Egy berlini tanulmány alapján úgy tűnik, hogy a hosszabb étkezési idő növeli a gyerekek által fogyasztott zöldség- és gyümölcsadagok számát, miközben a többi ételtípusból nem változik az elfogyasztott mennyiség, de ehhez az is kell, hogy falatnyi darabokban tálaljuk azokat.
A zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának megkedveltetése jó alapot teremthet, ha a veganizmus filózófiai hátterét szeretnénk megismertetni a gyermekünkkel, de ha csak azt szeretnénk, hogy egészségesebben táplálkozzon, akkor is előnyére válik, ha többet eszik ezekből az élelmiszerekből.
Persze hiába próbálnánk a rostok fontosságát hangsúlyozva, vagy a vitaminok szerepére rávilágítva vonzóvá tenni egy adag párolt zöldséget, amikor süti, torta, gumicukor vagy pizza is lehetne a vacsi.
Egy új kutatás viszont azt állítja, semmi szükség arra, hogy különböző trükkökkel próbájuk rávenni a gyereket a zöldség- és gyümölcsevésre. Mindössze annyit kell tennünk, hogy 50 százalékkal meghosszabbítjuk az étkezésre szánt időt.
Az extra adag (nagyjából 100 g) feldolgozatlan növényi élelmiszer elfogyasztása mellett az elnyújtott étkezés lehetőséget adott arra is, hogy a gyerekek lassabban egyenek és a kérdőív alapján sokkal laktatóbbnak és kielégítőnek érezték a hosszabb étkezéseket.
A tálaláson is sok múlik
A berlini kutatók 50 gyerek-szülő diádot (két emberből álló csoportot) vontak be a kutatásba. Ezekben a párokban az a szülő vett részt a gyermekkel, aki jellemzően felelős a család étkezésének összeállításáért – jelen kutatásban 72 százalékban az anyukák voltak ezek. A szülők átlagéletkora 43, a gyermekeké 8 volt, és egyenlő arányban szerepeltek fiúk és lányok is.
A vizsgálat alatt a kutatóintézetben két étkezést biztosítottak a kutatásban részt vevő családoknak. Ezek közül az egyik addig tartott, ameddig az adott családnál jellemzően egy étkezés tart, a másik viszont 50 százalékkal hosszabb volt.
Az eredmények azt mutatták, hogy az átlagosan tíz perccel hosszabb étkezések alatt a gyerekek nagyjából 100 g extra zöldséget és gyümölcsöt ettek, miközben semmilyen más élelmiszerből nem fogyott több a rövidebb étkezéshez képest.
Ez arra enged következtetni, hogy pusztán a hosszabb idő nem elég magyarázat a megnövekedett fogyasztásra, mert akkor kenyérből, húsokból, sajtokból is több fogyott volna. Az egyik lehetséges indok, hogy a zöldségek és gyümölcsök jól kezelhető, apró, falatnyi szeletekre voltak vágva, emiatt könnyebb és egyszerűbb volt bekapni egy falatot, mint a többi ételből fogyasztani.
Ennek az eredménynek a közegészség szempontjából gyakorlati jelentősége van, mert naponta egy extra adag zöldség és gyümölcs 6-7 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Az eredmény eléréséhez megfelelően sok gyümölcsnek és zöldségnek kell az asztalon lennie. Az apró, falatnyi darabok számítanak a legjobb tálalási módszernek
– mondja Jutta Matta, a kutatás társszerzője, a University of Mannheim munkatársa.
A legjobb eredmény elérése érdekében célszerű a hosszabb étkezéseket kellemessé is tenni, például zenehallgatással. Valamint érdemes azokat az étkezéseket megnyújtani, amelyeknél erre van lehetőség, szóval a reggelinél, amikor a legtöbben sietnek, nem célszerű próbálkozni a módszerrel.
