Az Egyesült Királyságban már most több sejtalapú húskészítmény várja, hogy az élelmiszer-biztonsági hivatal, a Food Standard Agency elbírálja az engedélyeztetésüket. Mivel a következő években sok hasonló megkeresésre számít a kormány, komoly anyagi támogatással igyekeznek segíteni a hivatal munkáját. Ennek célja, hogy mielőbb kidolgozhassanak egy gyors és hatékony engedélyeztetési eljárást.
Állati sejtekből, de állatok lemészárlása nélkül készült marha- és csirkehús, de még hízott libamáj is várja, hogy az Egyesült Királyság élelmiszer-biztonsági hivatala, a Food Standards Agency (FSA) engedélyt adjon a termékek forgalomba hozatalára. A hasonló megkeresések pedig a következő években csak gyarapodni fognak. Ahogy az egykor csak a science fiction regények hasábjain létező sejtalapú húskészítmények egyre inkább valósággá válnak, a brit kormány október elején több mint 700 millió forintnak megfelelő fontot ítélt az FSA-nak, hogy a hivatal ki tudjon dolgozni egy hatékony engedélyeztetési eljárást – írta meg a The Guardian.
A kezdeményezés nem teljesen új keletű. Már tavaly októberben felröppentek olyan hírek, hogy a britek szeretnék meggyorsítani az új technikai eljárásokkal készült élelmiszerek forgalomba hozatalának folyamatát. Bár az akkori elképzelésekhez képest az új tervek nem tűnnek kifejezetten gyorsabbnak. Az FSA-nak nagyjából két évig fog tartani az eljárás kidolgozása, amit az egyes vállalatok szintén nagyjából két év alatt tudnak majd teljesíteni a tervek szerint. A már beadott kérvényekre ez természetesen nem vonatkozik.
Prof. Robin May, az FSA vezető tudományos tanácsadója a The Guardiannek arról is beszélt, miért nem lehet elsietni az eljárást.
Az élelmiszergyártók persze azon igyekeznek, hogy a termékeik megkülönböztethetetlenek legyenek az állatok levágásával készült húskészítményektől. De az gyártónként eltérő, hogyan érik ezt el. A sejtalapú termékeket egy speciális tápoldatban növesztik, különböző növekedést serkentő adalékokkal. Biztonságosak ezek? Mert ezekből visszamaradhat valamennyi a termékben. Történik genetikai módosítás a sejtekben, amik károsak lehetnek?
Illő, hogy a szigetországban jelenjenek meg először a sejtalapú húsok
London a világ nem hivatalos vegán fővárosa, de az egész országban elég magas a növényi és vegetáriánus étrendet követők száma. Az új élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos nyitottság, valamint a tény, hogy Európában itt engedélyeztek először sejtalapú állateledelt, mind arra utalnak, hogy az Egyesült Királyság nagyszerű helyszín lehet az európai sejtalapú húskészítmények debütálására.
Az állati sejtekből, tápoldatban, laboratóriumi körülmények között készített, a hagyományos húskészítményekkel sejtazonos, de sokkal fenntarthatóbb, vágásmentes készítmények története tizenegy éve indult. Azóta már Szingapúrban és az Egyesült Államokban is engedélyeztek ilyen eljárással készült terméket emberi fogyasztásra. Bár a hozzáférhetőségük a nagy tömegek számára továbbra is nehézkes, a tömeges fogyasztás eléréséhez pedig az engedélyeztetési eljárások mellett a termelés felskálázása is jelent némi problémát, az jól látszik, hogy a technológia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy rövidesen a mindennapi életünk részévé váljon.
Persze nem mindenki lelkesedik az környezetkímélő, erőszakmentes megoldások iránt. A húslobbi sok helyen megpróbálja elgáncsolni az élelmiszer-ipari fejlesztéseket, és igyekszik akadályokat görgetni az újítások elé. Florida államban már betiltották a sejtalapú húskészítményeket, és Nebraskában is tiltani tervezik. Eddig úgy néz ki, itthon sem sokkal jobb a helyzet.
