A növényi alapú étrend az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik. Az új kutatási eredmények egyre inkább megerősíteni látszanak azt, hogy egy helyesen összeállított növényi alapú étrend számos betegséget képes megelőzni, és bizonyos esetekben akár kezelni is.
A növényi alapú étrendek egészségi állapotra gyakorolt hatásáért felelős biokémiai folyamatokról a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának oktatója, Szabó Zoltán vezetésével nemrég pubikáció látott napvilágot a Nutrients szakmai folyóiratban.
A cikk tartalmáról a Prove is beszámolt. A publikáció „kulisszatitkairól” Szabó Zoltán mesélt nekünk.
Gergely Anna / Prove.hu: Milyen szakmai munka előzte meg a cikk publikációját? Miért pont ezt a témát járták körül?
Szabó Zoltán: A témaválasztás folyamata még 2017-ben indult. Ekkor egy kedves professzorom vetette fel a tanulmány ötletét, miután az Orvosi Hetilapban publikáltunk először magyar nyelven a növényi alapú étrend jelentőségéről. Mózsik Professzor úr azt a kérdést szegezte nekem, hogy ha a növényi alapú étrend ilyen jól működik, akkor magyarázzam el neki, hogy valójában mi lehet ennek az oka, hogyan és milyen változások következnek be a szervezet működésében a növényi alapú étrend hatására.
Akkor még keveset tudtunk a valódi hatásmechanizmusokról, amelyek feltehetően magyarázattal szolgálnak a növényi alapú étrendek egészségvédő hatásaira. Két dietetikus hallgatóval elkezdtük tehát tematikusan összegyűjteni a kapcsolódó szakirodalmakat. A mechanizmusok jelentette mélységben igyekeztünk nem elveszni, ami nem volt könnyű feladat. Ez a munka sok időt vett igénybe, ekkor alkottuk meg a későbbi tanulmány gerincét jelentő fő pontokat.
Az első szakasz lezárulását akkorra datálom, amikor 2018 végén az első beküldött kéziratunkat elutasították. Úgy nézett ki, hogy hiába fáradoztunk. A tanulmányunk bekerült egy fiók mélyére és egészen 2020 végéig ott is maradt. Ekkor azonban érkezett egy újabb felkérés a folyóirattól, így „leporoltuk” a tanulmányt, jelentősen kiegészítettük, átszabtuk és bővítettük.
További szerzők is bekapcsolódtak a munkába, akik új szemléletükkel, tudásukkal és rutinjukkal nagyban hozzájárultak a publikáció sikeréhez. Amikor idén május végén beküldtük a tanulmányt, végülis elfogadták azt. Ezután az ilyenkor szokásos folyamat keretén belül az opponensek iránymutatása alapján további változtatásokat tudtunk eszközölni.
Fontos állomása volt a munkának, hogy ábrákat is készítettünk, ezzel is elősegítve a jobb megértést és ezek révén a tanulmány esztétikai szempontból is jelentősen javult.
Összességében hosszú és fáradtságos munkát végeztünk valamennyien, azonban elejétől a végéig csupán nekem kellett minden munkafolyamatnál ott lennem, szintén az én feladatom volt összefogni a csapatot, így a legtöbb munkaórát is nekem kellett befektetni, ami alatt viszont rengeteget tanultam.
A tanulmány összesen 252 hivatkozást tartalmaz, de ez csupán töredéke annak az ismeretanyagnak, amit fel kellett dolgozni és egységessé rendezni a narratívát illetően.
A publikáció értelmében a növényi tápanyagok széles köre tartalmaz antioxidáns hatású összetevőket. Mely zöldségek, gyümölcsök fogyasztása tekinthető ebből a szempontból a legelőnyösebbnek?
Persze mindenki erre kíváncsi egy ilyen jellegű tanulmány esetén. Azonban munkánk célja nem ennek a megválaszolása volt. Az elméleti háttérnek pár sarkalatos pontját akartuk bemutatni, ami magyarázhatja a növényi alapú étrendek pozitív, egészségvédő és betegségek kockázatait csökkentő hatásait.
Ez egy alapkutatás, ilyenek nélkül ma pl. nem lenne repülőgép, számítógép vagy éppen koronavírus elleni oltás sem. A tanulmány egy űrt hivatott betölteni, megalapozni további, célzott tárgyú kutatások létrejöttét. A kérdést azonban nem szeretném megkerülni, mert valóban írtunk bőséggel az antioxidánsok hatásairól is.
Hogy én melyik zöldséget és gyümölcsöt ajánlom fogyasztásra, arra nagyon egyszerű a válaszom: amelyiket csak szeretjük és hajlandóak vagyunk megenni.
Hazánkban az egyik legnagyobb táplálkozási probléma, hogy nem fogyasztunk elegendő zöldséget és gyümölcsöt, így ha ésszerű keretek között, változatosan fogyasztunk naponta többször ezekből az élelmiszerekből, akkor csak jót tehetünk a szervezetünkkel.
Mi az, ami a cikkel érintett folyamatok révén egészen biztosan kerülendő a tudatos táplálkozás során? Vannak-e „veszélytelenebb” állati eredetű élelmiszerek?
Igyekeztünk bemutatni azt, hogy míg a teljes értékű növényi élelmiszerek fogyasztása inkább hasznos, addig az állati eredetű és feldolgozott növényi alapú élelmiszerek fogyasztása inkább nem hasznos a szervezetünk számára.
A kép persze részleteiben tovább árnyalható, de utalnék arra, hogy attól, mert valami „kevésbé veszélyes”, attól nem lesz „biztonságos”.
Úgy tűnik, hogy a növények támogatják leginkább az emberi szervezet optimális működését. Annak alapján, ahogyan a szervezetünk reagál a húsra, megkérdőjeleződik-e az, hogy az ember egyáltalán alkalmas-e húsevőnek vagy mindenevőnek? Vagy csak a modern nyugati életforma lenne ennyire egészségtelen?
Vitathatatlan, hogy az egész nyugati-típusú életmódunk szinte minden területen zsákutca. Ez abszolút értékben igaz a táplálkozásunkra is. Minden szakmai szervezet egyetért abban, hogy gyökeres változtatásokra van szükség mind az egészségünk védelmében, mind pedig az előttünk álló ökológiai katasztrófa elkerülése végett.
Számomra régóta egyértelmű, hogy szervezetünk működése szempontjából az az optimális, ha az étrendünk zöme növényekből áll (azt gondolom, hogy ebben sincs vita a felelősségteljes szakemberek között). Ha valamin érdemes tudományos vitát folytatni, az az, hogy hol ér véget a „hasznosság”, hol kezdődik a „szükségtelenség” és mikortól beszélhetünk „veszélyességről”, amikor különböző élelmiszerekről van szó, különösképpen, ha az étrendben szereplő állati eredetű élelmiszerekről folytatunk előremutató és érdemi vitákat. Az én szakmai álláspontom ebben a kérdésben egészen egyértelmű:
A legbiztonságosabb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen állati eredetű élelmiszert.
Az ember bizonyosan nem húsevő, rendszertanilag valóban mindenevők vagyunk, bár én jobb szeretem a „bármi-evő” kifejezést, mert jobban szemlélteti azt, hogy valóban az ember bármit meg tud enni, de nyilvánvalóan nem minden hasznos számára.
Az összefoglaló utal arra, hogy a tudomány aktuális állása szerint ma még sok mindenre nem tudjuk a választ. Melyek azok a folyamatok, amelyeket a legtöbb homály fedi? Ön mire lenne a leginkább kíváncsi?
Ennek a munkának az egyik legnagyobb tanulsága számomra az, hogy mennyi mindent nem tudunk még az emberi szervezet csodálatos működéséről. Jómagam, közel húsz éve folyamatosan foglalkozom a táplálkozás kérdéseivel, mégis minden nap rácsodálkozom arra, hogy milyen mélységben ismerjük ma már az egészséget érintő részkérdéseket.
Azonban, ha csak egy sejt szintű folyamatnak a mélyére nézünk, akkor az elénk táruló mélység szinte végtelen. Ámulatba ejt, hogy olyan korban élünk, amikor lehetőségünk van megragadni ezt a tudást és azt emberek egészségének valódi megjobbítására tudjuk használni. Úgy gondolom, hogy ez a tudományos munka lényege.
Engem minden folyamat érdekel, ami csak megismerhető, és valójában úgy látom, hogy mindet bőven elég homály fedi ahhoz, hogy érdemes legyen a még részletesebb megismerésre. Ami az utóbbi időben különösképpen érdekel, az a táplálék megvonásra bekövetkező változások folyamata.
A teljes értékű növényi táplálkozást ma még sok tévhit és fenntartás övezi. A tudományos publikációk tükrében ugyanakkor egészségre gyakorolt hatásai elvitathatatlanná válnak. Jó lenne, ha a növényi étrenddel kapcsolatban az orvosok és a dietetikusok naprakész és megbízható információkkal rendelkeznének és széles körben ajánlanák azt a betegnek. Ön szerint várható-e az, hogy ezen téren lassan Magyarországon is szemléletváltás következik be? Várható-e, hogy a növényi étrendek elfogadottabbá válnak, és tudatosul az állati eredetű alapanyagok egészségre gyakorolt kockázata?
Alapvetően optimista vagyok, de jelenleg szélesebb körű változást belátható időn belül nem tartok valószínűnek és az egészségvédelem szempontjából sem tartom ezeket a széleskörű változásokat mérvadónak.
Egészségünk védelme elsősorban egyéni felelősségünk,
és ma már mindenki, aki valóban szeretné megismerni, elsajátítani és megvalósítani ennek mikéntjét, az meg is teheti. Ha valaki kerülő utakat, kifogásokat keres, akkor találhat abból is szép számmal. Olyan korban élünk, hogy a döntés a fogyasztók kezében van, jobban, mint valaha volt: senkinek nem tartanak „pisztolyt a fejéhez”, miközben vásárol, a döntés mindenki esetében szabad. Az azonban tény, hogy vannak jó döntések és rosszak is, főleg, ha egészségünk hosszú távú állapotáról van szó.
A magam részéről igyekszem mindent megtenni annak érdekében, hogy széles körben megismerhetőek legyenek a növényi alapú étrend jelentette előnyök és kockázatok egyaránt. Így, reményeim szerint mindenkinek adódik lehetősége, hogy tovább racionalizálhassa egészségével kapcsolatos döntéseit.
A Pécsi Tudományegyetemen szabadon választható tantárgyként már több éve fut a növényi étrenddel foglalkozó kurzusom, így ma már minden nálunk végzett dietetikus hallgató érdemi információkat hall a növényi alapú étrendekkel kapcsolatban. Az ország számos pontján tartok tudományos-ismeretterjesztő előadásokat és betegekkel is foglalkozom amellett, hogy igyekszem kutatásokat is iniciálni a témában.
Egészségügyi szakemberként a fő célom az, hogy ha ma valaki így szeretne táplálkozni, akkor minden információhoz hozzájuthasson, hogy az életmódja és a táplálkozása a számára legmegfelelőbb lehessen.
Vannak-e további kutatások folyamatban az Ön szakmai felügyelete alatt?
Igen, több is tervben van, illetve vannak olyanok is, amelyek már a megvalósítás szakaszába léptek. Ezekről most többet nem árulnék el, de az eredmények reményeim szerint magukért fognak beszélni.
Milyen tanácsokat adnak a Prove.hu azon olvasóinak, akik az Önök beszámolója hatására döntenek a növényi alapú étkezésre való áttérés mellett?
Elsősorban azt, hogy tájékozódjanak alaposabban a témában. Ha egészségmegőrzés a céljuk, akkor gyűjtsenek jó praktikákat és kérjenek tanácsot hasonló cipőben járó „bajtársaiktól”. Mindenképpen figyeljenek a megfelelő B12-vitamin bevitelre. Ha valaki meglévő betegséggel küzd és ezt az életmódot választja, feltétlenül forduljon hiteles és felelősségteljes szakemberhez (orvoshoz, dietetikushoz) és messze kerülje el az önjelölt táplálkozási tanácsadókat.
Még akkor is óvakodjon a valódi szakképesítéssel és így felelősségi körrel sem rendelkező „életmód tanácsadóktól”, ha adott esetben vegán vonalon mozog az adott „guru” vagy „gyógyító”. Az egészségünk nem játék, ha olyan helyzetbe kerültünk, hogy az elromlott, ne féljünk a szakember nyújtotta segítségtől, és ha kell, keressünk másodvéleményt is.
