A tűzifarendelet esetében részben visszavonulót fújt a magyar kabinet, most azonban ismét a tarvágás könnyítésén dolgoznak. Erre három természetvédelmi szervezet – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány – hívta fel a figyelmet. Levélben kérték az érintett kormánytagokat, hogy kerüljenek ki a benyújtott törvényjavaslatból a természeti állapot leromlásának veszélyét magukban hordozó részek.
Éppen a Föld napján, április 22-én nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a 258 paragrafusból álló törvényjavaslatot, amely több ponton is gyengítené a természeti környezetünk védelmét biztosító jogszabályokat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány nyílt levélben tiltakozik a törvényjavaslat ellen. Ezt az igazságügyi miniszternek címezték, de elküldték Orbán Viktor kormányfőnek és Nagy István agrárminiszternek is.
A T/11681. törvényjavaslat számos egyéb jogszabálymódosítás mellett a 140. §-ában tervezi a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bekezdésének módosítását, továbbá 186-188. §-ai tartalmazzák az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény több erdeink védelmét szolgáló, jogszabályi garanciát tartalmazó előírás módosítását, deregulációját is – összegezték a szervezetek a tervezet természetvédelmi kérdéseket érintő részeit.
A természetvédők szerint ez több ponton aggályos. „A jövő generációk életminősége azon múlik, hogyan bánunk ma a természet kincseivel. A gyermekeink, unokáink erdeit nekünk kell felnevelnünk” – hangsúlyozta Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
A tűzifarendelet köszön vissza?
Az áprilisban benyújtott törvényjavaslat indokolása igen szűkszavú, a háttérben húzódó érvek és motivációk kapcsán így leginkább csak találgatni lehet. A tiltakozó szervezetek képviselői szerint mindenesetre a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit szeretnék törvénybe foglalni.
A tűzifarendelet néven elhíresült jogszabály egy 2022 augusztusában megjelent magyar kormányrendelet volt. Ez az energiaválságra és az elszabadult rezsiköltségekre hivatkozva megkönnyítette a fakitermelést Magyarországon – még természetvédelmi területeken is. Kivételes engedélyezést tett lehetővé őshonos, védett erdők tarvágására is, ahol addig csak korlátozott vagy fenntartható módon lehetett fát kitermelni. Az erdőgazdálkodási szabályok felfüggesztését is engedélyezte, nem kellett például megvárni a vegetációs időszak végét a fakitermeléssel.
A rendeletet hatályba léptették, ám nagy társadalmi, civil és szakmai tiltakozást váltott ki. Még a híres etológus, Jane Goodall is kiállt a magyar erdők védelme mellett.
A nagy felháborodást látva a kormány szeptemberben módosította a rendeletet. A legkritikusabb pontokat kivették belőle: megszűnt például a korlátlan tarvágási lehetőség a természetvédelmi területeken.
A felháborodás hatására a kormány három éve még visszavonulót fújt, az agrárminiszter pedig 5/2022. (VIII. 16.) AM utasításában korlátozta a tűzifarendelet végrehajtását az állami tulajdonú erdőkben. Ez a korlátozás azonban a mostani törvényjavaslatot már nem érintené – így végleg zöld utat kaphat a tarvágás
– írja az MME közleményében.
Nem a tarvágás az egyetlen aggályos pont
„Ma már alig találunk háborítatlan, természetes erdőket hazánkban, a megmaradt néhány, értékes erdőfoltot pedig minden eszközzel kötelességünk lenne megóvni a környezetünk és saját magunk védelmében. Ennek ellenére még a védett és Natura 2000 területeken lévő, magas természetességű tölgyeseink és bükköseink többségében is vágásos erdőgazdálkodás folyik – még az olyan kiemelten fontos állami tulajdonú erdőkben is, mint a Budai-hegység vagy a Börzsöny, amelyek természetvédelmi és turisztikai szempontból is különösen értékesek. Teljes mértékben ellenezzük, hogy ezzel a törvénymódosítással a döntéshozók még tovább csökkentsék a tarvágás alkalmazásának korlátait” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
A szervezetek ráadásul hangsúlyozták, nem kizárólag a tarvágás jogi korlátainak lazítása, kitolása az egyetlen aggályos pont a törvénytervezetben. Több más nyugtalanító intézkedést is tartalmaz természetvédelmi szempontból. Megszűnne többek között a természetvédelmi hatóság jogköre is annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket.
„Fontos hangsúlyoznunk, hogy az erdők természeti és gazdasági jelentősége mellett egyre komolyabb társadalmi figyelem irányul a fenntartható erdőgazdálkodásra. Megítélésünk szerint a tervezett módosítások olyan gyakorlati megoldásokat tesznek lehetővé az erdők gazdasági hasznosítása terén, melyek nem csupán a természeti állapot leromlásának veszélyét hordozzák magukban, de jelentős társadalmi elégedetlenséget válthatnak ki, mind a szabályozás, mind az erdőgazdálkodók vonatkozásában” – írták a szervezetek a minisztereknek és miniszterelnöknek elküldött levélben. Azt kérték, hogy a vitatott részek kerüljenek ki a javaslatból.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.