Több idegenforgalmi cég is jelezte a közelmúltban, elfogadhatatlannak tartja, hogy a tevegelés legyen a gízai piramisok fő turisztikai vonzereje. Az egyiptomi kormány már 2020-ban ígéretet tett arra, hogy betiltják a tevék és a lovak turisztikai célú használatát, ez azonban máig nem történt meg. Tavaly mindenesetre állatjóléti programmal igyekeztek szépíteni.
Hivatalosan is tiltólistára helyezte saját felületén az Airbnb azokat a reklámokat, amelyek tevegeléssel próbálják népszerűsíteni az egyiptomi utazásokat – írta meg a One Green Planet. Az amerikai székhelyű, globális szállásmegosztó vállalat lépéséhez a PETA állatvédő szervezet szerint csatlakozott még öt másik észak-amerikai utazási iroda is. De ezzel párhuzamosan több brit cég is hasonlóképpen döntött.
Az Airbnb már korábban is nyitott az etikusabb turizmus felé. A cég 2019-ben vezetett be új irányelveket, amelyek tiltják a vadon élő állatokkal való közvetlen érintkezést, valamint a fogságban tartott elefántokkal, nagymacskákkal és tengeri emlősökkel való interakciót is. A vállalat most ráadásképp 100 ezer dollárt, azaz több mint 37 millió forintot adományázott a PETA vadon élő állatok kizsákmányolása elleni kampányára.
Ezért etikátlan a tevegelés
A PETA már 2019-ben felhívta egy levélben Rania Al-Mashat akkori egyiptomi turisztikai miniszter figyelmét, hogy az ország idegenforgalmi ágazatának van egy Instagram-posztokba kevésbé passzoló árnyoldala. Lovakat és tevéket korbácsolnak meg ugyanis, és vernek véresre.
Az állatvédő szervezet vizsgálata alapján a gízai piramisok környékén turistákat szállító lovakat és tevéket a gondozóik rendszeresen verik, túlhajszolják. A lovak gyakran szeméttelepeken kutatnak élelem után, a túl öregnek vagy gyengének ítélt tevéket pedig vágóhidaknak adják el.
Kétszer jártam Egyiptomban, és sokkolt az, ahogy az állatokat bántalmazták. Túlsúlyos turistákkal teli kocsit húznak a lovak, miközben a kocsis üvöltözik velük. A tevék a tikkasztó hőségben egyik tevegelésről a másikra mennek, élelmet vagy ivóvizet pedig a nap végéig nem kapnak. Felvettem a kapcsolatot egy idegenvezetővel, és gyalogos túrát kértem, mivel nem akartam tevegelni, ám ők ezt visszautasították. Kénytelen voltam egy másik vezetővel kapcsolatba lépni, aki szerencsére eleget tett a kérésemnek
– nyilatkozta a Forbesnak Alexandra Dubakova, Freetour.com marketingrészlegének vezetője.
Az egyiptomi kormány látványosan kapálódzik
Az állatvédők vészjelzéseit vette az egyiptomi kormány, és szeretnék is megmutatni, hogy a figyelmeztetést nem veszik félvállról. Az egyiptomi turisztikai miniszter 2020-ban bejelentette, hogy betiltják a tevék és a lovak turisztikai célú használatát. Erre azonban a gyakorlatban mindeddig nem került sor.
Tavaly októberben ráadásul arról cikkezett egy kormányközelinek tekinthető egyiptomi lap, az Ahram Online, hogy Sherif Fathy turisztikai és régiségügyi miniszter és Alaa Farouk mezőgazdasági és területrendezési miniszter elindította az első állatjóléti programot a lovak, tevék és háziállatok számára a régészeti lelőhelyeken. Arról, hogy erre miért van szükség, miközben a 2020-as bejelentés alapján a tevék és lovak turisztikai célú használatának tiltása lenne a cél, nem tért ki a cikk. Egy ilyen jellegű irányváltást persze indokolhatna egy kormányváltás, az elmúlt években azonban nem történt érdemi változás az ország vezetőinek személyében.
A Forbes információi szerint Gízában a látnivalók nincsenek túlságosan messze egymástól, gyalogszerrel könnyedén bejárható a terület. Az egyetlen nehézséget a hőség és egy esetleges mozgáskorlátozottság jelentheti. Előbbire megoldást jelenthet egy korai látogatási időpont, a másodikra pedig – a tevegelés és lovas kocsi alternatívájaként már most is létező – buszos szolgáltatás. Sok turista azonban valójában nem is kényelmi okokból dönt a tevegelés mellett, hanem csak egy bakancslistás élményt szeretne kipipálni. Arról pedig, hogy ez mit jelent az állatokra nézve, a többség nem is tud.
