A tejfogyasztás egészségügyi problémákat – gyulladásokat, bőr- és emésztési gondokat – okozhat a Prove-nak nyilatkozó orvos, Lengyel Boglárka szerint. A megoldást azonban csak részben látja a növényi tejekben. Szerinte sokkal mélyebbre érdemes ásni egy egyszerű termékcserénél, és elcsípni az eleve hibás beidegződéseket.
Sok családban még ma is bevett szokás az, hogy este kap még egy kis kakaót a gyerek, hogy megnyugodjon a lefekvés előtt. A késő esti tejfogyasztás pedig – a kakaó érettebb verziójaként – felnőttkorban is sokaknál rutin marad. De nem kizárólag Magyarországon van ez így: gondolj csak bele, hány amerikai filmben találkoztál már azzal a jelenettel, hogy az éjszaka közepén az aludni képtelen szereplő kislattyog a konyhába, és eszik egy kis gabonapelyhet, tejjel bőségesen meglocsolva.
A Prove-nak nyilatkozó gyermekorvos, Lengyel Boglárka szerint a probléma egyik esetben sem korlátozódik a cukorbevitelre. Szerinte általánosságban a tejfogyasztási szokásainkat is érdemes lenne újragondolni – és vegán nézetei ellenére sem a növényi tejben látja a megoldást.
Mi a baj a hagyományos tejjel?
Sokan állítják – még egészségügyi szakemberek is –, hogy a gyerek megfelelő ütemű fejlődéséhez, a csontozata megerősödéséhez elengedhetetlen a rendszeres tejfogyasztás. Lengyel Boglárka azonban a Prove-nak nyilatkozva hangsúlyozta,
fel lehet nőni tej- és tejtermékek nélkül is, és felnőtt korban is érdemes lehet ezeket hanyagolni. Olyan egészségügyi problémák hátterében húzódhat ugyanis a tejfogyasztás, mint az emésztési zavarok, a különféle gyulladások, az ekcéma vagy egyéb bőrtünetek.
Mindezek ellenére a gyermekorvos úgy látja, az egészségügyi szakellátásban még mindig ritkán merül fel a tejmentes étkezés gondolata. Ha mégis felmerül, akkor is csak időszakos diétaként, amely lezárulta után rendre visszaterhelést javasolnak.
Kiemelte: „Nemcsak a tejben van kalcium, hanem a mákban és a zöld levelesekben is. A csontok egészsége ráadásul nem kizárólag a kalciumbeviteltől függ, hanem a mozgásmennyiségtől és a D-vitamin szintjétől is. Utóbbi felszívódását pedig elősegíti, ha K1- és K2-vitamin szedésével kombinálják.”
A növényi tejeknek is megvan a maguk veszélye
Adja magát a gondolat, hogy az egészségügyi kockázatok kizárása érdekében hagyományos tej helyett elkezdj növényi tejet használni. Az orvos szerint azonban ez a képlet egyáltalán nem ennyire egyszerű.
Ha az a terv, hogy a fehérjetartalom alapján váltsuk ki a tehéntejet, akkor az ahhoz legközelebb eső növényi variáns a szójatej. Ez szintén teljes értékű fehérjetartalommal bír, megvan benne mind a kilenc esszenciális aminosav – ez alapján tökéletes helyettesítőnek gondolhatnánk. Van azonban pár bökkenő ezzel az itallal kapcsolatban is. Vegyük például azt, hogy a szójatejben található fehérjék szerkezete jelentős mértékben hasonlít a tehéntejéhez. Éppen ezért, ha valaki a tehéntejre allergiás, annál a szójatej is okozhat panaszokat.
A gyermekorvos hozzátette, a rizstejet az esetleges arzéntartalma miatt csak óvatos, mérsékelt fogyasztásra javasolja a gyerekeknek, de még a felnőtteknek is. A kókuszital pedig túl sok telített zsírt tartalmaz. „Egyéves kor alatt semmiképp nem javaslom a szülőknek, hogy növényi tejet adjanak a gyereknek” – szögezte le.
De kiemelte, ezt követően is fontos lenne, hogy ne a hagyományos étkezési kultúra kereteibe próbáljuk beilleszteni az állati helyett a növényi tejet. Meglátása szerint ugyanis ezek a szokások már eleve hibás megközelítésen alapulnak.
Egyéves kor után be lehet vezetni az étrendbe a növényi tejeket, de semmiképp nem javaslom, hogy úgy adjon a szülő ilyen italt a gyerekének – vagy fogyassza akár ő maga –, ahogy hagyományosan fogyasztanak tejet. Kis mennyiségben még rendben van, ahogy étel összetevőjeként felhasználni is, például habaráshoz. Egészségtelennek tartom viszont, ha reggel-este isszuk a pohár tejet vagy kakaót. Helyette jobb vizet vagy teát fogyasztani, a tápanyagokat pedig a változatos étkezéssel bevinni a szervezetbe
– fogalmazott Lengyel Boglárka.
Hogy mégis miként lett ennyire hétköznapi rítus a bőséges tejfogyasztás?
Az amerikai tejfogyasztás kultúrája a 20. század közepén erősödött meg, amikor 1946-ban a kongresszus elfogadta a National School Lunch Act jogszabályt – írja a Sentient Media. Ez előírta, hogy az iskolai menzákon a kötelező tejkínálatot – ennek biztosítása híján az intézmények elveszíthették a szövetségi támogatást. Később, az 1960-as évektől kezdve a Special Milk Program révén elterjedt az amerikai iskolákban az ingyenes tejpultos rendszer.
Az 1980-as években aztán a Dietary Guidelines for Americans már napi tejfogyasztásra ösztönözte a lakosságot, amit a tejipar masszív reklámkampányokkal támogatott. A legismertebb volt ezek közül a híres tejbajuszos Got Milk? nevű kampány. Ez hatalmas erővel söpört végig az országon, és a varázslat működött: sikerült összekapcsolni a lakosságban a tej és az egészség fogalmát.
Európában szintén a 20. században kezdett terjedni a tejfogyasztás.
Olcsó és nagy mennyiségű ételt kellett adni az embereknek, az energia- és a fehérjehiány pótlásáról szólt ez a törekvés. A tej könnyen előállítható, sokféleképpen felhasználható alapanyag. Bizonyos kompromisszumokkal ugyan, de teljes értékű fehérjének tekinthető, és azt gondolták, sok vitamin is van benne. Arra apelláltak, hogy a tejjel szabadítják meg az embereket az éhezéstől
– magyarázta Lengyel Boglárka.
Magyarországon az iskolatej gondolata 1927 januárjában vetődött fel először. Az 1931–1932-es iskolaév telén pedig Orosháza valamennyi óvodájában és elemi iskolájában el is indult egy tejakció, amelynek költségeit községi szinten fedezték.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás után, 2004 májusában indult újra, és aktuálisan is fut az iskolatejprogram. „Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy szervezetünk, a Tej Terméktanács több mint 20 éve végez országos szintű, általános iskolás gyermekek és pedagógusaik számára folytatott oktató, ismeretterjesztő tevékenységet a tej és tejtermékek pozitív élettani hatásairól” – olvasható a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács februári sajtóközleményében.
