Egy állatjogi szervezet felmérte, mennyire vannak tisztában a britek a tejipar rejtelmeivel. Az eredmények megdöbbentették az Animal Justice Project tagjait. A britek fele nem tudja, hogy a teheneknek először vemhesnek kell lennie ahhoz, hogy tejet adjanak. Ahogy azt sem, hogy a borjaikat huszonnégy órán belül elveszik az anyjuktól. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy a tejipar nem ad kellő tájékoztatást a termékekről.
Kevés olyan iparág van a világon, amelyik annak örül, ha a lehető legkevesebbet kell megmutatnia magából. Az intenzív állattenyésztés viszont egy ezek közül. A hús- és tejipar olyannyira nem szeretné, ha a fogyasztók bepillanthatnának a színfalak mögé, hogy politikai befolyásukat és tőkéjüket latba vetve sokszor jogi módszerekkel is igyekeznek eltántorítani a kíváncsiskodókat.
A hozzáállásuk persze érthető, hiszen valószínűleg sokkal kevesebben vásárolnák ezeket az élelmiszereket, ha tudnák, hogy mi zajlik a vágóhidak és tejüzemek falain belül. Az aktivisták kriminalizálása mellett az ipar másik gyakran használt módszere a tömegek megtévesztésére a dezinformációs kampány. A tények elferdítése, a valóság kiszínezése pedig olyannyira jól működik a briteknél, hogy a fogyasztók több mint fele azt sem tudja, mikor ad tejet a tehén.
Az Animal Justice Project (AJP) oldalán olvasható az állatjogi szervezet által megrendelt legfrissebb felmérés eredménye. A felmérést a YouGov piackutató cég készítette 2048 brit felnőtt bevonásával. A kérdések arra vonatkoztak, hogy mennyire van tisztában az átlagos fogyasztó a tejipar rejtelmeivel. Az eredmények alapján elég nagy homály van a fejekben, ami a tehenek és borjaik sorsát illeti.
A megkérdezettek 52 százaléka nem tudta, hogy a tehenek csak akkor adnak tejet, ha rendszeresen és erőszakkal megtermékenyítik őket. Azt, hogy a borjakat 24 órán belül elveszik anyjuktól, 83 százalék nem tudta. Tízből nyolcan pedig nem voltak tisztában vele, hogy a természetes körülmények között akár huszonöt évig is élő teheneket 5-7 éves koruk között vágják le.
A tejipar nagyon kevés információt ad a válaszadók szerint
Ilyen rossz eredmények mellett nem meglepő, hogy a megkérdezettek 17 százaléka gondolta csupán úgy, hogy elégséges az az információ, amit a gyártók szolgáltatnak. A felmérés arra is kíváncsi volt, hogy ha a kávézókban a zabtej lenne az alapértelmezett opció, akkor hányan próbálnák ki. Erre a válaszadók 32 százaléka válaszolt úgy, hogy valószínűleg kipróbálnák. Az AJP az eredményeket úgy értelmezi, hogy az emberek nagyon kevés információval rendelkeznek a tejipar valóságával kapcsolatban. De ha ilyen kevés tudás mellett is egyharmaduk hajlandó lenne a zabtej mellett letenni a voksát, akkor célszerű lehet tovább edukálni a lakosságot.
A dezinformáció és a tények elferdítése nemcsak ebben a szektorban, hanem a teljes ágazatban jelen van. Nemcsak az haszonállatok sorsáról, de az ipar káros hatásairól is kevés az infromációja az átlagembernek. A hírek fél százaléka szól csupán az állattenyésztés klímaváltozásban játszott szerepéről. Egy friss kutatás szerint viszont a megfelelő címkékkel és jelzésekkel át lehet hidalni azt a nagy tudáshiányt, amit a félretájékoztatás és a tények elhallgatása okoz. Aki pedig a tejipar rejtett titkait szeretné megismerni, annak ezt a dokumentumfilmet ajánljuk.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.