberek ellen elkövetett erőszakkal egyenrangúvá tegye őket.
A non-humán állatok kínzása, megölése és más, súlyos sérelmek okozása hat hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetést von maga után, megakadályozva, hogy az állatbántalmazók ezt pénzbüntetésre vagy óvadékra váltsák át az elítélést követően.
“A legjobb az egészben, hogy bűneik bekerülnek a bűnelkövetők nyilvántartásába”
– mondta Pelin Sayılgan, a török állatjogi szövetség, a Haytap ankarai képviselője.
Vajon működni fog az új állatjóléti jogszabály?
A Xinhua hírügynökség szerint a helyi rendőrség is létrehozhat majd állatvédelmi osztagokat, hogy reagálhassanak a bántalmazási esetekre. Ezen kívül ezek az egységek a vitatott, de népszerű véres sportok, például a kakas- és kutyaviadalok kivizsgálásán is dolgozni fognak.
Az állatvédők üdvözölték az átfogó védelmi intézkedéseket, de a meglévő adatok azt mutatják, hogy a büntetések szigorítása és hossza – nem is beszélve a limitált rendőri jelenlétről és hatáskörökről – kevéssé segíti elő a bűnözés csökkentését.
A javasolt törvény azonban nem áll meg itt. A háziállatok kidobását és magára hagyását 2000 török líráig (kb. 72.000 forint) terjedő pénzbírsággal büntetnék, valamint előírnák az ivartalanítást és a kötelező oltásokat is.
A jogszabály kifejezetten korlátozhatja a kutyák és macskák eladását is. Eredetileg az összes kisállat-kereskedés bezárását javasolták, de ez nem szerepel az aktualizált jogszabályban.
“Az állatkertek, cirkuszi állatok, szőrmefarmok és állatkereskedések betiltását [is] követeltük, de az új jogszabály nem tartalmazza ezeket
– tette hozzá Sayılgan.
A török HAYKURDER (Állatvédelmi, Állatmentő és Túlélési Egyesület) civil szervezet azt kéri, hogy a törvénytervezet hatályát terjesszék ki ezekre és más kérdésekre is. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy az állatok jogait fajtól függetlenül védje.
Az új jogszabály – mint arra számítani lehetett – nem foglalkozik a haszonállatok, például a tehenek, sertések, csirkék, pulykák, juhok jogaival és jólétével sem.
‘Polgártársként tekintenek rájuk’
Különösen a kóbor állatok válnak egyre gyakrabban az emberek által elkövetett erőszak áldozatává. A közelmúltban nagy felháborodást váltott ki öt kiscica megölése és elfogyasztása, valamint az ország számos kóbor kutyáinak állandó, tömeges megmérgezése.
A 2018-as adatok szerint csak a török nagyváros, Isztambul 162 970 kóbor macskának és 128 900 kóbor kutyának ad otthont, amelyeket többnyire a közösség lát el étellel, vagy ideiglenes otthonnal.
A nemrég megjelent Stray (2021) című film három kutyus szemszögén keresztül vizsgálja, hogy milyen szerepet játszanak ezek az autonóm állatok a közösségi életben, hogyan élik túl, milyen reakciókat váltanak ki a kóbor állatok az emberekből.
Rengeteg török állampolgár az utcai állatokat inkább közösségi tulajdonban lévő háziállatoknak tekinti és gondoskodik róluk. A tavalyi koronavírusos zárlat idején a helyi hatóságok utasítást kaptak, hogy etessék és támogassák az egyes régiók otthontalan állatait.
