A szélerőmű turbinái közül egyet feketére festve jelentős mértékben csökkenthető egy 2020-as norvég tanulmány szerint a madárbalesetek száma. Egy amerikai kutatócsoport most ezen eredmények nyomán kezdett további vizsgálatokba. Szeretnék felmérni, hogy az egyes madárfajok mellett például a denevérek is jobb eséllyel veszik-e észre időben a turbinákat ezzel a módszerrel.
Donald Trump volt amerikai elnök számos alkalommal kifejtette már, milyen brutális madárgyilkos szerkezeteknek tartja a szélerőműveket. Idén nyáron is beszélt arról a Fox Newsnak, hogy „aki madártemetőt szeretne látni, az nézzen csak körül egy szélerőmű alatt”.
Trump szélturbinákkal szembeni ellenszenve még 2012-ben vert gyökeret, azt követően, hogy a Vattenfall svéd energiaipari vállalat engedélyt kapott egy szélerőmű építésére az amerikai üzletember skóciai golfközpontja közelében. Trump pert indított ebben az ügyben még a skót kormánnyal szemben is, ám a bíróság nem neki adott igazat.
A politikus, aki novemberben újabb elnöki ciklushoz kéri az amerikai választópolgárok támogatását, azóta is szidja a szélerőműveket, amikor csak lehetősége nyílik rá.
trump shocked that wind turbine workers aren’t in jail for killing bald eagles pic.twitter.com/0NbTk7Tp7m
— helena hind (@cynicalzoomer) July 24, 2024
Trumpnak abban igaza van, hogy a szélerőművek turbinái valóban sok madár halálát okozzák. Az Európai Unióban 140-670 ezer madár pusztul el éves szinten azért, mert szélerőmű turbinájának ütközik. Van azonban egy másik komoly veszélyforrás a madarakra nézve, amely egészen más megvilágításba helyezi a szélerőművek pusztítását: a házi macskák. Az Egyesült Királyságban egy öt hónapig tartó felmérés során arra jutottak, hogy a macskák 27 millió elejtett madárral büszkélkedtek el gazdáiknak. Ebben nincsenek benne azok az esetek, amikor a házi kedvenc nem viszi haza áldozatát, hanem megeszi vagy a helyszínen hagyja.
Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is. Az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat szerint a szélturbinák évente 140-500 ezer madarat ölnek meg, míg az amerikai macskák 4 milliárd egyedet.
Fekete festéssel javítanának a szélerőmű madárgyilkos statisztikáin
Tisztában vannak azzal a szakértők is, hogy a szélenergia hasznosítása ellen sokan vetik fel azt az érvet, hogy rengeteg madár halálát okozzák a szélerőművek. Éppen ezért sokan sokféle megoldási lehetőséggel kísérleteznek.
Az Oregoni Állami Egyetem (Oregon State University – OSU) kutatói például egy egészen egyszerű módszert tesztelnek. A Wyoming államban lévő PacifiCorp szélfarmon azt vizsgálják, kiiktatható-e – vagy legalább minimálisra csökkenthető-e – a szélerőművek okozta madárpusztulás a turbinák feketére festésével.
A projekt megvalósításához a kutatók 400 ezer dollár (közel 144 millió forint) állami támogatást kaptak – írta meg a One Green Planet. A csapat – élén Christian Hagen, az OSU Halászati, Vadvilági és Természetvédelmi Tudományok Tanszékének docensével – 28 turbinát már lefestett, és az év végéig további nyolccal szeretnének végezni.
Az amerikai kísérlet alapja egy 2020-as norvég tanulmány, amely alapján a három turbinalapát egyikének fekete festése több mint 70 százalékkal csökkentette a madarakkal való ütközések számát. Ennek oka a tudósok szerint a fekete lapát által keltett kontraszt lehet. Ez segít a madaraknak – különösen a ragadozóknak –, hogy könnyebben észleljék a szélerőmű gyorsan mozgó turbináit.
Az OSU csapata a norvégiai vizsgálatot kibővíti. A módszert madárfajok szélesebb körén, sőt denevéreken is tesztelni szeretnék.
Mesterséges intelligenciával és kamerákkal is próbálkoznak
A fekete festésen túl természetesen számos más megoldási javaslat is felmerült. A SINTEF norvég energiakutató vállalat és a Norvég Környezetbarát Kutatási Központ tudósai például kifejlesztettek egy rendszert.
A SKARV-rendszer lényege, hogy minden egyes szélturbinát egy kamerával szerelnek fel, amely észleli, ha képbe kerül egy madár. A rendszer szoftvere ezután a madarak röppályája alapján kiszámítja, fennáll-e annak a veszélye, hogy az állat a rotorok közelébe kerüljön. Ha úgy tűnik, hogy a madár a turbinába repülhet, a rendszer automatikusan lelassítja a lapátokat.
De a Vattenfall is indított ezzel kapcsolatban projektet. A svéd cég elsősorban mesterséges intelligencia bevetésében gondolkodik a madarak védelmében.
Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.