Egy elismert, peer-reviewed orvosi folyóirat szerint a hús- és tejiparra vonatkozó állami támogatásokat meg kell szüntetni, és ugyanúgy kell kezelni ezeket az ágazatokat, mint a nagy dohánygyártó cégeket.

A The Lancet folyóirat, napokkal azután, hogy egy jelentésében azt írta, radikálisan csökkennie kell a húsfogyasztásnak az egész világon, bejelentette: a mezőgazdaság állami támogatásait át kell irányítani a tej- és hústermelésről a “fenntartható mezőgazdaság és egészséges élelmiszerek” felé.

A jelentésről készített magyar nyelvű összefoglalónkat itt találod.

A folyóirat szerint az élelmiszermultikat ugyanúgy kellene kezelni, mint a nagy dohánycégeket: ennek értelmében ezek a cégek is el lennének tiltva a lobbi gyakorlatától és az országok kormányaival való együttműködéstől.

A politika jelenleg szembemegy a tudományos ajánlásokkal

Vásárolj helyi termelőktől
Jakub Kapusnak / Rawpixel

A jelenlegi politikai modellek ezeknek az irányelveknek mondhatni az ellenkezőjét követik, hiszen az EU jelenleg is óriási összeget, egész költségvetésének egyötödét az állattenyésztés támogatására költi.

A The Lancet nyilatkozatának egyik fő javaslata egy, az élelmiszerrendszerekről szóló keretegyezmény kialakítása: nemzetközi egyezmény létrehozását ajánlják, amelynek célja az lenne, hogy az élelmiszer-óriások szerepét minél inkább csökkentsék a politikai döntéshozatal terén.

Egy ilyen keretegyezmény hasonló eredményt hozna, mint az, amikor a dohányóriásokat kizárták a politikai döntésekben való részvételből, és azt jelentené, hogy a legnagyobb élelmiszercégek semmilyen nemzeti szintű politikai értekezésben nem vehetnének részt.

„A kormányoknak vissza kell szerezniük a hatalmat, hogy az emberek és a bolygó érdekeit nézve cselekedhessenek, és a nemzetközi egyezmények segítenek ezt elérni. A kereskedelmi érdekeket ki kell zárni a politikából, és a civil társadalom az, akinek ezen a téren nagyobb hatalmat kell adni”

– írja a The Lancet.

A jelentés megemlíti, hogy az elhízás és a klímaváltozás problémáját enyhítendő, az “egészségtelen” ételek – köztük a vörös hús és a cukor – fogyasztásának csökkennie kell, ezt pedig adóemeléssel és kötelező, egészségre és környezeti hatásra vonatkozó termékcímkézéssel kell támogatni.

Alultápláltság és klímaváltozás

Globális éhezés

A folyóirat azt is kéri, hogy törvény szabályozza a gyerekek számára célzott marketinget, amennyiben egészségtelen ételről van szó, valamint az egészségtelen élelmiszerek csomagolásának az elején erre figyelmeztető címke szerepeljen.

Dr Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője szerint az élelmiszer-óriás multik fő üzleti modellje a rövidtávú profitra összpontosul, ami ahhoz vezet, hogy a magas jövedelmű, és egyre inkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban is, az emberek túl sok szegényes tápanyagtartalmú élelmiszert fogyasztanak.

Az elmúlt két évtizedben az elhízást, az alultápláltságot és a klímaváltozást teljesen különálló problémakörökként kezelték, a döntéshozók pedig ezeket az ügyeket illetően rettenetesen lassan adnak bármiféle érdemi reakciót is.

A The Lancet véleményét az elhízás és a klímaváltozás kapcsolatáról magyarul itt olvashatod.

Az alultápláltság túl lassan csökken ahhoz, hogy a globális célkitűzést elérje, az elhízás járványát egy országnak sem sikerült ezidáig visszafordítania, érdembeli politikai reakció pedig eddig aligha érkezett a klímaváltozás problémájára

– mondja Dr Horton.

A jelentés szerint a gazdasági célkitűzéseket újra kell gondolni.

Ez is érdekelhet ➡  A veganizmus pozitív előnyei a gazdaságra, egészségre, környezetre és az állatokra

Az új Lancet Bizottság három éves projektmunka eredménye, amelyet 14 különböző országból származó, 43 szakértő segítségével az új-zélandi Aucklandi Egyetem, az amerikai George Washington Egyetem, és a brit World Obesity Federation [Elhízástudományi Társaság] vezet.

 

Oszd meg - 1 kattintás!
Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

Írd le a véleményed!