Érkezik a szén-dioxid-kvóta-adó Dániában: 2030-tól fizetniük kell a gazdáknak a kibocsátott szén-dioxid után. De más klímaügyi lépésekről is megállapodtak az észak-európai országban, például természetes élőhelyek visszaállításával tesznek a biológiai sokféleség javításáért.
Döntés született Dániában a szén-dioxid-kvóta-adóval kapcsolatban. Azt már júniusban lehetett tudni, hogy a dán kormány a világon elsőként vezethet be állattenyésztőket érintő szén-dioxid-adót. Az eredeti tervekhez képest azonban végül egy szigorúbb verzió mellett voksoltak.
Korábban arról volt szó, hogy 2030-tól a gazdáknak 120 dán koronát, azaz közel 6600 forintot kell majd fizetni tonnánként a kibocsátott szén-dioxid után. Ez az összeg aztán 2035-től 300 koronára, több mint 16 ezer forintra emelkedik. Ehhez képest a BBC szerint emelték a tétet: az új megállapodás alapján a gazdák
- 2030-tól 300 dán koronát (16 ezer forintot),
- 2035-től pedig 750 dán koronát (több mint 41 ezer forintot)
fizetnek egy tonna kibocsátott szén-dioxid után.
A lépés egy széles körű kompromisszum végeredménye. A kormány gazdákkal, más iparági szereplőkkel, szakszervezetekkel és környezetvédelmi csoportokkal is egyeztetett a kezdeményezésről, és ők végül mind támogatták azt.
A szén-dioxid kvóta adó mellett egyebeket is vállaltak
A háromoldalú megállapodás nem pusztán a szén-dioxid-kvóta-adóról szól. Megegyeztek ugyanis arról is, hogy a partok és a fjordok helyreállítása érdekében a nitrogénszennyezést is csökkenteni kell. Sajtóinformációk szerint úgy számoltak a döntéshozók, hogy 2027-től évente 13 780 tonnával lehetne csökkenteni a nitrogénkibocsátást.
Ugyanakkor erőfeszítéseket tesznek az ország biológiai sokféleségének javítására is. Ennek keretében 250 ezer hektárnyi új erdőt telepítenek, és 140 ezer hektárnyi – jelenleg emberi művelés alatt álló – tőzeglápot, visszaállítva őket természetes állapotukba. A tőzeglápok olyan vizes élőhelyek, ahol a növényi anyagok nem tudnak teljesen lebomlani, ezért tőzeg képződik. Ezek a területek hatalmas szénmegkötő képességgel rendelkeznek, így fontos szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Egy dán parlamenti jelentés szerint az ország területének mintegy 60 százalékát művelik jelenleg. Ezzel pedig Banglades mellett a legnagyobb arányban művelt földterületekkel rendelkező ország az észak-európai állam. A kormány 43 milliárd dán koronát (2,3 ezermilliárd forintot) különített el arra, hogy a következő két évtizedben földet vásároljon fel a gazdáktól.
Az egyezmény bizonyítja az ország „cselekvési hajlandóságát” – fogalmazott Lars Aagaard, Dánia klíma- és energiaügyi minisztere. Hozzátette, a dán modell példaként szolgálhat arra más országok számára is, hogy van esély széles körű összefogásra a klímaügyi harcban – még akkor is, ha a tervek között a szén-dioxid-adó kivetése is szerepel.
