Ha a húsvéti tojás helyettesítésére nem vagy nyitott, vásárlásaiddal akkor is voksolhatsz kevésbé kegyetlen állattartási gyakorlatokra. Az Una Terra Alapítvány húsvéti kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a tojásra bélyegzett kódból kiderül, hogy az azt tojó tyúkot milyen körülmények között tartják. A madarak természetes szükségleteit leginkább a szabad- és az ökológiai tartás veszi figyelembe. Költséghatékonysági szempontok miatt azonban a gazdálkodók ezeket a módszereket választják a legritkábban.
A húsvéthoz szorosan kapcsolódik a tojásfogyasztás és a tojás alapú dekoráció hagyománya. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években rendre 2,3 milliárd darab volt az éves hazai tojásfogyasztás. Ennek pedig mintegy 10-11 százaléka köthető a húsvéti időszakhoz. Molnár Györgyi, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára még 2019-ben nyilatkozta, hogy a húsvét előtti hetekben 30-35 százalékkal több tojást vásárolnak a háztartások, mint általában. A húsvéti tojásfogyasztás évente átlagosan mintegy 270-280 millió darab – mondta. Ezek az arányok és adatok pedig még most, hat évvel később is változatlanok – árulta el a Prove-nak Molnár Györgyi.
Ennek kapcsán kezdett érzékenyítő, tájékoztató kampányba az állatjogi és környezetvédelmi munkát végző Una Terra Alapítvány. „Napjainkban már többféle egyszerű módja van a tojás helyettesítésének sütéshez és főzéshez” – szögezi le a szervezet. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy ha jelen állás szerint nem hajlasz a tojás kiváltására, akkor is tehetsz azért, hogy vásárlásaiddal inkább egy kevésbé kegyetlen állattartási gyakorlatokat támogass. „Ez a kampány azokhoz szól, akik eddig nem törődtek azzal, milyen tojást esznek – és ők vannak többségben” – hangsúlyozta Facebook-oldalán Csepelyi Adrienn újságíró, a kampány egyik arca.
Nem mindegy, honnan származik
A tojásipar alapvetően háromféle módszerrel termel: ketreces, mélyalmos és szabadtartású. Negyedikként említhető a legkevésbé ipari, azaz az ökológiai tartás.
- Ketreces tartás: minden egyes tyúk egy minimálisan 750 négyzetcentiméteres, pl. 30 x 25 centiméteres alapterületű ketrecben van tartva, melyeket a csarnok jobb kihasználása érdekében több sorban egymás fölé rendeznek.
- Mélyalmos tartás: a tyúkok a csarnok közös, nagy zárt terében vannak, amin belül mozoghatnak, kapirgálhatnak, és tojófészekbe tojnak. A szabály szerint 9 tyúkra kell egy négyzetméteres területnek jutnia. A zsúfoltság miatt ennél a módszernél a leggyakoribbak az amúgy jámbor szárnyasok között a vérre menő, súlyos sérüléssel járó konfliktusok.
- Szabadtartás: a tyúkok napközben a szabadtéri, nagyrészt növényzettel borított, relatíve tágas kifutójukban mozoghatnak.
- Ökológiai tartás: a nagy területű szabadtéri, táplálékul szolgáló növényzettel borított rész és a tágas ól kombinációja.
A tyúkok természetes szükségleteit leginkább a szabad- és az ökológiai tartás veszi figyelembe. Költséghatékonysági szempontok miatt azonban a gazdálkodók ezeket a módszereket választják a legritkábban – írja az Una Terra. A tojótyúkok túlnyomó része – 79,5 százaléka – az egész életét apró ketrecekben tölti, ahol alig tud mozogni.
Míg száz évvel ezelőtt a tojótyúkok átlagosan 60-70 tojást raktak egy év alatt, ez a szám mostanra elérte a 250-et. Mindez az állatok szervezetét hihetetlen mértékben terheli, és egyre rövidebb időn belül teszi tönkre.
A tojásiparban használt tyúkok átlagos élettartama az alapítvány szerint 12-18 hónap, miközben „természetes környezetükben prédaállatnak számítanak, átlagos élettartamuk mégis 7-10 év”.
Figyeld a tojás oldalán a jelölést!
Az, hogy milyen körülmények között tartott tyúktól származó tojást tartasz a kezedben, könnyen kideríthető, ha vetsz egy pillantást a rábélyegzett kód első számjegyére. Az ökológiai tartást jelző számjegy a 0, a szabadtartást az 1, a mélyalmos tartást a 2, a ketreces tartást pedig a 3.
Az Una Terra rámutatott, Magyarországon 2024-től egy rendeletmódosítással ferdítik a valóságot, és ketreces tartás helyett a hivatalos megnevezés a következő: berendezett, kiscsoportos tartás(technológiá)ban termelt tojás. „Így már sokkal kellemesebb, igaz? Ezzel szemben a valóság kegyetlen, és a legkevésbé sem állatbarát” – hangsúlyozza a szervezet.
Az Una Terra uniós szinten fel is lépett a megtévesztő megnevezés ellen, és a Eurogroup for Animals nemzetközi szervezettel együtt panaszt tett az Európai Bizottság (EB) mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és a fordításért felelős biztosainál. Az EB az ügyet – jogászok és szakfordítók bevonásával – kivizsgálta, és úgy döntött, hogy a magyar terminológiát javítani kell. A módosítási folyamat pedig már zajlik is, és még idén kiköszörülhetik ezt a csorbát a magyar hatóságok.
