Egészség

Egy 475.000 fővel készült új kutatás bizonyítja, hogy a húsevés megrövidíti az életünket

A húsevés megrövidíti az életünketMarkus Spiske / Unsplash

Amikor az egészséges étrendről van szó, gyakran egymásnak ellentmondó ajánlásokkal szembesülünk, melyek között nehéz eligazodni. A növényi táplálkozás ma még sajnos sok orvos szerint is egészségügyi kockázatot jelent. Legfeljebb a vörös színű és a feldolgozott húsok káros hatását nem vitatják. Akinek fontos az egészsége, elengedhetetlen, hogy megbízható információk alapján hozhasson döntést.

A különböző diéták hatásait megfigyelő vizsgálatok gyakran csak pár hétig, esetleg hónapig tartanak és viszonylag csekély, legtöbbször csupán 100 alatti résztvevő adatait dolgozzák fel. Ahhoz azonban, hogy egy étrend előnyeit és hátrányait megbízhatóan ítélhessük meg, évekre és résztvevők sokaságát érintő kutatói munkára lehet szükség. Természetesen az ilyen ritka vizsgálatok eredményeit a tudományos világ is értékesebbnek, megbízhatóbbnak tartja.

A közelmúltban napvilágra került két olyan publikáció is, melyek széles körűen és hosszú időn át vizsgálták a részt vevők étkezési szokásait, illetve egészségi állapotuk alakulását. Ezek ugyanarra a megállapításra jutnak: az állati eredetű ételek rendszeres fogyasztása a legrettegettebb betegségek kialakulását segítheti elő.

A március 2-án a BMC Medicine orvosi szakmai folyóiratban megjelent cikk szerint az Oxfordi Egyetem kutatói megállapították, hogy a húsfogyasztás, legyen szó vörös, feldolgozott, vagy szárnyas húsról, együttesen vagy külön-külön is kilenc különböző betegség magasabb kockázatával jár együtt.

A kutatásban közel 475.000-en vettek részt. Adataikat az UK Biobank Study adatbázisból választották ki, melyet 2006 és 2010 között állítottak össze és online kérdőívek segítségével 2017-ig követték nyomon. Kiderült, hogy azok a résztvevők küzdöttek a legtöbb egészségügyi problémával, akik hetente legalább háromszor fogyasztottak húst. Ráadásul minél magasabb volt a testtömegindexük (BMI-jük), annál szembetűnőbb volt ez az összefüggés.

A vörös és feldolgozott húsok fogyasztása szívkoszorúér-betegség, a divertikulózis, a tüdőgyulladás, a vastagbél-polip és a cukorbetegség gyakoribb előfordulásához vezetett. Több szárnyas fogyasztása reflux-szal, gyomor- és patkóbélgyulladással, divertikulózissal, az epehólyag megbetegedéseivel és cukorbetegséggel járt együtt.

A másik publikáció az Amercan Heart Association (Amerikai Szív Szövetség) szakmai folyóiratában február 24-én megjelent tanulmány volt, mely azt vizsgálta, hogy a különböző okokból elhalálozott emberek mennyi állati és a növényi eredetű fehérjeforrást vettek magukhoz életük során. A kutatásban részt vevő több, mint 105 000 menopauzán átesett nő adatait 1993 és 1998 között rögzítették, majd követték nyomon 2017-ig.

A vizsgálat szerint a növényi és az állati eredetű fehérjeforrásokkal táplálkozó csoportok között jelentős különbség volt az elért életkor szempontjából. A több állati eredetű fehérje fogyasztása nagyobb halandósággal járt együtt. A vörös és feldolgozott húsok fogyasztói között gyakrabban következett be szív- és érrendszeri betegségek, illetve a demencia (pl. Alzheimer-kór) miatt a halál. De itt sem csak a feldolgozott és a vörös húsok szerepeltek rosszul. A tojásevés elsősorban a rák, a szárnyas húsok élvezete a demencia, a tejtermékeké pedig a szív-, és érrendszeri megbetegedések magasabb kockázatával járt együtt.

A magasabb színhús-fogyasztás az oxfordi tanulmány szerint egyetlen előnnyel járt, ritkábban vezetett vashiányos vérszegénység kialakulásához. Jóllehet, a növényi táplálkozás bizonyítottan hozzájárulhat a hosszú élethez, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy csak a valóban megfelelően összeállított étrend biztonságos. Amellett, hogy elhagyjuk az állati eredetű élelmiszereket, gondoskodnunk kell arról is, hogy a szervezetünk hozzájusson a számára fontos tápanyagokhoz. Ezek egyike a vas.

A vashiányos vérszegénység esetén a szervezet nem képes megfelelően előállítani a vörös vértesteket, így azok száma csökken. Noha ez ritkán válik életveszélyessé, fontos egészségügyi kockázatokat rejthet magában. Egy 2020-ban közzétett esettanulmány számol be arról, hogy egy vegán étrendet folytató, 21 éves fiatal lánynál súlyos látászavar lépett fel. A fiatal lány hetek óta fejfájásra és fáradtságra panaszkodott, menstruációja kimaradt. A laboreredményei komoly vashiányra utaltak.

Kiderült, hogy szemében elzáródott a központi véna. Ez a kórkép (Central Retinal Vein Occlusion – CRVO) ismert következménye a vashiányos vérszegénységnek, ugyanakkor a pontos okozati összefüggés még nem világos. Kialakulásában feltehetőleg a vér megváltozott alvadási tulajdonságai játszhatnak közre. A látászavar vaspótlás hatására megszűnt.

Ez az eset is felhívja a figyelmet arra, hogy növényi étrendünk megtervezése során több tudatosságra van szükségünk. Egy átlagos felnőtt férfi vasszükséglete naponta kb. 8 milligramm, míg a nőknek nagyjából napi 18 milligrammra van szükségük. Ez a gyermekkor, terhesség, illetve szoptatás során eltérően alakul.

Ahhoz, hogy elegendő vashoz juthasson szervezetünk, fogyasszunk naponta többször hüvelyeseket (bab, lencse, csiecseriborsó, szója), leveles zöldségeket (kelkáposzta, kelbimbó, spenót, mángold), teljes értékű gabonákat (zab, kinoa, amaránt), gyümölcsöket, burgonyát, gombát, ezeket egészítsük ki magvakkal (lenmag, kendermag, szezámmag, tökmag), étcsokoládéval és zöldfűszerekkel.

Fontos tudni, hogy túl sok vas is veszélyes lehet. A vas ugyanis oxidáns, azaz hozzájárul a szervezetben az oxidánsok és antioxidánsok arányának felborulásához, azaz az oxidációs stresszhez. Ez gyulladást okozhat és károsíthatja a DNS-t is. A növényekben található fitátok megkötik a szabad gyököket, így akadályozzák a vas oxidatív hatásának érvényesülését. A hem vas lehet az egyik oka annak, hogy az állati eredeti élelmiszerek elősegítik a rákos betegségek kialakulását.

A növényi alapú táplálkozás több, mint étrend. A megingathatatlan tudományos bizonyítékok arra ösztönöznek, hogy tartózkodjunk az állati eredetű alapanyagok élvezetétől. Fogyasszunk viszont bőségesen gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, gabonákat és magvakat. Ezek segítségével olyan betegségek előzhetők meg, amelyek ma vezető halálozási oknak számítanak. A helyesen összeállított növényi étrend egy egészséges életmód részeként a legjobb, amit az egészségünkért tehetünk.

Szakmailag lektorálva Dr. Makra Milán által.

Gergely Anna

Gergely Anna

Író, természetgyógyász (pszichoterapeuta), táplálkozási tanácsadó
Az egészségünk a legfőbb értékünk, de nincs az a gyógyszer, amely felérne a szervezet öngyógyító erejével. Célom az, hogy tudományos bizonyítékokkal alátámasztva minél több ember hozhasson tudatos és felelősségteljes döntéseket az egészsége érdekében. A Prove mellett a saját oldalamra, a teljeserteku.hu-ra is publikálok cikkeket.

1 hozzászólás

  1. Tökéletessen egyet értek a leírtakkal, húsz éve áltam át a növényi étrendre és az egészséges életmódra. Hetvennyolc éves vagyok és aktívan dolgozom. Egészséges életmódot tanítom és betegeket kezelek.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.