Gondold meg, hogy a szőrme mellény legyen-e a legújabb öltözéked – a szőrmeipar tönkreteszi a bolygót, kegyetlen az állatokkal és a szőrmebunda egészségtelen is.

Évente több, mint ötvenmillió állatot tenyésztenek és ölnek meg az EU országaiban a szőrmegyártás céljából. Világszerte körülbelül egymilliárd nyúl és százmillió másfajta állat esik áldozatul emiatt.

A szőrmék kilencven százalékának előállítása szőrmefarmokon történik. Mivel egyre több ember érez ellenállást a szőrmefarmokkal szemben, az elmúlt években sok termék műszőrme címkével került forgalomba, megtévesztve a vevőket. A szőrmeipar sajnos még mindig elég jövedelmező üzletág.

A szőrme miatt tenyésztett állatok nehezen alkalmazkodnak a ketrecbe zárt élethez és a borzalmas tartási körülményekhez. Gyakran kisméretű drótketrecekben tartják őket, míg elérkezik a meggyilkolásuk napja. Gyakran lépnek fel náluk egészségügyi problémák, mint kezeletlen sérülések, fertőzések, végtaghiány, kannibalizmus. A halott állatokat sokszor nem távolítják el az élők közül, és a rothadó tetem ott marad köztük. Rendszerint tiszta vizet sem kapnak.

Ezek az állatok gyakran rémültek és viselkedészavarosak lesznek, hiszen ketrecekbe zárva képtelenek a természetes viselkedésmódra. Végül gázzal vagy elektromossággal ölik meg őket. Az elgázosítás sokáig tart és igen fájdalmas számukra. Az elektromos árammal történő megölés szintén bonyolult, mivel kockázatos, és ha nem szakszerűen végzik, akkor ez is nagy fájdalmakkal jár. New York egyes területein tilos a rókákat ilyen módon megölni.

Egyes országokban az állatok ipari célból történő tenyésztése tilos. Az egyik ilyen ország Anglia, ahol 2000-ben Walesben, a többi területen pedig 2002-ben tiltották be a szőrmefarmokat. Hollandiában még mindig 160 nercfarm létezik, évente hatmillió nerc legyilkolásával – de 2024-re ezt is betiltják. Néhány ország, például Németország tovább szigorítja a farmokon a védelmi intézkedéseket, megnehezítve a fennmaradásukat.

Nyercből készült nercbunda

Nerc

Az amerikai nyércet széles körben tenyésztik a szőrméje miatt. Pici, sivár ketrecekben tartják, és általában gázzal ölik meg őket.

Hollandiában az állatvédő szervezetek leleplező bizonyítékot mutattak fel arról, hogy a nerceket mennyi brutalitás éri, míg a gázkamrákba vetik őket. Ráadásul hosszú ideig haldoklanak, nagy fájdalmak közepette.

Nyulak

A nyulak a szőrmeiparban leggyakrabban tenyésztett állatok, több, mint egymilliárdot tenyésztenek évente.  A nyúlbundát olcsóbb ruhákhoz használják, mivel a többi állatból készült szőrméhez képest alacsonyabb költségű.

A legtöbb ember meg van győződve róla, hogy a nyúlszőrme nem olyan elvetendő, és azt hiszik, hogy a húsipar mellékterméke. Sajnos ez egyáltalán nem igaz.

Bár sok nyulat a húsáért ölnek meg (csak az EU-ban 340 milliót), de ez egy másik nyúlfajta! A húsáért tenyésztett nyulak gyorsan növekednek, tízhetesen vágóhídra kerülnek, és ilyenkor még nem fejlődik úgy ki a bundájuk, hogy szőrme céljára alkalmas legyen.

További egymilliárd nyúlfajtát tenyésztenek kizárólag a bundájuk miatt. Őket hosszabb ideig nevelik, általában fél éven keresztül, ilyenkor már jó minőségű a szőrük. Mivel ők hosszabb ideig élnek, a húsuk nem olyan ízletes és rendszerint alkalmatlan emberi fogyasztásra.

Mindemellett létezik egy harmadik nyúlfajta is, az angóra. Az angóragyapjú hosszú szőrű nyúlfajtáktól származik. Őket az ember tenyésztette ki, a természetben nem fordulnak elő, mert a hosszú bundájuk miatt nem tudnának megélni a vadonban.

Az angóragyapjúból sokféle öltözéket készítenek, ennek fő helyszíne Kína. Rendszerint nőstény nyulakból készül, mivel a hímeknek kevésbé hosszú a szőrük. Ezért a hím nyulak többségét már születésük után megölik.

Az angóraszőr előállításához nem kell meggyilkolni a nőstény nyulakat, ám az ő sorsuk is legalább ilyen borzalmas. A szőrüket szó szerint lehúzzák a bőrükről, ami rendkívül fájdalmas és a nyulak gyakran sikítanak a szenvedéstől. Ezt minden harmadik hónapban átélik 2-5 éven keresztül, majd végül vágóhídra kerülnek.

Nyestek

A nyest valamivel nagyobb testű, mint a mosómedve, erdőben él, vizek közelében. A bundájukat télikabát készítésére használják fel. Főként Skandináviában és Ázsiában tenyésztik őket, az életük rengeteg szenvedéssel jár.

Finn kutatók információi szerint a tenyésztett nyestek gyakran végtaghiányosak és kezeletlen sérüléseik vannak. Kínában egy titkos felvétel feltárta, hogy a nyesteket gyakran élve nyúzzák meg!

Kutyák és macskák

Évente körülbelül kétmillió kutyát és macskát ölnek meg a szőrmeiparban, többségüket Kínában. Kis ketrecekben sínylődnek, és bár illegális, mégis sokszor élve nyúzzák meg őket is.

Az EU-ban már 11 éve tilos a kutyák és macskák importja, de sajnos ez az intézkedés sem állította meg a kereskedelmet.

Azokat a kutyákat és macskákat, akiket nem kizárólag a szőrük miatt ölnek meg, még mindig legálisan lehet szállítani (őket a húsiparban használják fel). Elég nehéz megállítani a szőrmeimportot. A vámnál nincs idő átvizsgálni minden szőrmeterméket, hogy az vajon nem kutyától vagy macskától származik-e. Ez csak mikroszkóppal és DNS teszttel lenne lehetséges.

Ez is érdekelhet ➡  Növényi tej készítése házilag (gyorsan és olcsón)

Ezért sokszor megtörténik, hogy kutya- és macskaszőrből készült áru kerül az EU-ba. Olykor ezeken megjelölő címke sem található, mely elárulná a származást – illetve gyakran hamis címkékkel látják el őket. Tehát ha műszőrmét vásárolunk, még akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy állatok használata nélkül készült.

Érdekes, hogy a kutyabőr importja megengedett az EU-ban. Itt sem tudhatjuk, hogy az adott termék vajon kutyabőrből készült-e. Sokszor kesztyűkhöz és a ruházat bőrdíszítéseihez használják fel.

Prérifarkas

A prérifarkasokat nem szőrmetelepeken tenyésztik, ők vadon élnek Észak-Amerika erdőiben. Főként a szőrükért vadásszák őket, mely elég nyereséges. Az USA-ban és Kanadában évente mintegy félmillió prérifarkast vadásznak le.

Többségüket csapda segítségével, mely a lábuknál tartja fogva őket. Gyakran hosszú ideig nem talál rájuk a vadász, akár napokig sem. Ezalatt a farkasok rengeteg szenvedésen mennek keresztül, van úgy, hogy éhen- vagy szomjanhalnak, mire a vadász megérkezik. Amíg életben vannak, megpróbálják magukat kiszabadítani a csapdából, eközben csúnyán sérülnek, olykor elveszítik a lábukat, és később elvéreznek a sebesüléstől.

A csapdák további hátránya, hogy gyakran más állatok kerülnek fogságba. Mire egy prérifarkas a csapdába kerül, egy-négy más állat is erre a sorsra jut. Előfordul, hogy veszélyeztetett fajok is csapdába kerülnek.

Európában 1995 óta tilos ilyen csapdákat használni, az állatok szenvedésének megakadályozása miatt. Viszont érdekes, hogy az így elfogott állatokból készült szőrme legális az EU-ban, és a csapdázott állatokból készült szőrme 75%-a az EU országokban kerül értékesítésre. Ironikus, hogy Európa így mégiscsak nagyban hozzájárul ennek a kegyetlen vadászatnak a támogatásához.

A szőrme azé, aki beleszületett
© Magyar Szőrmeellenes Liga

Csincsillák

A csincsillákat gyakran tenyésztik a bundájuk miatt. Kisméretű ketrecekben tartják őket, ahol félelmek és agresszió vesz erőt rajtuk, hiszen nem tudják tolerálni ezt a tartási körülményt. Gyakran megharapják saját magukat vagy egyik társukat, sőt, a kannibalizmus sem ritka jelenség.

Az anyák is megölik olykor a saját kölyküket, és ez, a többi problémával egybevetve, a csincsillák több mint 25%-ának halálát jelenti a farmokon. Ezeket az állatokat leginkább Oroszországban és Kínában tenyésztik, de sajnos Magyarország is a világelsők között van.

Az ország egyik legnagyobb telepe előtt 2019-ben vegán aktivisták tüntettek. A legtöbb ember nem is tudja, hogy Komáromban egy hatalmas csincsillatelep található, illetve már Magyarországon is történt szőrmeipari leleplezés.

Széles körű összefogás szükséges ahhoz, hogy ezek a rémes körülmények közt élő kis állatok egyszer megmeneküljenek.

Fókák

A fókákat nem tenyésztik a bundájuk miatt, hanem vadásznak rájuk. Évente néhány százezer fókát ölnek meg a prémjükért, különösen Kanadában, Grönlandon és Namíbiában. Kisebb mértékben Norvégiában is vadásznak rájuk, de szerencsére a norvég kormány 2015-ben beszüntette a fókavadászat támogatását, ennek hatására visszaszorult a fókák meggyilkolása.

Főként a fiatal fókákra szoktak vadászni, akiket vagy agyonütnek, vagy lelőnek. Sajnálatos módon a vadászok nem is ellenőrzik, hogy meghalt-e a fóka, ezért előfordul, hogy élve nyúzzák meg őket! Sőt, mi több, a sérült fókákat sokszor sorsukra hagyják.

Kanadában és Grönlandon a fókavadászat már nem túl jövedelmező, és azért maradt fenn mégis, mert dollármilliós nagyságrendű támogatást kapnak a kormányzattól. Namíbiában még mindig profitot hoz, de ennél is jövedelmezőbb a fókaturizmus.

Egyre több országban – köztük Oroszországban és az Egyesült Államokban is – betiltották a fókaszőrből készült termékek importját, ami jelentős hatást gyakorolt a fókák meggyilkolásának csökkentésére. Az EU-ban szintén behozatali tilalom van, de például Kanadában az őslakosok kismértékben még mindig folytatják a fókavadászatot. Grönlandon a népesség nagy része őslakos és sokan közülük fókavadászatból élnek – évente 80.000 fóka halálát okozva.

Az is borzasztó, hogy a sérülten megmenekült fókák később vesztik életüket, tehát ha őket is hozzávesszük, akkor duplájára emelkedik a vadászat miatt meghalt fókák száma. Mivel a fókákat leginkább a szőrméjükért vadásszák, a tetemeket egyszerűen a tengerbe vetik, mert a húsukra nincs igény. Az EU mérsékelten tiltó rendelkezései még mindig fenntartják ennek a kegyetlen vadászatnak a folytatását.

Karakül juhok

Közép-Ázsia jellegzetes juhfajtája a karakül juh. A felnőtt példányok gyapja erős, ezért jól felhasználható ruhagyártásra. A kis juhok pedig puha, finom gyapjukról ismertek. Ez a gyapjú három napig marad rajtuk születésük után, majd felváltja a felnőtt gyapjú.

Ez is érdekelhet ➡  Vegán köleskása recept

Ezért a kis juhokat gyakran megölik egy és három napos koruk között. Sőt, mivel a gyapjuk születésük előtt a leglágyabb, van úgy, hogy szülés előtt megölik az anyajuhot, hogy a még meg nem született kis juhok gyapjához hozzájussanak.

Ez azt jelenti, hogy két állat életébe kerül egy kis mennyiségű finom gyapjú előállítása. Mivel a bébijuhok meglehetősen aprók, ezért 30 kis juh (összesen 60 juh) lesz feláldozva egyetlen kabátért!

Ezt a fajta gyapjút különböző neveken árusítják, és olyan híres divatcégek használják fel, mint Gucci, Michael Kors, Ralph Lauren és Dolce & Gabana.

Vörös hiúz

A vörös hiúzból készült bunda nagyon ritka, épp ezért jelentős bevételt hoz. Sajnos ez az oka annak, hogy az USA-ban és Kanadában vadásznak rájuk, ahol az erdőkben vadon élnek.

Általában csapdákat állítanak nekik, ez évente 50.000 hiúz életébe kerül. Sokáig szenvednek a csapdákba esve, mire a vadász megöli őket.

Már a prérifarkasoknál említettük, hogy miért olyan kegyetlenek ezek a csapdák. A hiúzokat gyakran drótkötéllel fojtják meg, hogy ne sérüljön a bundájuk.

Rókák

A rókákat tenyészteni is szokták, és az erdőkben is vadásznak rájuk a prémjük miatt. A szőrmetelepeken nagyon szenvednek, hiszen ők nem háziállatok. Idegesen, ütemesen mozognak, sokszor magukba harapnak, sérüléseket okozva.

Finnországban túlevésre kényszerítik őket, hogy minél nagyobbra nőjenek és minél több szőrmét lehessen nyerni. Ez nagyon ártalmas számukra és még elviselhetetlenebbé teszi az életüket.

A spontán vetélés épp olyan gyakori, mint az, hogy az anyák megölik a kölykeiket. Mindezek miatt a rókakölykök fele elpusztul a szőrmeiparban.

Leginkább Skandináviában, Észak-Amerikában és Kínában tenyésztik őket, de a vadászat más területeken is jelen van. Finnországban különösen sok rókafarm létezik, évente több, mit két és fél millió rókát tenyésztenek és ölnek meg.

Szőrmebundák

A szőrmeipar káros a környezetre

A szőrmét általában természetes és fenntartható terméknek gondolják, ellentétben a műszőrmével. A szőrmeipar is azt hangoztatja, hogy valójában védi a környezetet a “természetes” anyagokkal.

Pedig a szőrmegyártás során kemikáliákkal kezelik az anyagot, mielőtt ruha vagy más termék lesz belőle. Ezért a szőrme a legkevésbé sem természetes és környezetbarát, a szőrmeipar kifejezetten környezetszennyező.

Az első környezetvédelmi probléma már az állatok tenyésztésekor felmerül. Mint minden más állattenyésztési ágazatnál, itt is nagymértékű vízhasználat, föld-, táplálék- és energiaforrás használat keletkezik.

Ezeket a javakat sokkal hasznosabb célokra is lehetne használni, jóval hatékonyabban. Ráadásul a sokmillió tenyésztett állat rengeteg környezetszennyezést jelent, főleg a trágya miatt. A csapdázás pedig a biodiverzitás szempontjából kedvezőtlen, még a veszélyeztetett fajták elpusztulása miatt is.

Miután az állatot megnyúzzák, a szőrt kemikáliákkal kezelik. Ha ezt nem tennék, megrohadna. Ugyanúgy, ahogy a bőrgyártásnál, itt is sok vegyi anyagot és nehézfémet használnak. Ezek fokozatosan a levegőbe és a vizekbe kerülnek.

Emiatt a szőrmegyárak az utóbbi időben egyre inkább a harmadik világ országaiba települtek, ahol a környezetvédelmi szabályok kevésbé szigorúak. A vegyi anyagok nem csak a környezetre, de az emberek egészségére nézve is károsak. A szőrmegyárakban dolgozók gyakran olyan egészségügyi problémákkal kerülnek szembe, melyeket a kemikáliák okoztak: például bőr- és szempanaszok, valamint daganatos betegségek.

A Világbank ipari környezetszennyezést vizsgáló szervezete megnézte, mely iparágak miatt történik a legtöbb nehézfém-szennyezés, és a szőrmeipar az első öt között szerepelt.
A kémiai anyagok a szőrme viselőire is károsak. A szőrmében olyan vegyszermaradványok vannak, melyek potenciális rákkeltők. Ezek még a gyerekkabátokban is megtalálhatók, melyeket szőrmével díszítettek.

Egyéb textíliákhoz viszonyítva a szőrme igencsak káros hatással bír a környezetre nézve. Előállítása jóval több energiát követel, több üvegházhatású gáz és egyéb szennyezőanyag kerül a légkörbe.

Német kutatók megvizsgálták, hogy a nercbunda környezetszennyező hatása mennyivel nagyobb az olyan textíliákhoz képest, mint a pamut, az akril és a poliészter. A szőrme minden egyes környezeti ártalmat tekintve az első helyen végzett. Üvegház hatású gázok kibocsátásában tízszer olyan káros volt, mint a növényi ruhaanyagok.

Egy másik kutatás azt is kimutatta, hogy a műszőrme előállítása sokkal környezetbarátabb, mint a valódi bundáé. Tizennyolc környezetszennyező hatást vizsgálva a műszőrme legalább háromszor-tízszer kevésbé volt szennyező, mint az állati szőrme.

A textíliák még a műszőrménél is környezetbarátabbak, de ha már valaki mindenáron bundát akar viselni, akkor a műszőrme még mindig sokkal jobb választás, mint az állati eredetű.

Galgóczi Dóra

Galgóczi Dóra

Író és természetgyógyász
Évek óta követem a vegán életmódot. A könyveimmel egy kis iránytűt szeretnék adni az embereknek, hogyan találják meg az útjukat a világban. A gyógyítással pedig szeretnék testi-lelki egészséget adni, személyre szabott módszerekkel. Hiszek abban, hogy minden élet egyformán értékes, és mindenkiben ott rejlik az együttérzés.

Írd le a véleményed!