Egy elismert, peer-reviewed orvosi folyóirat szerint a hús- és tejiparra vonatkozó állami támogatásokat meg kell szüntetni, és ugyanúgy kell kezelni ezeket az ágazatokat, mint a nagy dohánygyártó cégeket.
A The Lancet folyóirat, napokkal azután, hogy egy jelentésében azt írta, radikálisan csökkennie kell a húsfogyasztásnak az egész világon, bejelentette: a mezőgazdaság állami támogatásait át kell irányítani a tej- és hústermelésről a “fenntartható mezőgazdaság és egészséges élelmiszerek” felé.
A jelentésről készített magyar nyelvű összefoglalónkat itt találod.
A folyóirat szerint az élelmiszermultikat ugyanúgy kellene kezelni, mint a nagy dohánycégeket: ennek értelmében ezek a cégek is el lennének tiltva a lobbi gyakorlatától és az országok kormányaival való együttműködéstől.
A politika jelenleg szembemegy a tudományos ajánlásokkal
A jelenlegi politikai modellek ezeknek az irányelveknek mondhatni az ellenkezőjét követik, hiszen az EU jelenleg is óriási összeget, egész költségvetésének egyötödét az állattenyésztés támogatására költi.
A The Lancet nyilatkozatának egyik fő javaslata egy, az élelmiszerrendszerekről szóló keretegyezmény kialakítása: nemzetközi egyezmény létrehozását ajánlják, amelynek célja az lenne, hogy az élelmiszer-óriások szerepét minél inkább csökkentsék a politikai döntéshozatal terén.
Egy ilyen keretegyezmény hasonló eredményt hozna, mint az, amikor a dohányóriásokat kizárták a politikai döntésekben való részvételből, és azt jelentené, hogy a legnagyobb élelmiszercégek semmilyen nemzeti szintű politikai értekezésben nem vehetnének részt.
„A kormányoknak vissza kell szerezniük a hatalmat, hogy az emberek és a bolygó érdekeit nézve cselekedhessenek, és a nemzetközi egyezmények segítenek ezt elérni. A kereskedelmi érdekeket ki kell zárni a politikából, és a civil társadalom az, akinek ezen a téren nagyobb hatalmat kell adni”
– írja a The Lancet.
A jelentés megemlíti, hogy az elhízás és a klímaváltozás problémáját enyhítendő, az “egészségtelen” ételek – köztük a vörös hús és a cukor – fogyasztásának csökkennie kell, ezt pedig adóemeléssel és kötelező, egészségre és környezeti hatásra vonatkozó termékcímkézéssel kell támogatni.
Alultápláltság és klímaváltozás
A folyóirat azt is kéri, hogy törvény szabályozza a gyerekek számára célzott marketinget, amennyiben egészségtelen ételről van szó, valamint az egészségtelen élelmiszerek csomagolásának az elején erre figyelmeztető címke szerepeljen.
Dr Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője szerint az élelmiszer-óriás multik fő üzleti modellje a rövidtávú profitra összpontosul, ami ahhoz vezet, hogy a magas jövedelmű, és egyre inkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban is, az emberek túl sok szegényes tápanyagtartalmú élelmiszert fogyasztanak.
Az elmúlt két évtizedben az elhízást, az alultápláltságot és a klímaváltozást teljesen különálló problémakörökként kezelték, a döntéshozók pedig ezeket az ügyeket illetően rettenetesen lassan adnak bármiféle érdemi reakciót is.
A The Lancet véleményét az elhízás és a klímaváltozás kapcsolatáról magyarul itt olvashatod.
Az alultápláltság túl lassan csökken ahhoz, hogy a globális célkitűzést elérje, az elhízás járványát egy országnak sem sikerült ezidáig visszafordítania, érdembeli politikai reakció pedig eddig aligha érkezett a klímaváltozás problémájára
– mondja Dr Horton.
A jelentés szerint a gazdasági célkitűzéseket újra kell gondolni.
Az új Lancet Bizottság három éves projektmunka eredménye, amelyet 14 különböző országból származó, 43 szakértő segítségével az új-zélandi Aucklandi Egyetem, az amerikai George Washington Egyetem, és a brit World Obesity Federation [Elhízástudományi Társaság] vezet.
