Most olvasott cikk
Tengeri moszat – egy szuperélelmiszer, ami véget vethet az éhezésnek és megmentheti a bolygót

Tengeri moszat – egy szuperélelmiszer, ami véget vethet az éhezésnek és megmentheti a bolygót

tengeri moszat

A tengeri moszat naponta akár több mint fél métert is nőhet, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, és akár tizenegyszer több biomasszát termel, mint a búza és a kukorica, ennek ellenére kevéssé hasznosítják. Az USA végre felfigyelt erre a fenntartható szuperélelmiszerre.

A tengeri moszat felhasználása gyorsan növekvő trend, amely a globális élelmezésbiztonságtól kezdve az éghajlatváltozásig rengeteg területen segíthet. A legújabb tanulmányok szerint annyi szenet képes elnyelni, mint az Amazonas.

Az Egyesült Államokban az ehető tengeri moszat 95%-át importálják. Ez részben a nehézkes és költséges engedélyezési eljárásnak köszönhető, valamint annak, hogy a lakosság viszonylag keveset tud a tengeri moszat előnyeiről és a termesztés módjáról.

A tengeri moszat üzletág becsült értéke világszerte 14 milliárd dollár. Bár az amerikai tengeri moszatipar viszonylag kezdetleges, vannak arra utaló jelek, hogy a piac átalakulóban van: az amerikai import mennyisége csökkent, miközben a fogyasztás évente 7%-kal nőtt. Egy nemrégiben készült, a tengeri algás snackek piacára vonatkozó előrejelzés szerint a globális piac növekedésének 30%-a Észak-Amerikából származik majd.

Az óceán, mint kiaknázatlan erőforrás

Az óceánok a világ felszínének több mint 70%-át borítják, mégis a világ élelmezésének csupán 2%-át adják. A tengeri moszat továbbra is kihasználatlan élelmiszerforrás. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a tengeri algát “értékes szövetségesnek” nevezte az éhezés elleni küzdelemben.

A szeptemberben közzétett kutatás feltárta, hogy az óceáni moszatmezők milyen kiterjedésűek – kétszer akkora területet borítanak be, mint India –, ami hatalmas élelmiszer-tartalékot jelent, előállításához pedig nincs szükség további erőforrásokra. A tanulmány szerint ezek a moszatmezők akár tizenegyszer annyi biomasszát termelnek területenként, mint az intenzíven művelt növények (például a kukorica és a búza), ami azt jelenti, hogy kulcsszerepet játszhatnak az élelmiszer-biztonság hiánya elleni küzdelemben.

Ez tűnik a legizgalmasabb klímavédelmi történetnek, amit eddig láttunk… Olyasmit művelnek, ami szántóföld nélkül termeszthető, nem használnak fel friss vizet, és a szenet és a nitrogént kivonják a vízből, ezzel egészségesebbé téve az óceánt

– írta a szakértő, Briana Warner, az Atlantic Sea Farms vezérigazgatója.

A tengeri moszat hihetetlenül ellenálló szervezet, és egyes fajok, például az óriás moszat, naponta akár több mint fél métert is nőhetnek. Emellett rendkívül tápláló, magas fehérje-, ásványi anyag- és vitamintartalommal rendelkezik.

„A tengeri moszatot a speciális élelmiszerek közé sorolták, és ennek következtében a nagyközönség számára nagyrészt elérhetetlen maradt” – mondja Eliza Harrison, az Ocean Rainforest programvezetője.

A vállalat tengeri moszatot termeszt takarmány-, élelmiszer- és kozmetikumgyártók számára. „Az alternatív alkalmazások feltárásával, például húspótló termékekkel, a tengeri algát ismertebb élelmiszerekbe lehetne beépíteni – ezáltal növelve a fogyasztást az Egyesült Államokban.”

Ez kezd megtörténni, bár lassan. Olyan vállalatok, mint az Atlantic Sea Farms, az Umaro Foods és az AKUA már piacra dobták a tengeri vega burgereket, a tengeri moszat “szalonnát” és a kelp jerky-t, mint tengeri moszat alapú fehérjeváltozatokat.

Jelentős szén-dioxid-elnyelő

Egy szeptemberben megjelent tanulmány szerint a tengeri moszat annyi szenet képes megkötni, mint az amazóniai esőerdő, ezáltal mérföldkő lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

„A tengeri moszat rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, amely szükséges ahhoz, hogy kék szén élőhelyként és jelentős szén-dioxid-elnyelőként lehessen besorolni” – írják a Renewable and Sustainable Energy Reviews című szaklap májusban megjelent tanulmányának szerzői. Azt is megjegyzik, hogy a tengeri moszat termesztése potenciális alternatívákat kínál a jövő energiája, a szén-dioxid-mentesítés, az élelmezésbiztonság és a globális éghajlatváltozás mérséklése szempontjából.
Az ilyen műveletek megvalósításának akadályai vannak: többek között a mezőgazdasági engedélyek megszerzése, a gazdálkodási ismeretek hiánya és a termék iránti csekély fogyasztói kereslet.

„A hínártermesztés hozzájárulhatna a szén-dioxid megkötéséhez a mély tengerben, de sok »de« van” – figyelmeztet Schery Umanzor, az Alaszkai Fairbanks-i Egyetem akvakultúra-asszisztens professzora. „Röviden: a tengeri moszat egyike lehet a több száz stratégiának, amelyre szükségünk van az éghajlatváltozás mérsékléséhez.”

Amellett, hogy a moszat természetes szén-dioxid-elnyelőként és tápláló rágcsálnivalóként működik, néhány innovatívabb kísérletben is hasznosították már. Maine államban a Running Tide nevű startup cég úttörő szerepet játszik egy olyan modellben, amely a moszat segítségével szén-dioxidot von ki a légkörből. Alaszkában a GreenWave, egy korábbi halász által alapított vállalat, őslakos közösségeket képez ki moszatkeltető telepek építésére. Kaliforniában pedig egy tejtermelő olyan hínárból készült takarmányt használ, amely csökkenti a tehenek böfögés közben kibocsátott metán mennyiségét. Figyelembe véve, hogy egy tehén évente 100 kilogramm metánt böfög ki, ami 3400 liter benzin elégetésével egyenértékű, ez elég nagy változást jelenthet.

Tudáshiány

Paul Dobbins, a WWF USA hínár- és kagylótermesztésért felelős igazgatója szerint kulcsfontosságú a tudatosság növelése a tengeri moszat termesztésével és jótékony hatásaival kapcsolatban.
Dobbins szerint az iparág 2010 óta évről évre 8%-kal bővült, és ha ilyen ütemben folytatódik, a tengeri moszat termesztése 2051 körül felül fogja múlni a burgonyatermelést. Azonban ehhez még számos akadályt kell leküzdeni, ugyanis a potenciális gazdálkodók nehezen jutnak tőkéhez és a bonyolult engedélyezési folyamatok is a növekedés útjában állnak.

Warner az Atlantic Sea Farms-tól azonban úgy véli, hogy az állam által irányított engedélyezési folyamat – amely egyes államokban akár három évig is eltarthat – biztosítani fogja az iparág felelősségteljes növekedését. Jelenleg az államok a partvonalhoz legközelebb eső három mérföldnyi óceán felett rendelkeznek joghatósággal.

Az ázsiai intenzív algatermesztés során problémák merültek fel a tengeri ökoszisztémák megváltozásával és betegségek elszaporodásával.
„Nem akarjuk elkövetni ugyanazokat a hibákat, amelyeket a szárazföldi gazdálkodásban elkövettünk. A tengeri moszat sok mindenre képes, de biztosak akarunk lenni abban, hogy jól használjuk fel” – teszi hozzá Dobbins.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.