Túl szépnek tűnt, hogy igaz legyen. Svájc teljesen megreformálhatta volna a nagyipari állattartásról alkotott képet, de a népszavazás eredménye nem hozott változást.
Lelkes érdeklődéssel számoltunk be róla a napokban, hogy Svájc állatvédelmi szempontból korszakalkotó szavazásra készül, amely új mérföldkő lehetett volna egy könyörületesebb, kegyetlenségtől mentes világ felé.
Szeptember 25-én több kérdésről szavazott a svájci lakosság, ezek közül az egyik jelentette volna a húsukért, vagy tejükért tartott állatokkal való bánásmódot érintő szigorításokat.
A farmokon sínylődő állatoknak jobb körülményeket, több napfényt, jobban szabályozott vágási eljárásokat és az őket megillető tisztelet megadásának alkotmányos szintű kötelezettségét írta volna elő a referendum, amennyiben megszavazzák az állampolgárok. Az előzetes kalkulációk alapján a szavazók 62.86%-a voksolt úgy, hogy nincs szükség a sokak által jelenlegi formájukban is elégségesnek bélyegzett állatvédelmi szabályok szigorítására.
„Nemmel szavaztam. Vannak olyan intenzív állattartás végző farmerek, akik szeretik és tisztelik az állataikat, és ahhoz, hogy húst tudjunk enni, szükség van a nagyüzemi állattartásra is valamilyen mértékben” – fogalmazta meg gondolatait Fabrice Drouin svájci állampolgár.
Árral szemben kellett volna eredményt elérni
Kormányzati szinten a referendum megszavazása ellen biztatták az embereket. Az indok az volt, hogy az új, szigorú szabályozások következtében minden sokkal drágább lett volna, hiszen a gazdák nyilvánvalóan a fogyasztóval fizettették volna meg az új előírásoknak való megfelelés költségét. Ilyen hírverés mellett talán nem is annyira meglepő, hogy a szavazás elbukott.
Pedig a nagyüzemi farmok karámjaiban, óljaiban, ketreceiben szenvedő, életük során számtalan kegyetlenkedést és bántalmazást elszenvedő állatok a legkiszolgáltatottabb élőlények ezen a világon, akik számára minden apró változás komoly életminőség-javulást eredményezhet. De a jogszabályok szigorítása és a hagyományos intenzív állattartás felszámolása nem csak nekik, hanem a telepek környezetében élőknek is felüdülést jelenthetne.
Ezenfelül nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ameddig léteznek ipari állattartó telepek, addig nagy valószínűséggel folyamatosan találkozunk majd új, antibiotikumokra rezisztens kórokozókkal, amelyek könnyen okozhatnak világjárványt is.
A tudósok is egyetértenek abban, hogy jelenlegi formájában ez a gyakorlat nem fenntartható. A szakemberek szerint mindenképpen szükség lenne nem csak környezetvédelmi, de erkölcsi szempontból is arra, hogy egyszer s mindenkorra megváltoztassuk a jelenlegi élelmezési rendszert.
(Reuters)
