Messze vagyunk még attól, hogy Magyarországot hivatalosan is száj- és körömfájás vírustól mentesnek minősíthessék – figyelmeztetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és Rusvai Miklós virológus is. És bebizonyosodott: okkal. Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a vírus jelenlétét. Ennek megfelelően érvényben marad a szigorú elővigyázatosság, a korlátozott határátkelési lehetőségek és a rutinszerű fertőtlenítés. Ahogy a találgatás is a vírus eredetével kapcsolatban.
Befejeződött Darnózselin és Dunakilitin, a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása – számolt be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A két telepen 3588 szarvasmarhával végeztek, a március óta kifejezetten a járvány miatt leölt állatok száma pedig ezzel összesen mintegy 8300-ra növekedett.
Ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Eddig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma. Csütörtökön pedig újabb szarvasmarhatelepen igazolták a vírus jelenlétét. Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy egy Győr-Moson-Sopron megyei marhatartó telepen, Rábapordányban erősítették meg a fertőzés tényét. A telepet zár alá vették, meg is kezdődött a felszámolása.
Rusvai Miklós virológus korábban az InfoRádióban szintén azt hangsúlyozta, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatti közvetlen fertőzésveszély megszűnt, de ez nem jelenti azt, hogy a vírus ne lenne jelen az országban. Rendkívül ellenálló vírusról van szó a szakértő szerint, ezért az érintett telephelyek környéke bizonyos mértékig fertőzött marad, fertőzésveszélyt jelent a továbbiakban is. Igazán csak az utolsó járványkitörés után három hónappal lélegezhetünk föl, és mondhatjuk ki: a járványmenetnek vége – mondta. Jelen állás szerint ez legkorábban július közepén történhet meg.
Németország már hivatalosan is mentes
Németország mindenesetre már fellélegezhetett. A ragadós száj- és körömfájástól mentesnek minősítette ugyanis az országot az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) – közölte a héten a szövetségi mezőgazdasági minisztérium. A németek januárban szembesültek ezzel a betegséggel, egy Berlin külvárosában élő vízibivalycsordán belül. Németországban közel negyven év után először mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírust. Magyarországon pedig a kisbajcsi telep márciusi elesésével több mint ötven év után jelent meg ismét ez a járvány.
Hogy a régióban ne terjedjen tovább a száj- és körömfájás vírus, Szlovákia, majd Ausztria is lezárt több határátkelőt is. De még a cseh hatóságok is bevezettek elővigyázatossági intézkedéseket. Mind az öt határátkelőhelyen, ahol az országba teherautók érkeznek, fertőtlenítést végeznek.
Horvátország két régebbi határátkelőhelyet jelölt ki – Goricánt és Dubosevicát – a Magyarországról és Szlovákiából érkező, nyers tejet szállító gépjárművek ellenőrzésére. Ezeken keresztül Magyarországról és Szlovákiából, a korlátozás alá vont övezeteken kívülről származó nyers tejet vihetnek be Horvátországba – közölte a horvát mezőgazdasági, erdészeti és halászati minisztérium. Ragadós száj- és körömfájásra fogékony élő állatokat pedig továbbra sem fogadnak sem Magyarországról, sem Szlovákiából.
Szlovákia is agroterrorizmust gyanít a száj- és körömfájás vírus hátterében
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter után Nagy István agrárminiszter is arról beszélt: nem kizárt, hogy egy mesterségesen kitenyésztett száj- és körömfájás vírus támadja a hazai állatállományt. Mindezt annak ellenére jelentették ki a kormány tagjai, hogy beismerték, hivatalos bizonyítékkal ez a narratíva jelenleg nem támasztható alá. Ezt követően pedig a szlovák kormány sem teketóriázott, Richard Takáč szlovák agrárminiszter is hasonló félelmeknek adott hangot.
Vannak különböző találgatások, különböző kérdések, amelyeket mi itt Szlovákiában felteszünk magunknak. Ugyanezeket a kérdéseket teszi fel az Európai Bizottság is. Megerősíthetem, hogy az európai szintű találkozókat követő hivatalos dokumentumokban a bioterrorizmus is szerepel egy lehetséges forgatókönyvként. Hogy valaki bizonyos szándékkal hozhatta ide a vírust. Ez egy folyamatban lévő vizsgálat tárgya
– nyilatkozta.
Az Európai Bizottság a Politico felkeresésére közölte, nem kívánják kommentálni Takáč állítását. Az uniós szerv leszögezte, azon dolgoznak, hogy kiderítsék, honnan származik a vírus.
Kemenesi Gábor virológus mindenesetre a Qubitnek úgy fogalmazott, annak a valószínűsége, hogy egy kémcsőben állították össze a vírust, „tendál a nullához”. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatója elmondta, egy ilyen kijelentés megállapításához még számos vizsgálat szükséges. Pusztán a genetikai adatok elemzése ehhez nem elégséges.
Rusvai Miklós pedig arra emlékeztetett: januárban Németországban is volt egy fertőzött góc, ami ugyanolyan távol van minden ragadós száj- és körömfájással eleve rendelkező országtól, tehát az ázsiai, afrikai régióktól, Dél-Amerikától, ahol a vírus folyamatosan jelen van. „Ők mégsem állnak elő ilyen konteókkal, ilyen összeesküvés-elméletekkel: elfogadják, hogy sajnos a nemzetközi kereskedelem, a nemzetközi turistaforgalom, az áruk, az emberek szabad áramlása felveti a veszélyét annak, hogy ilyen betegségek egyszer csak megjelennek. Akár emberi, akár állati betegségek” – fogalmazott az állatjárványtani professzor.
