Ha a nem-vegán ruházkodás kerül szóba, a legtöbb ember a bőrre és a szőrmére gondol. Holott a selyem gyártása is sok-sok állat szenvedésébe kerül – egy kis darabka selyem előállításához apró állatok ezreinek kell meghalnia.

Ez azért van így, mert a selyem anyaga apró állatok felhasználásával történik, mint például bizonyos pók- és rovarfajták. Leggyakrabban a selyemhernyót használják erre a célra, főleg a Bombyx mori fajtát, melyet úgy tenyésztettek ki, hogy a lehető legtöbb selymet lehessen előállítani belőle.

A selyemgyártás központja Kína, de sok más ázsiai országban is foglalkoznak vele.

Selyemhernyótenyésztés

A nőnemű és hímnemű selyemhernyókat tenyésztés céljából kiválasztják. A megtermékenyítés után a hím egyedeket megölik. A peték lerakása után a nőneműekre is ez a sors vár.

A petéket ellenőrzik, hogy egészségesek-e, ha betegséget vélnek felfedezni, a petéket megsemmisítik. 10-14 nap múlva kikelnek a petékből a hernyók.

Előfordul, hogy ezt megelőzően akár hónapokra lefagyasztják a petéket, hogy később keljenek ki, mesterségesen időzítve.

A selyemhernyó élete

Az elfogyasztott víz és táplálék hatására a kis hernyó egy hónap alatt harmincszor olyan hosszú és tízezerszer olyan súlyos lesz, mint születésekor volt. Ezután selyemből bábot formáz maga köré.

Ezt a fején található két mirigyből képezi, és körülbelül egy kilométer hosszú lesz. A bábozódás közben a hernyó lepkévé válik. Amint a folyamat befejeződik, a bábon egy kis lyukat csinál és ezen keresztül kirepül.

A selyemgyártás szempontjából ez előnytelen, mivel a selyemszál ezáltal sérül. Éppen ezért a gyártók elpusztítják a hernyót a bábon belül, még mielőtt átváltozna pillangóvá. Ezt úgy teszik, hogy vagy megsütik sütőben, vagy forró vízbe dobják őket.

Néhány országban az így megölt hernyókat a helyi lakosság elfogyasztja, de többségüket Európába szállítják hajóval, ahol állateledelként használják fel őket.

Bár minden egyes hernyó hosszú selyemszálat állít elő, mégis több ezer hernyóra van szükség egy kis darab selyem előállításához. Körülbelül 4000-15000 hernyó kell egy kilogramm selyem gyártásához.

Ez is érdekelhet ➡  Hogyan teszi tönkre a bolygót a bőripar, és miért nem hordanak bőrt a vegánok?

A világszerte gyártott selymekhez összességében évente 70 billiótól 2 trillióig terjed a felhasznált selyemhernyók száma.

Szenvednek-e a selyemhernyók?

Hogy a rovarok éreznek-e fájdalmat és szenvedést, erről megoszlik a szakértők véleménye. Mindenesetre egyes tanulmányok szerint ők is érzik a fájdalmat.

Azt biztosan tudjuk, hogy van központi idegrendszerük és érzékelnek olyan behatásokat, mint az extrém hőmérséklet, a szúrás, a vágás, szóval mindaz, ami fájdalmat vált ki.

Függetlenül a fájdalomérzékeléstől, a selyem előállítása egyáltalán nem mondható állatbarát cselekedetnek. Hiszen tenyésztéssel, bezárással, billió kis állat megölésével jár – mindezt egy teljesen felesleges termék gyártásának érdekében.

“Békés selyem”

A békés selyem teljesen normális selyem, csakhogy egészen más gyártási technológiával készül. Az ötlet onnan indult, hogy vajon hogyan lehetne etikusabb módon selymet előállítani. Jó példa erre az Eri és az Ahimsa selyem.

Ezek gyártása során hagyják a bábból kiszabadulni a pillangót. Ezek után fejtik fel a selyemszálat a gyártáshoz. Az eljárás jóval hosszabb és drágább, mint a hagyományos, de jóval kevesebb kegyetlenséggel jár együtt. A magasabb ár és a hosszabb idő miatt kevesebb az így előállított selyem mennyisége.

Többen kritizálják a békés selymet, és sokan úgy gondolják, nem éri meg ezzel foglalkozni. Ráadásul az ellenőrzés nem tökéletes, tehát nem tudhatjuk, a békés selyemként megvásárolt holmi valójában ezen a módon készült-e.

Indiában történt már leleplezés arra vonatkozóan, hogy a békés selyemként árult terméket mégis a hernyók megölésével készítették.

Létezik olyan módszer is, amelynél bár nem ölik meg a hernyókat a bábon belül, de mégis kegyetlen eljárást használnak velük szemben – és amelyikre már nincs többé szükség a tenyészéshez, őket elpusztítják.

Még azoknak a hernyóknak sem lesz jó életük, akiket hagynak pillangóvá válni és kirepülni. A leggyakrabban használt hernyó, a Bombyx mori a tenyésztés során csaknem teljesen elveszíti repülési képességét, mert a testét természetellenesen nagyra növesztik. A feje és a szája akkora lesz, hogy táplálkozni sem tud rendesen.

Ez is érdekelhet ➡  Vegán sütőtökös granola recept

Sok selyemáru kap állat- és környezetbarát címkét, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ténylegesen humánusabb módon készültek, mint a hagyományos selymek. A kutatók fényt derítettek arra, hogy bizonyos kemikáliákat etetnek meg a hernyóval, hogy ezáltal más színt kapjon a selyem.

Ezt a selymet bio-organikus jelzővel illetik, holott a hernyók szenvednek tőle és később a környezetbe került vegyszer sem éppen természetbarát.

Emberi jogok

A selyemgyártás nem csak az állatok szenvedését vonzza maga után, hanem az emberekét is. Az emberi jogok képviselői szerint már ötéves gyerekeket is bevonnak a selyemgyártásba.

A felnőttek és gyerekek keze egyaránt tönkremegy, mivel egész nap meleg vízbe nyúlnak, hogy elválasszák a bábtól a selymet, és sokszor meg is vágják a kezüket. Indiában bérbe adják a gyerekeket a selyemgyáraknak és sok esetben napi 12 órás munkára kényszerítik őket.

Fogyasztói szokások és alternatívák

Szerencsére a selyemnek számtalan alternatívája létezik, szóval nem kell több ezer állatnak meghalnia egy póló miatt. Az olyan anyagok, mint a farostból készült, tencel nevű szövet, vagy a poliészter, a viszkóz és a selyempamut, mind állatbarát megoldások.

A selymet nem csak ruhakészítéshez használják. Kisebb mennyiségben szappanok és egyéb kozmetikumok alkotórészei is. Az összetevők közt úgy szerepelnek, mint „hidrolyzed silk”, vagy bármilyen más szó, ami „silk”-re végződik, például kelisilk.

Szerencsére rengeteg kozmetikum van, ami selyem nélkül készül, tehát könnyen elkerülhetjük a használatukat.

Források:

PETA, FAO, Human Rights Watch & Beauty Without Cruelty India

Yu, Qi; Zhou, Qi-Sheng & Liu, Qing-Xin (2011). “Advances in the Research on the Nervous System of the Silkworm, Bombyx Mori”. Acta Entomologica Sinica, vol. 54, pp. 1172-1180.

Prove.hu
Galgóczi Dóra

Galgóczi Dóra

Író és természetgyógyász
Évek óta követem a vegán életmódot. A könyveimmel egy kis iránytűt szeretnék adni az embereknek, hogyan találják meg az útjukat a világban. A gyógyítással pedig szeretnék testi-lelki egészséget adni, személyre szabott módszerekkel. Hiszek abban, hogy minden élet egyformán értékes, és mindenkiben ott rejlik az együttérzés.

Írd le a véleményed!