Sok vegetáriánus etikai okok miatt mellőzi az állatok húsának fogyasztását, ennek ellenére a tejtermékek vagy a tojás a mindennapi étkezésük része. A mindenevőkben a húsfogyasztás által okozott kellemetlen érzésekről már olvashattunk pár elemzést, de a kutatókat most az érdekelte, mivel magyarázzák az állati származékok fogyasztását azok, akik etikai alapon már felhagytak a húsfogyasztással.
A húsparadoxonról már mi is írtunk, vagyis arról a jelenségről, hogy a legtöbben szeretjük az állatokat és nem akarunk nekik ártani, másrészről viszont fizetünk azért, hogy különböző testrészeiket változatos módon elkészítve falatozhassunk belőlük. Ráadásul arra kárhoztatjuk őket, hogy borzalmas körülmények között éljenek, mielőtt a tányérunkra kerülnének.
A leírt jelenség alapján csak „sajtparadoxonnak” keresztelt tanulmány most arra próbált választ találni, hogyan magyarázzák a vegetáriánusok, hogy továbbra is fogyasztanak állati eredetű ételeket annak ellenére, hogy sokan etikai okok miatt hagytak fel a húsevéssel.
A University of Stirling kutatói a tanulmányban kitérnek arra, hogy a húsparadoxonnál fellépő kognitív disszonanciának – az a kellemetlen, zavaró érzés, ami akkor lép fel, ha az erkölcsi értékeinkkel nem összeegyeztethető dolgot művelünk – a feloldására a vegetáriánusok is nagyjából ugyanazokat a módszereket alkalmazták, mint a húst fogyasztó mindenevők. A bevezetésben továbbá kiemelik, hogy amíg a tej- és tojásiparban technikailag nem kell megölni az állatokat a termékekért, ez a két ipar nem választható el a húsipartól, és ugyanúgy szenvedéssel jár az állatok számára.
A kutatás szerzői mindketten (etikai) vegánok, amivel a válaszadók tisztában voltak, a kutatók ezért meg is jegyzik, hogy ez befolyásolhatta a válaszaikat. A tanulmányban 12 személyt interjúvoltak meg, akik legalább hat hónapja vegetáriánusok voltak és fogyasztottak állati eredetű élelmiszereket. Az egyes résztvevők motivációja mutatott némi változatosságot – volt, aki környezetvédelmi, más erkölcsi okokból hagyta el a húst. A tej- és tojásiparral kapcsolatos ismereteik is különböző mértékűek voltak, de általánosságban negatív véleménnyel voltak az állatipar gyakorlatairól.
Mivel indokolják a vegetáriánusok az állati eredetű ételek fogyasztását?
A termékek fogyasztásának indoklására számos társadalmi és személyes tényező hatással van, ezek pedig a „négy N-nel” magyarázhatók. Vagyis hogy a hús (illetve az egyéb állati élelmiszerek) fogyasztása „nice, normal, necessary, and natural” – fincsi, normális, szükséges és természetes.
„Sokkal szívesebben lennék a megoldás része, mint a problémáé, de a sajt függőséget okoz, a tej olcsó, a tojás fincsi, a joghurt pedig egészséges” – foglalta össze az egyik alany.
A tanulmány rámutat arra az érdekességre, hogy a 12 alanyból tíz határozottan visszataszítónak találta a folyékony tehéntejet és általánosságban ezzel az állati termékkel volt a legtöbb ellenérzésük. Ennek ellenére a sajt volt az, amihez a legpozitívabban álltak, pedig ugyanabból a forrásból származik mindkét termék.
„Van valami, ami miatt kicsit kevésbé borzaszt el a sajt, mint a tej. Úgy érzem, hogy a tej sokkal jobban képviseli azt az iparágat és azt a kegyetlenséget, ahogyan a tehenekkel bánnak. Tudom, hogy ugyanabból a forrásból származnak, de nekem a tej egy sokkal rosszabb emlékeztető” – nyilatkozta az egyik válaszadó.
A tanulmány szerzője szerint ez a fajta diszasszociáció az egyik legjellemzőbb módszer a kognitív disszonancia feloldására. A sajt feldolgozottabb, emiatt pedig az állathoz kevésbé köthető termék. A legtöbb vegetáriánus a tanulmányban nagy mennyiségben fogyasztott sajtot, leginkább az íze miatt. Ám a tejet tudatosan elkerülték, mert az undort és a tehenekkel szemben empátiát keltett bennük.
