A száj- és körömfájás vírus jelenlétét két újabb magyar szarvasmarhatelepen igazolták. Nagy István agrárminiszter további korlátozó intézkedéseket jelentett be. A Nébih pedig leszögezte, a Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak, és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi fellépésnek köszönhetően.
Újabb Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarhatelepeken igazolta a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban április elsején azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget pedig másnap reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették.
Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a telepeken lévő szarvasmarhák vakcinázását. Ezzel a lépéssel az a cél, hogy az állomány felszámolásáig minimálisra csökkentsék a fertőzés lehetőségét. A kitörések közül a hatóság védő- és megfigyelési körzetet állít fel, amelyekben a szigorított előírások lépnek életbe. A járványügyi nyomozás elindult. Ennek során a hatósági szakemberek mindenekelőtt a fertőzött telepekkel kapcsolatban álló kontaktgazdaságok felkutatására koncentrálnak, de a fertőzés lehetséges forrását is vizsgálják.
Magyarországon ötven év után először mutatták ki a száj- és körömfájást idén márciusban egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen. Nem sokkal később Levél is felkerült a fertőzött települések listájára, amelyet szlovákiai szarvasmarhatelepek követtek.
A Nébih szerint nem okoz környezeti problémát a tetemek elföldelése
Felkavaró drónfelvételeket küldött be egy néző az RTL Híradónak arról, amint a Hegyeshalom határában található levéli telepen leölt és elszállított tetemek halomban fekszenek. A szarvasmarhákat egy mintegy öt méter mély, hosszanti árokba helyezték, amelyet szalmával béleltek ki. Az árkot az aljától az oldaláig fertőtlenítőszerrel kezelték.
A Nébih a 24.hu megkeresésére leszögezte, több szempont figyelembevételével hozzák meg a döntést arról, milyen módszerrel szabaduljanak meg a holttestektől. Számításba veszik
- a helyi adottságokat,
- az országos állatállomány védelmét,
- valamint a nemzetközi állategészségügyi szervezetek ajánlásait.
Az elföldelés módszerét évszázadok óta használják, és máig ez az ártalmatlanítás legelfogadottabb technikája, Magyarország mellett minden EU-s tagország és fejlett régió protokolljában szerepel a helyben történő eltemetés mint biztonságos megoldás – hangsúlyozta a hatóság.
Hozzátették, elföldeléskor vízvédelmi oldalról a talajvíz szintje a mérvadó tényező, és ebből a szempontból a csemeztanyai terület megfelelő, a talajvíz mélyen, öt méter alatt van. Az eljárás a hatóság szerint egyéb környezeti tényezőt sem sért, a határhoz való közelség miatt pedig az osztrák hatóságot is tájékoztatták a tervről.
Katonákat is mozgósítottak a vírus miatt
Az osztrák hatóságok is életbe léptettek korlátozó intézkedéseket, amelyekkel megakadályoznák, hogy a száj- és körömfájás átterjedjen az osztrák gazdák állattelepeire is. Importtilalmat vezettek be: Magyarországról és Szlovákiából sem szabad bevinni az országba
- a vírusra fogékony fajok közé sorolható élő állatokat,
- friss húst,
- nyers tejet,
- trágyát,
- vadásztrófeákat
- és vadhúst.
A rendőrség és a vámhatóságok is célzott ellenőrzéseket végeznek a határvidéken. Az Oe24 információi szerint ráadásul az osztrák hadsereg egységeit is mozgósították.
Nagy István agrárminiszter Facebookon jelentette be, további intézkedéseket vezetnek be a száj- és körömfájás megfékezése érdekében:
- Rajkától Esztergomig minden határátkelőhelyen fertőtlenítő pontokat alakítanak ki;
- csak úgy lehet a határon ki- és belépni, ha fertőtlenítik a járműveket;
- az M1-es autópályán Hegyeshalomtól Bőnyig minden kihajtónál fertőtlenítő pontok állnak fel fertőtlenítő szőnyeggel, hogy megakadályozzák, hogy a megyéből kitörjön a vírus.
Az intézkedések végrehajtásához a Magyar Honvédség nyújt segítséget, hogy rendezetten, fegyelmezetten, a nap 24 órájában ellenőrzött körülmények között folytathassák a védekezést.
Hazai húst enni nem kell félnetek
Az Origót arról tájékoztatta a Nébih, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak, és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.
A száj- és körömfájás zoonózis, azaz emberre is átvihető betegség, ám jelenlegi tudásunk szerint ez csak nagyon ritkán fordul elő. A legutóbbi igazolt esetet Nagy-Britanniában regisztrálták, 1966-ban. Akkor és minden korábbi alkalommal az emberek szoros kapcsolatba kerültek fertőzött állatokkal.
A Nébih beismerte, a nemzetközi kereskedelmi korlátozások miatt a magyar hús- és tejtermékek exportja nehézségekbe ütközhet. Magyarország húsellátását ugyanakkor a ragadós száj- és körömfájás miatti leölések fényében sem látják még veszélyeztetettnek.

Csernik-Varga Adrienn korábban sport-, jelenleg gazdasági újságíróként dolgozik. Kamaszkora óta az volt az álma, hogy újságíróvá váljon, és ezt az álmot felnőttként is csak rövid időre engedte el, majd gyorsan visszatalált hozzá. Fontosnak tartja, hogy tudatos választásaival az öltözködés, étkezés, takarítás, vásárlás és az élet minden területén példát mutasson a kislányának, valamint mindazoknak, akik a környezetében és az olvasói között nyitottak a zöld megoldásokra. Amik igazán feldobják egy napját: egy jól sikerült interjú, az őszi és tavaszi napsütés, egy jó könyv és az, ha a kis családja repetázik egy-egy vegán fogásból.