Egy dél-karolinai laboratóriumból szabadult ki 43 rézuszmajom, közülük négy még mindig nem került vissza az intézménybe. A kutatóintézet vezérigazgatója „happy endben” reménykedik – szerinte ez azt takarja, hogy az állatokat visszahúzza a hasuk a laboratóriumba. Kedvenc eledeleik ugyanis nem lelhetők fel a környéken természetes körülmények között.
Még mindig „szabadlábon” van négy majom azt követően, hogy a dél-karolinai Alpha Genesis kutatóintézet laborjából 43 rézuszmajom megszökött. Az állatkísérletekre specializálódott létesítményből november 8-án szabadultak ki az állatok, miután egy gondozó nyitva hagyta a kültéri ketrecük ajtaját.
„Kiment egy, a többi pedig követte. Ötven állatból álló csoport volt ez, hét maradt, 43 pedig kiviharzott az ajtón” – idézi a BBC Greg Westergaardot, az Alpha Genesis vezérigazgatóját. Hozzátette, a majmok szökése „bosszantó”, de reménykedik a „happy endben”. Hogy mi is ez a happy end? Westergaard szerint egész pontosan az, hogy az állatok maguktól visszatérnek a kutatóintézetbe.
„Az erdőben van néhány apróság, amit megehetnek, de alma például, amit nagyon szeretnek, nincs. Így abban bízunk, hogy a hasuk visszahúzza majd őket a következő egy-két napban” – magyarázta a vezérigazgató. Westergaardnak abban végül igaza lett, hogy a szökevény rézuszmajmok közül többet is étel bevetésével fogtak be, például mogyoróvajas és lekváros szendvicsekkel csalták őket csapdákba.
Sajtóinformációk szerint nem ez az első olyan alkalom, hogy állatok szöktek meg ebből a bizonyos kutatóintézetből. 2016-ban 19 majom szabadult ki ebből a létesítményből – őket hat órán belül mind visszavitték. Két évvel korábban, 2014-ben pedig 26 főemlős játszotta ki a laboratórium biztonsági rendszerét.
Régóta „bevált” kísérleti állat a rézuszmajom
Ahogy az evolúció elmélete egyre elfogadottabbá vált – az 1800-as évek vége óta –, előszeretettel vetik be kísérleti alanyként a rézuszmajmot, vagy másik nevén rézuszmakákót tudományos kutatásokhoz. Ennek oka részben az volt, hogy sok tekintetben hasonlít az emberhez.
Másrészt pedig a használata mellett szólt az is, hogy elterjedt, könnyen hozzáférhető állatnak tekinthető. Természetes körülmények között Ázsia déli és keleti részein él. Megtalálható például Indiában, Pakisztánban, Bangladesben, Nepálban, Bhutánban, Kínában, Mianmarban, Thaiföldön, Laoszban és Vietnámban egyaránt.
Az Egyesült Államok minden nagyobb kutatással foglalkozó egyetemének orvosi iskolájában akad valószínűleg néhány rézuszmajom a pincében. Az amerikai hadsereg és a NASA is használ rézuszmakákókat. Éveken át számítógépes videójátékokkal képezték ki őket, hogy kiderüljön, megtanulhatnak-e majmok repülőt vezetni és rakétákat kilőni
– írta egy könyvében az AP hírügynökség szerint Dario Maestripieri, a Chicagói Egyetem viselkedéskutatója.
A Dél-Karolinában megszökött majmok a helyi rendőrségi tájékoztatás szerint fiatal nőstények, átlagosan 3,2 kilogramm testsúlyúak. A hatóságok arra kérték a lakosságot, semmiképp ne közelítsék meg a szökevényeket. Ugyanakkor megnyugtattak mindenkit, hogy ezek a bizonyos példányok még túl fiatalok ahhoz, hogy bármiféle fertőzést hordozzanak. Rajtuk egyébként még nem is végeztek semmiféle tesztet.
A labormajmok már így is nagy riadalmat keltettek az amerikai lakosság körében
Az Egyesült Államok a koronavírus globális terjedése óta küzd azzal, hogyan fedezze az amerikai gyógyszeripar és tudományos szféra igényét kísérleti majmokra. Kína 2020-ban betiltotta a laboratóriumi majmok exportját, ekkor az Egyesült Államok figyelme Kambodzsa felé fordult.
Végül azonban ezen a kereskedelmi vonalon is „felsültek” az amerikai cégek. 2022 novemberében nyolc személyt, köztük két kambodzsai kormánytisztviselőt vádoltak meg azzal, hogy nemzeti parkokban, védett területeken élő hosszú farkú makákók befogásában vettek részt. Ráadásul engedélyeket is hamisítottak majomhiányban szenvedő, tenyésztő létesítményeknek.
Az Egyesült Államok a labormajmokkal kapcsolatos exportproblémákra ezt követően már egy huszárvágással szeretett volna reagálni. A függőség feloldására kiötlötték, hogy helyben létesítenének tenyészfarmokat. Januárban érkezett is egy bejelentés, amely szerint közel 400 millió dollárból építenek egy új komplexumot Georgia államban.
Azzal kalkuláltak, hogy az új létesítményben 30 ezer hosszú farkú makákó férhet el, ami nagyjából le is fedné a teljes 2022-es amerikai labormajomimportot.
A tervezett laboratórium környékén élők azonban heves tiltakozásba kezdtek, elsősorban nem állatjóléti aggályok miatt. A többség inkább egészségügyi és biztonsággal kapcsolatos kétségeket fogalmazott meg. „Olyan ez, mintha atomerőművet építenénk a hátsó udvarunkba. Bele sem merek gondolni, hogy szaglik majd az egész” – méltatlankodott egy 65 éves helyi lakos.
Egy anyuka pedig arról beszélt, „ez egy katasztrófa. Nem akarom, hogy a gyerekek kint játsszanak, és belélegezzék azt a majmos dolgot. És mi lesz, ha az egyik kiszabadul?”.
A PETA állatvédő szervezet közreműködésével a tiltakozók a harcot jogi mederbe terelték, így máig kérdéses, megépülhet-e végül a tervezett tenyészfarm Georgia államban.
