Az utolsó három étvizedben évente átlagosan 22 gigatonna vizet veszítettek a Föld legnagyobb tavai és víztározói, amely mennyiség az Amerikai Egyesült Államok 2015-ös vízfogyasztásának felel meg. A folyamatért az emberi felhasználás mellett a folyamatosan melegedő éghajlat a felelős.
A világ legnagyobb tavainak és víztározóinak több mint fele (53 százaléka) veszített a tárolt vízmennyiségből az elmúlt három évtizedben, derül ki egy új tanulmányból, amelyet a Science tudományos folyóiratban publikált nemzetközi kutatók egy csoportja.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység fokozottan veszélyezteti a föld felszínén, folyékony formában megtalálható édesvízi készleteink 87 százalékát raktározó tavakat. A tavak nettó vízmennyiség-vesztesége nagyrészt a melegedő éghajlatnak, a megnövekedett párolgási értékeknek és az emberi vízfogyasztásnak tudható be
– olvasható a tanulmányban.
Ez a tanulmány azért is fontos, mert habár a legnagyobb tavaink vízvesztesége köztudomású volt eddig is, az okok sokszor nem voltak ismertek, a kutatási módszerek sem voltak egységesek, valamint számos nagy méretű (>100 km2) tó esetében semmilyen vizsgálat nem folyt.
A kutatók most 1972 tó és víztározó vízmennyiségét elemezték 1992-tól 2020-ig számos műholdfelvétel segítségével. Így kapták meg a riasztó értékeket. Az eredmény azt hozta, hogy a majd kétezer vízfelület több mint felében jelentős vízmennyiség-csökkenés volt megfigyelhető az elmúlt harminc évben. Ráadásul a folyamat az egész világon, területi behatároltság nélkül megfigyelhető.
A vízfelületek egynegyedében (24 százalékában) vízmennyiség-növekedést lehetett megfigyelni, de ezek jellemzően gátépítési munkálatok következtében, vagy lakatlan területek közelében történtek.
Az elveszített vízmennyiség 56 százaléka közvetlenül összefüggésbe hozható az emberi tevékenységgel, valamint az annak következtében megjelenő éghajlatváltozással, a felmelegedő klíma ugyanis növeli a párolgási értékeket.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy nagyon komoly lépéseket kell tennie az emberiségnek a megfelelő vízfelhasználásért. Körülbelül 2 milliárd ember él olyan területen, amelyet közvetlenül érint a vízmennyiség csökkenése, vagy amelyeknek az utóbbi években vízhiánnyal kellett megküzdeniük.
A növényi étrend kevesebb vizet használ, mint a vegyes táplálkozás
A közvetett vízspórolás egyik lehetséges módja, ha növényi étrendre váltunk, ez ugyanis sokkal kevesebb vizet használ fajlagosan, mint a vegyes étrend. Számos szakmai szervezet mellett az ENSZ is javasolja ezt a lépést a lehetséges tennivalók között.
Ráadásul az állattartó mezőgazdálkodás nagymértékben hozzájárul az egyre melegedő éghajlathoz, ami a tanulmány szerint az egyik legmeghatározóbb tényező a vízmennyiség csökkenése kapcsán. Ez többek közt a metánnak, annak a sokszor figyelmen kívül hagyott üvegházhatású gáznak köszönhető, amelyik sokkal potensebb, mint az általában emlegetett szén-dioxid, és amelynek egyik legnagyobb kibocsátója az állatipar.
