Veganuár

Selyem: miért kerülik el a vegánok?

Selyemiparfuyu liu / Shutterstock

Ha a nem-vegán ruházkodás kerül szóba, a legtöbb ember a bőrre és a szőrmére gondol. Holott a selyem gyártása is sok-sok állat szenvedésébe kerül – egy kis darabka selyem előállításához apró állatok ezreinek kell meghalnia.

Ez azért van így, mert a selyem anyaga apró állatok felhasználásával történik, mint például bizonyos pók- és rovarfajták. Leggyakrabban a selyemhernyót használják erre a célra, főleg a Bombyx mori fajtát, amit úgy tenyésztettek ki, hogy a lehető legtöbb selymet lehessen előállítani belőle.

A selyemgyártás központja Kína, de sok más ázsiai országban is foglalkoznak vele.

A lényeg röviden:

  • Előbb-utóbb minden selyemhernyót tömegesen megölnek. A hímeket előbb, a nőstényeket később.
  • A hernyókat egyes országokban megeszik, vagy más országokban állateledelként használják fel.
  • Több ezer hernyót ölnek meg 1 kg selyem előállításához, világszerte pedig 70 billiótól 2 trillióig terjedhet a megölt egyedek száma.
  • Vannak más módon készített selymek, amelyek drágábbak és kevesebb kegyetlenséget ígérnek, mint az Eri és Ahimsza “békés selymek”, de több leleplezés is történt már, melyek szerint ezeket nem tartják be, és végül ugyanúgy megölik az állatokat.
  • Indiában a hatóságok már több olyan cégre is bukkantak, akik 5 éves gyermekeket napi 12 órában dolgoztattak a selyemiparban.
  • A selymet nem csak ruhák esetén használják, hanem kozmetikumokban is. Könnyen elkerülhetőek, ha odafigyelünk a “selyem”, “hidrolyzed silk” és egyéb, “silk” végű összetevőkre.

Selyemhernyótenyésztés

A selyemgyártás folyamata igen kegyetlen: a nőnemű és hímnemű selyemhernyókat tenyésztés céljából kiválasztják, a megtermékenyítés után a hím egyedeketől pedig egyszerűen megszabadulnak.

A peték lerakása után a nőstény hernyókat megölik, majd a petéket ellenőrzik, hogy egészségesek-e, és ha betegséget vélnek felfedezni, megsemmisítik őket. Ha egészségesnek találják őket, 10-14 nap múlva kikelnek a petékből a hernyók.

Előfordul, hogy ezt megelőzően akár hónapokra lefagyasztják a petéket, hogy később keljenek ki, mesterségesen időzítve.

A selyemhernyó élete

A bábozódás közben a hernyó lepkévé válik, majd amikor a folyamat befejeződik, a bábon egy kis lyukat csinál, és ezen keresztül kirepül.

A selyemgyártás szempontjából ez előnytelen, mivel a selyemszál ezáltal sérül. Éppen ezért a gyártók elpusztítják a hernyót a bábon belül, még mielőtt átváltozna pillangóvá. Ezt úgy teszik, hogy vagy megsütik egy sütőhöz hasonlító eszközben, vagy forró vízbe dobják őket.

Néhány országban az így megölt hernyókat a helyi lakosság elfogyasztja, de többségüket Európába szállítják hajóval, ahol állateledelként használják fel őket.

Bár minden egyes hernyó hosszú selyemszálat állít elő, mégis több ezer hernyóra van szükség egy kis darab selyem előállításához. Körülbelül 6600 hernyó kell egyetlen kilogramm selyem gyártásához.

Szenvednek-e a selyemhernyók?

2003-ban készültek az első tanulmányok, amelyek azt bizonyítják, a rovarok éreznek valamiféle szenvedést és fájdalmat. A legújabb kutatások pedig egyre inkább bizonyítják, hogy az emberi fájdalomérzékeléshez hasonló a rovaroké, és akár a sérülés után még sok ideig krónikus típusú fájdalmat is éreznek.

A selyem előállítása tehát egyáltalán nem mondható állatbarát cselekedetnek. Hiszen tenyésztéssel, bezárással, billió kis állat megölésével jár, a tudományos bizonyítékok pedig egyre inkább arra utalnak, hogy a megölésük valószínűleg fájdalmas számukra – mindezt egy teljesen felesleges termék gyártásának érdekében.

“Békés selyem”

A békés selyem egészen más gyártási technológiával készül. Az ötlet onnan indult, hogy vajon hogyan lehetne etikusabb módon selymet előállítani. Jó példa erre az Eri és az Ahimsa selyem.

Ezek gyártása során hagyják a bábból kiszabadulni a pillangót, majd ezek után fejtik fel a selyemszálat a gyártáshoz. Az eljárás jóval hosszabb és drágább, mint a hagyományos, de jóval kevesebb kegyetlenséggel jár együtt. A magasabb ár és a hosszabb idő miatt kevesebb az így előállított selyem mennyisége.

Gazdasági szempontból sokan kritizálják a békés selymet, mivel macerásabb és időigényesebb, így drágább is, így a piacon kapható selyem túlnyomó része hagyományos eljárással készül, ahol megölik a hernyókat.

Sajnos azonban az, hogy a “békés” selyem esetében életben hagyják a hernyókat, nem jelenti azt, hogy ez a tenyésztési módszer nem kegyetlen.

A leggyakrabban használt hernyó, a Bombyx mori a tenyésztés során ugyanis elveszíti repülési képességét, mert a testét természetellenesen nagyra növesztik: a feje és a szája akkora lesz, hogy táplálkozni sem tud rendesen.

Sok selyemáru kap állat- és környezetbarát címkét, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ténylegesen humánusabb módon készültek, mint a hagyományos selymek.

Emberi jogok

A selyemgyártás nem csak az állatok szenvedését vonzza maga után, hanem az emberekét is. Az emberi jogok képviselői szerint már ötéves gyerekeket is bevonnak a selyemgyártásba.

A felnőttek és gyerekek keze egyaránt tönkremegy, mivel egész nap meleg vízbe nyúlnak, hogy elválasszák a bábtól a selymet, és sokszor meg is vágják a kezüket. Indiában bérbe adják a gyerekeket a selyemgyáraknak és sok esetben napi 12 órás munkára kényszerítik őket.

Fogyasztói szokások és alternatívák

Szerencsére a selyemnek számtalan alternatívája létezik, szóval nem kell több ezer állatnak meghalnia egy póló miatt. Az olyan anyagok, mint a farostból készült, tencel nevű szövet, vagy a poliészter, a viszkóz és a selyempamut, mind állatbarát megoldások.

Érdemes a kozmetikai cikkekre is figyelni, a selymet ugyanis nem csak ruhakészítéshez használják: kisebb mennyiségben szappanok és egyéb kozmetikumok alkotórészei is. Az összetevők közt úgy szerepelnek, mint „hidrolyzed silk”, vagy bármilyen más szó, ami „silk”-re végződik, például kelisilk.

Szerencsére rengeteg kozmetikum van, ami selyem nélkül készül, tehát könnyen elkerülhetjük a használatukat.

Tetszett ez a cikk? Olvasnál még ilyet? Csatlakozz a több, mint 100 támogatónkhoz, akik már befektettek a minőségi vegán újságírásba.
Galgóczi Dóra

Galgóczi Dóra

Író és természetgyógyász
Évek óta követem a vegán életmódot. A könyveimmel egy kis iránytűt szeretnék adni az embereknek, hogyan találják meg az útjukat a világban. A gyógyítással pedig szeretnék testi-lelki egészséget adni, személyre szabott módszerekkel. Hiszek abban, hogy minden élet egyformán értékes, és mindenkiben ott rejlik az együttérzés.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.