Most olvasott cikk
Szőrmeipar – egy kegyetlen luxus, amit az állatok fizetnek meg

Szőrmeipar – egy kegyetlen luxus, amit az állatok fizetnek meg

Gondold meg, hogy a szőrmemellény legyen-e a legújabb öltözéked – a szőrmeipar tönkreteszi a bolygót, kegyetlen az állatokkal, ráadásul a szőrmebunda egészségtelen is lehet.

Évente körülbelül egymilliárd nyulat és ötvenmillió egyéb állatot tenyésztenek és ölnek meg az EU országaiban szőrmegyártás céljából. A szőrmék körülbelül 85 százalékának előállítása szőrmefarmokon történik.

Mivel egyre több ember érez ellenállást az ilyen farmokkal szemben, az elmúlt években sok igazi szőrméből készült termék műszőrme címkével került forgalomba, megtévesztve a vevőket. A szőrmeipar sajnos még mindig elég jövedelmező üzletág.

A szőrme miatt tenyésztett állatok nehezen alkalmazkodnak a ketrecbe zárt élethez és a borzalmas tartási körülményekhez. Gyakran kisméretű drótketrecekben tartják őket, míg elérkezik a meggyilkolásuk napja. Gyakran lépnek fel náluk egészségügyi problémák, mint kezeletlen sérülések, fertőzések, végtaghiány, és kannibalizmus.

Ezek az állatok gyakran rémültek és viselkedészavarosak lesznek, hiszen ketrecekbe zárva képtelenek a természetes viselkedésmódra. Végül gázzal vagy elektromossággal ölik meg őket. Az elgázosítás sokáig tart és igen fájdalmas számukra. Az elektromos árammal történő megölés szintén bonyolult, mivel kockázatos, és ha nem szakszerűen végzik, akkor ez is nagy fájdalmakkal jár. New York egyes területein tilos a rókákat ilyen módon megölni.

Egyes országokban az állatok ipari célból történő tenyésztése tilos. Az egyik ilyen ország Nagy-Britannia, ahol 2000-ben Walesben, a többi területen pedig 2002-ben tiltották be a szőrmefarmokat. Hollandiában még mindig 160 nercfarm létezik, évente hatmillió nerc legyilkolásával – de 2024-re ezt is betiltják. Németországban 2019-ben bezáratták az utolsó szőrmefarmot is.

Nyercből készült nercbunda

Nerc

Az amerikai nyércet széles körben tenyésztik a szőrméje miatt. Pici, sivár ketrecekben tartják, és általában gázzal ölik meg őket.

Hollandiában az állatvédő szervezetek leleplező bizonyítékot mutattak fel arról, hogy a nerceket mennyi brutalitás éri, míg a gázkamrákba vetik őket. Ráadásul hosszú ideig haldoklanak, nagy fájdalmak közepette.

Nyulak

A nyulak a szőrmeiparban leggyakrabban tenyésztett állatok, több, mint egymilliárdot tenyésztenek évente.  A nyúlbundát olcsóbb ruhákhoz használják, mivel a többi állatból készült szőrméhez képest alacsonyabb költségű.

A legtöbb ember meg van győződve róla, hogy a nyúlszőrme nem olyan elvetendő, és azt hiszik, hogy a húsipar mellékterméke. Sajnos ez egyáltalán nem igaz.

Bár sok nyulat a húsáért ölnek meg (csak az EU-ban 340 milliót), de ez egy másik nyúlfajta! A húsáért tenyésztett nyulak gyorsan növekednek, tízhetesen vágóhídra kerülnek, és ilyenkor még nem fejlődik úgy ki a bundájuk, hogy szőrme céljára alkalmas legyen.

További egymilliárd nyulat tenyésztenek kizárólag a bundájuk miatt. Őket hosszabb ideig nevelik, általában fél éven keresztül, ilyenkor már jó minőségű a szőrük. Mivel ők hosszabb ideig élnek, a húsuk nem olyan ízletes és rendszerint alkalmatlan emberi fogyasztásra.

Mindemellett létezik egy harmadik nyúlfajta is, az angóra. Az angóragyapjú hosszú szőrű nyúlfajtáktól származik. Őket az ember tenyésztette ki, a természetben nem fordulnak elő, mert a hosszú bundájuk miatt nem tudnának megélni a vadonban.

Az angóragyapjúból sokféle öltözéket készítenek, ennek fő helyszíne Kína. Rendszerint nőstény nyulakból készül, mivel a hímeknek kevésbé hosszú a szőrük. Ezért a hím nyulak többségét már születésük után megölik.

Az angóraszőr előállításához nem kell meggyilkolni a nőstény nyulakat, ám az ő sorsuk is legalább ilyen borzalmas. A szőrüket szó szerint lehúzzák a bőrükről, ami rendkívül fájdalmas és a nyulak gyakran sikítanak a szenvedéstől. Ezt minden harmadik hónapban átélik 2-5 éven keresztül, majd végül vágóhídra kerülnek.

Kutyák és macskák

Évente körülbelül kétmillió kutyát és macskát ölnek meg a szőrmeiparban, többségüket Kínában. Kis ketrecekben sínylődnek, és bár illegális, mégis sokszor élve nyúzzák meg őket is.

Az EU-ban már 12 éve tilos a kutyák és macskák importja, de sajnos ez az intézkedés sem állította meg a kereskedelmet.

A vámnál nincs idő átvizsgálni minden szőrmeterméket, hogy az vajon nem kutyától vagy macskától származik-e. Ez csak mikroszkóppal és DNS teszttel lenne lehetséges.

Ezért sokszor megtörténik, hogy kutya- és macskaszőrből készült áru kerül az EU-ba. Olykor ezeken megjelölő címke sem található, ami elárulná a származást – illetve gyakran hamis címkékkel látják el őket. Tehát ha műszőrmét vásárolunk, még akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy állatok használata nélkül készült.

Érdekes, hogy a kutyabőr importja megengedett az EU-ban. Itt sem tudhatjuk, hogy az adott termék vajon kutyabőrből készült-e. Sokszor kesztyűkhöz és a ruházat bőrdíszítéseihez használják fel.

Prérifarkas

A prérifarkasokat nem szőrmetelepeken tenyésztik, ők vadon élnek Észak-Amerika erdőiben. Főként a szőrükért vadásszák őket, ami elég nyereséges. Csak az USA-ban évente mintegy félmillió prérifarkast vadásznak le.

Többségüket csapda segítségével, ami a lábuknál tartja fogva őket. Gyakran hosszú ideig nem talál rájuk a vadász, akár napokig sem. Ezalatt a farkasok rengeteg szenvedésen mennek keresztül, van úgy, hogy éhen- vagy szomjanhalnak, mire a vadász megérkezik. Amíg életben vannak, megpróbálják magukat kiszabadítani a csapdából, eközben csúnyán sérülnek, olykor elveszítik a lábukat, és később elvéreznek a sebesüléstől.

Amikor a vadász a csapdához ér, sokszor napokkal később, a prérifarkast vagy agyonüti, vagy a mellkasára taposva megfojtja. Ritkán ölik meg őket fejlövéssel, mivel így kevesebbet érne a bundájuk.

A csapdák további hátránya, hogy gyakran más állatok kerülnek fogságba. Mire egy prérifarkas a csapdába kerül, egy-négy más állat is erre a sorsra jut. Előfordul, hogy veszélyeztetett fajok is csapdába kerülnek.

A szőrme azé, aki beleszületett
© Magyar Szőrmeellenes Liga

Csincsillák

A csincsillákat gyakran tenyésztik a bundájuk miatt. Kisméretű ketrecekben tartják őket, ahol félelem és agresszió vesz erőt rajtuk, hiszen nem tudják tolerálni ezt a tartási körülményt. Gyakran megharapják saját magukat vagy társaikat, sőt, a kannibalizmus sem ritka jelenség.

Ezeket az állatokat leginkább Oroszországban és Kínában tenyésztik, de sajnos Magyarország is a világelsők között van.

Az ország egyik legnagyobb telepe előtt 2019-ben vegán aktivisták tüntettek. A legtöbb ember nem is tudja, hogy Komáromban egy hatalmas csincsillatelep található, illetve már Magyarországon is történt szőrmeipari leleplezés.

Széles körű összefogás szükséges ahhoz, hogy ezek a rémes körülmények közt élő kis állatok egyszer megmeneküljenek.

Fókák

A fókákat nem tenyésztik a bundájuk miatt, hanem vadásznak rájuk. Évente több százezer fókát ölnek meg a prémjükért, különösen Kanadában, Grönlandon és Namíbiában. Kisebb mértékben Norvégiában is vadásznak rájuk, de szerencsére a norvég kormány 2015-ben beszüntette a fókavadászat támogatását, ennek hatására visszaszorult a fókák meggyilkolása.

Főként a fiatal fókákra szoktak vadászni, akiket vagy agyonütnek, vagy lelőnek. Sajnálatos módon a vadászok sokszor nem is ellenőrzik, hogy meghalt-e a fóka, ezért előfordul, hogy élve nyúzzák meg őket! Sőt, mi több, a sérült fókákat sokszor sorsukra hagyják.

Kanadában és Grönlandon a fókavadászat már nem túl jövedelmező, és azért maradt fenn mégis, mert dollármilliós nagyságrendű támogatást kapnak a kormányzattól. Namíbiában még mindig profitot hoz, de ennél is jövedelmezőbb a fókaturizmus.

Egyre több országban – köztük Oroszországban és az Egyesült Államokban is – betiltották a fókaszőrből készült termékek importját, ami jelentős hatást gyakorolt a fókák meggyilkolásának csökkentésére. Az EU-ban szintén behozatali tilalom van, de például Kanadában az őslakosok kismértékben még mindig folytatják a fókavadászatot. Grönlandon a népesség nagy része őslakos és sokan közülük fókavadászatból élnek – évente körülbelül 150.000 fóka halálát okozva.

Karakül juhok

Közép-Ázsia jellegzetes juhfajtája a karakül juh. A felnőtt példányok gyapja erős, ezért jól felhasználható ruhagyártásra. A kis juhok pedig puha, finom gyapjukról ismertek. Ez a gyapjú három napig marad rajtuk születésük után, majd felváltja a felnőtt gyapjú.

Ezért a kis juhokat gyakran megölik egy és három napos koruk között. Sőt, mivel a gyapjuk születésük előtt a leglágyabb, van úgy, hogy szülés előtt megölik az anyajuhot, hogy a még meg nem született kis juhok gyapjához hozzájussanak.

Ez azt jelenti, hogy két állat életébe kerül egy kis mennyiségű finom gyapjú előállítása. Mivel a bébijuhok meglehetősen aprók, ezért 30 kis juh (összesen 60 juh) lesz feláldozva egyetlen kabátért!

Ezt a fajta gyapjút különböző neveken árusítják, és olyan híres divatcégek használják fel, mint a Gucci, Michael Kors, Ralph Lauren, Dolce & Gabbana, Yves Saint Laurent, Chrtistian Dior, Givenchy és a Valentino.

Vörös hiúz

A vörös hiúzból készült bunda nagyon ritka, épp ezért jelentős bevételt hoz. Sajnos ez az oka annak, hogy az USA-ban és Kanadában vadásznak rájuk, ahol az erdőkben vadon élnek.

Általában a feljebb már említett, kegyetlen, lábra csapodó csapdákat helyeznek ki nekik, amiben napokig szenvedhetnek fájdalmak között. Csak a külföldi kereslet miatt évente 50.000 hiúznak kell meghalnia az amerikai kontinensen.

A hiúzokat gyakran drótkötéllel fojtják meg, hogy ne sérüljön a bundájuk.

Rókák

A rókákat tenyészteni is szokták, és az erdőkben is vadásznak rájuk a prémjük miatt. A szőrmetelepeken nagyon szenvednek, mivel nem háziasított állatokról van szó. Emiatt a félelem dominálja az életüket, illetve a vadságuk miatt fém nyakfogókkal nyúlnak hozzájuk, ami rendkívül kegyetlen.

Finnországban túlevésre kényszerítik őket, hogy minél nagyobbra nőjenek és minél több szőrmét lehessen nyerni. Ez nagyon ártalmas számukra és még elviselhetetlenebbé teszi az életüket.

Leginkább Skandináviában, Lengyelországban, Észak-Amerikában és Kínában tenyésztik őket, de a vadászat más területeken is jelen van. Finnországban különösen sok rókát ölnek meg a szőrméjük miatt: évente közel kétmilliót.

Szőrmeipar - magyar beszámoló
Nicolai Dybdal / Shutterstock

A szőrmeipar káros a környezetre

A szőrmét általában természetes és fenntartható terméknek gondolják, ellentétben a műszőrmével. A szőrmeipar is azt hangoztatja, hogy valójában védi a környezetet a “természetes” anyagokkal.

Pedig a szőrmegyártás során mérgező vegyszerekkel kezelik az anyagot, mielőtt ruha vagy más termék lesz belőle,  ugyanúgy, ahogy a bőrgyártásnál. Ezek fokozatosan a levegőbe, a talajba és a vizekbe kerülnek.

Emellett több környezetvédelmi probléma is felmerül: mint minden más állattenyésztési ágazatnál, itt is nagymértékű vízhasználat, föld-, táplálék- és energiaforrás-használat keletkezik.

Ezeket a javakat sokkal hasznosabb célokra is lehetne használni, jóval hatékonyabban. Ráadásul a sokmillió tenyésztett állat nagy mértékű környezetszennyezést jelent: főleg a szőrmefarmokből a talajba és az ivóvízkészletbe szivárgó szennyező anyagok, valamint a rengeteg üvegházhatású gáz miatt, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz.

A csapdázás pedig a biodiverzitás szempontjából kedvezőtlen, hiszen sokszor veszélyeztetett fajok is áldozatul esnek a kihelyezett csapdáknak.

Emiatt a szőrmegyárak az utóbbi időben egyre inkább a harmadik világ országaiba települtek, ahol a környezetvédelmi szabályok kevésbé szigorúak. A vegyi anyagok nem csak a környezetre, de az emberek egészségére nézve is károsak. A szőrmegyárakban dolgozók gyakran olyan egészségügyi problémákkal kerülnek szembe, melyeket a kemikáliák okoztak: például bőr- és szempanaszok, valamint daganatos betegségek.

A Világbank ipari környezetszennyezést vizsgáló szervezete megnézte, mely iparágak miatt történik a legtöbb nehézfém-szennyezés, és a szőrmeipar az első öt között szerepelt.

A kémiai anyagok a szőrme viselőire is károsak. A szőrmében olyan vegyszermaradványok vannak, amelyek potenciális rákkeltők. Ezek még a gyerekkabátokban is megtalálhatók, amiket szőrmével díszítettek.

Német kutatók megvizsgálták, hogy a nercbunda környezetszennyező hatása mennyivel nagyobb az olyan textíliákhoz képest, mint a pamut, az akril és a poliészter. A szőrme 18 környezeti kategóriából 17-ben ártalmasabbnak bizonyult, mint minden más textília. Üvegházhatású gázok kibocsátásában tízszer olyan káros volt, mint a növényi ruhaanyagok.

Több kutatás bizonyítja azt is, hogy a műszőrme előállítása és karbantartása is sokkal környezetbarátabb, mint a valódi bundáé.

Tehát ha valakinek az állatvédelmi szempontok mellett a környezetvédelem is fontos, a műszőrme ebből a szempontból is sokkal jobb választás, mint az állati eredetű.

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.