A jelenleg szökésben lévő szaporító, Brigitta Müllner több magyarországi ingatlanjában is lehetnek még segítségre szoruló állatok. A csöngei telepen a hatóságok és a civil állatvédők összefogása nyomán pokoli körülmények közül mentettek ki kutyákat, kecskéket, birkákat, lovakat és szárnyasokat. Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa szerint egyáltalán nem számít kuriózumnak, hogy egy külföldi szaporító hazai lebukása után Magyarországra helyezze át a székhelyét. „Rémisztő belterjes szörnyvilág bontakozik ki a kapcsolati hálózatok felgöngyölítésével.”
Pokoli körülményekről számolt be a Noé Állatotthon Alapítvány és a Szurkolók az Állatokért Alapítvány is a közösségi médiában azt követően, hogy egy csöngei szaporítótelep felszámolásában segédkeztek. A Vas vármegyei Csöngén hatóságok és 17 állatvédő civil szervezet közreműködésével zajlott egy összehangolt mentőakció.
„Nagyon nehéz szavakba foglalni azt a borzalmat, amit tapasztaltunk. Rettegő, elvadult, félelmükben falkában támadó, vagy kenneljeikben ellátatlanul magukat felemésztő kutyák. Elsősorban ausztrál juhászkutya jellegűek, de más fajták és mindenféle keverékeik is. Elhanyagolt kecskék, birkák, lovak és szárnyasok. Bűz, mocsok, szemét. Ahhoz, hogy az élőket menteni tudjuk, szó szerint halott állatok tetemein és csontvázain kellett lépdelnünk” – írta posztjában a Noé Állatotthon Alapítvány.
Osztrák szaporító építette fel a csöngei poklot
A csöngei telep egy Ausztriában már többszörösen megbüntetett, eltiltott, és jelenleg is körözés alatt álló osztrák szaporítóé, Brigitta Müllneré. Két ingatlanjából már összesen 200 állatot menekítettek ki a hatóságok és az állatvédők, egy harmadikban pedig már ötven kutya hatósági zárlat alatt van. Utóbbi helyszínen először helyben látják el az állatokat a helyi állatvédők. Idővel azonban – várhatóan hétfőn – őket is különböző menhelyekre szállítják el Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa szerint.
Folyamatosan próbáljuk felgöngyölíteni és kideríteni, hogy azokban az ingatlanokban, amelyek az ő, valamint a holdudvar nevén vannak, vannak-e aktuálisan állatok
– nyilatkozta lapunknak.
Felkerestük a rendőrséget is azzal a kérdéssel, hogy hány magyarországi ingatlannal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy ott Brigitta Müllner szaporítói tevékenységet folytathat. Érdeklődtünk továbbá azzal kapcsolatban is, hogy mikor várható helyszínelés ezeknél az ingatlanoknál annak felderítésére, vannak-e ott segítségre szoruló állatok. A Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság válaszában megerősítette, hogy a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. paragrafusába ütköző állatkínzás bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást folytat. Az eljárás érdekeire való tekintettel azonban az ügyről bővebb tájékoztatást nem adtak.
Az állatvédők beszámolója szerint Müllner a helyszínelés során „a gusztustalan állapotban lévő háza egyik szobáját magára zárva próbált kibújni a felelősségvállalás alól. Rátalálása után rosszullétet színlelt, így mentőt kellett hozzá hívni. A kórházból pedig megszökött. A rendőrség jelenleg is nagy erőkkel keresi”.
A súlyosan traumatizált állatok jövője még kérdéses
A Müllner ingatlanjaiból kimentett állatok közül eddig 14 kutya került a Noé Állatotthon Alapítvány gondozásába. Schneider Kinga szerint azonban kétség sem fér hozzá, hogy ez a szám a napokban még emelkedni fog. Hogy ezeknek az állatoknak mi lesz a sorsa, egyelőre erősen kérdéses.
Ezeknek a kutyáknak nagy része érinthetetlen rettegésben van jelenleg, és az egészségügyi karanténjuk zajlik. Minden esetben kötelező a karantén, ők azonban rendkívüli mértékben fertőzött helyről érkeztek. Jelenleg olyan csoportokban vannak elhelyezve, mint ahogy a helyszínen voltak. Amint lehetséges, elkezdődik a rehabilitációjuk. Hogy ez pontosan miként zajlik, az minden állatnál más és más. Csak később dől majd el, hogy az egyes egyedeknek mi válik inkább hasznára, ha kiemeljük a csoportjából, vagy ha benne tartjuk, esetleg ha másik társat keresünk neki
– mondta.
Hozzátette, a szaporító a kecskéket, birkákat, lovakat és szárnyasokat szabadabban tartotta, mint a kutyákat, ennek köszönhetően ők lényegesen jobb állapotban vannak. „A környezet adta lehetőségeket ők sokkal jobban tudják hasznosítani: legelnek, kapirgálnak.” Ezek az állatok szintén civil szervezetekhez kerülnek, például állatmenhelyekre vagy éppen az Őrségi Nemzeti Parkba. Ám az esetükben is szükség lesz a rehabilitációra.
A külföldi szaporítók melegágya Magyarország
A Noé Állatotthon Alapítvány munkatársa leszögezte, nem tekinthető kuriózumnak, hogy külföldön már elítélt szaporító helyezze át a székhelyét Magyarországra.
Rengeteg – hazájában megbüntetett, körözött és eltiltott – német, osztrák és holland szaporító van Magyarországon. Tele van velük a nyugati országrész, elsősorban Vas és Zala vármegye. Elkeserítő, hogy Magyarország egy olyan ország, ami alternatíva ezeknek a Nyugat-Európában már lebukott szörnyetegeknek. Ráadásul már azt is látjuk, hogy a Magyarországon újrakezdő szaporítók rendszerint egymással is kapcsolatban állnak: rémisztő belterjes szörnyvilág bontakozik ki a kapcsolati hálózatok felgöngyölítésével.
A szaporítók jelentette problémával Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos is tisztában van. „Az állatvédelem legkártékonyabb ellenlábasai a szaporítók” – nyilatkozta korábban a Prove-nak. Rámutatott, az állatokkal illegálisan kereskedőkkel szemben már megkezdték a harcot, mikor a Büntető törvénykönyvben definiálták, kit nevezünk szaporítónak, mi ennek a tényállása, és ma már szabadságvesztés is járhat ezért a tevékenységért. Következő lépésként pedig megtiltották a kutyák, macskák és vadon befogott madarak állatvásári árusítását. A kormánybiztos elmondta, tisztában van azzal a problémával is, hogy a magyarországi szaporítók elsősorban a külföldi értékesítésekből nyerészkednek. Ebben a kérdésben azonban rávilágított a felvevő országok felelősségére is.
