Válaszokat vár Magyarországtól az Európai Bizottság a szintetikus húsalternatívák betiltása kapcsán. A magyar törvényjavaslat első körben nem ment át az uniós rostán, mivel a Bizottság megalapozatlannak tartja azt. Sok tagállam vezetője is aggályosnak találta a tervezett tilalmat. Többen is leszögezték, hogy a tervek a szabad kereskedelem elveivel ellentétesek.
Indokolatlannak és az egységes európai piacra nézve potenciálisan károsnak ítélte meg az Európai Bizottság (EB) azt a törvénytervezetet, amely a szintetikus húsalternatívák forgalomba hozatalát tiltaná be Magyarországon. Az uniós szerv erre a TRIS-értékelést (Technical Regulations Information System, a műszaki szabályozások információs rendszere) követően jutott – írja a Vegconomist.
Az (EU) 2015/1535 irányelv szerinti eljárás célja, hogy még megjelenésük előtt megakadályozza a belső piaci akadályok létrejöttét. A folyamat menete a következő. A tagállamok a termékekre és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó tervezeteikről értesítést küldenek az EB-nek. A szerv pedig az uniós jogszabályok tükrében elemzi ezeket a tervezeteket. Az eljárásban ugyanakkor nem kizárólag az EB kap lehetőséget a véleménynyilvánításra, hanem a tagállamok is.
Ennek keretében került uniós górcső alá a szintetikus húsalternatívák betiltására vonatkozó magyar törvénytervezet is. Erről, ennek a szükségességéről az Agrárminisztérium még júliusban kezdeményezett társadalmi vitát. A kormány már akkor jelezte, még idén lépni szeretne ebben a kérdésben. A szintetikus hústól való elzárkózást szerintük
- egészségügyi,
- környezetvédelmi
- és hagyományőrzési szempontok is indokolják.
Az Európai Bizottság azonban rámutatott, ezeknek az aggályoknak a megalapozottságát nem bizonyította a magyar kabinet. Ehhez képest pedig a tilalom meglehetősen drasztikus lépés, amely megzavarhatja az új élelmiszerek uniós szintű harmonizált engedélyezési eljárását.
A szintetikus húsalternatívák betiltása Olaszországban már megtörtént
Az Európai Bizottság emlékeztette Magyarországot arra, hogy a megfogalmazott kérdésekre köteles az eljárásban meghatározott határidőn belül hivatalos úton válaszokat adni. Egy másik ország példája ugyanakkor ragadós lehet: Olaszország ugyanis a TIRS-eljárásban megfogalmazott kritikákra fittyet hányva döntött a szintetikus húsalternatívák betiltása mellett.
Éppen Olaszország az egyébként, amely az ötletet adta Nagy István agrárminiszternek a laboratóriumi húsok elleni határozott fellépésre. A magyar politikus már az év elején egyeztetett a szintetikus húsok betiltásáról és a vidéki életmód fontosságáról Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével.
A magyar javaslat ütközik az európai jog alapelveivel, és az olasz törvényről is ez bizonyosodott volna be, ha tiszteletben tartják a TRIS-eljárást. Mindkét tilalom megalapozatlan, nem tudományos bizonyítékokra épül – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tenyésztett hús még nem is elérhető az európai fogyasztók számára. Az olasz jog is potenciálisan alkalmazhatatlan, mivel a TRIS-eljárás megsértésével a jóváhagyás után jelentették be az Európai Uniónak
– nyilatkozta Francesca Gallelli, a Good Food Institute intézményi kapcsolatokért felelős európai vezetője.
Hozzátette, az olasz törvényhozók megsértették az uniós eljárásrendet azzal, hogy már csak a törvényjavaslat parlamenti elfogadását követően nyújtották be EU-s véleményezésre.
Más tagállamok is felszólaltak a tervezett tilalommal szemben
A magyar törvénytervezetben nem csak az Európai Bizottság talált kivetnivalót. Több tagállam is élt a lehetőséggel, hogy jelezze, a szintetikus húsalternatívák betiltása nemzeti szinten nem elfogadható eljárás.
Svédország például azt nehezményezte, hogy Magyarország nem nyújtott be értékelést a sejtalapú hús által jelentett egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokról sem. Így viszont a kormány nem támasztotta alá megfelelő tudományos érvekkel a szigorú fellépés szükségességét.
Hollandia arra emlékeztette a magyar törvényhozókat, hogy egy másik tagállamban jogszerűen forgalomba hozott termékek értékesítését önkényesen nem szabad korlátozni. Amszterdam rámutatott, az EU egységes piacán szabadon mozoghatnak az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek. De kiemelte azt is, hogy Európa szigorú élelmiszer-biztonsági értékelést végez az olyan újdonságok esetében, mint a laboratóriumi hús.
Litvánia és Csehország is jelezte, hogy a magyar tervek a szabad kereskedelem elveivel ellentétesek. Előbbi hozzátette, hogy az EU-nak versenyképesnek kell maradnia a technológiai fejlesztések terén, és meg kell teremtenie a globális szintű szabályozás és szabványok feltételeit.
Valóban az egészség védelmét szolgálná a laboratóriumi hús betiltása?
A „műhúsok” kifejezés alatt két terméktípust szoktak érteni:
- a növényekből kivont fehérjéből és egyéb hozzávalókból készült húshelyettesítőket, valamint
- a sejttenyésztett húst – vagy köznyelvi kifejezéssel élve „laborhúst” –, azaz az állatisejt-alapú, klinikai körülmények között tenyésztett termékeket.
Az Agrárminisztérium az utóbbi típus, a laboratóriumi hús betiltása mellett kardoskodik. Ez egyébként a magyar piacon még nem is jelent meg.
A kormány álláspontja szerint nem pusztán a környezet és a vidéki hagyományok, hanem az emberi egészség védelme is szükségessé teszi a szintetikus hús elgáncsolását a magyar piacon. Valójában azonban
a húshelyettesítő termékekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre összehasonlítható mennyiségű adat, amely indokolná azt, hogy az »egészségre ártalmas« kategóriába sorolják őket. Egy rendkívül heterogén élelmiszercsoportról van szó, mind az összetételük, mind az előállításuk tekintetében. Ezért nem lehet kijelenteni azt, hogy egyértelműen egészségesebbek vagy egészségtelenebbek lennének a hagyományos – elsősorban nagyipari előállítású – hústermékeknél. A laborban előállított húsok egészségre gyakorolt hatását egyelőre nem ismerjük
– nyilatkozta a magyar törvényjavaslat létrejöttekor a Prove-nak Makra Milán életmódorvos és Gergely Anna író, jogász, étkezési tanácsadó.
Miközben pedig a laboratóriumi hús betiltása – részben egészségügyi okokra hivatkozva – immár társadalmi vita tárgya, a hagyományos hússal kapcsolatos problémákkal nem foglalkoznak. Márpedig „a vörös húsok és az abból készült termékek a WHO szerint rákkeltő hatásuk tekintetében továbbra is egyazon kategóriába esnek a dohánytermékekkel” – mutatott rá Makra Milán és Gergely Anna.
„A probléma viszont nemcsak egészségügyi, hanem több szempontból alátámasztott etikai és környezetvédelmi aspektusokat is felvet, amelyeket a populista profitérdek nem ignorálhat, különösen, ha a világ körülöttünk egyértelműen más irányelveket követ” – szögezték le a szakértők.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.