A republikánus szavazók körében történelmi mélypontra süllyedt azok aránya, akik komoly fenyegetésként tekintenek a klímaváltozásra – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból. Miközben a demokrata és független választók egyre nagyobb része aggódik az éghajlati válság következményei miatt, Donald Trump amerikai elnök hívei körében tovább gyengült a probléma súlyosságának elismerése.
Minden eddiginél nagyobb teret nyertek az Egyesült Államokban a republikánus szavazók klímaszkeptikus nézetei: a Gallup közvéleménykutató cég felmérése szerint mindössze 14 százalékuk érzi fenyegetőnek az éghajlatváltozást. Ez a legalacsonyabb arány a Gallup 1997 óta végzett mérései alapján.
A növekvő republikánus klímaszkepticizmushoz persze lehet némi köze Donald Trump amerikai elnök klímaváltozást tagadó politikájának is. Hogy a republikánus politikus és üzletember miként vélekedik a klímaváltozásról, azt már 2018-ban megfogalmazta.
Azt hiszem, valami történik. Valami változóban van, de vissza is fog változni. Nem gondolom hoaxnak. Valószínűleg van valami különbség. De nem tudom, hogy emberi tevékenység okozza-e
– magyarázta a CBS amerikai televízió 60 perc című műsorában.
De az amerikai elnök sokszor hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az energiamix zöldítésében minimalizálni kellene a szélerőművek szerepét. Számos alkalommal kifejtette már, milyen brutális madárgyilkos szerkezeteknek tartja ezeket. Tavaly nyáron is beszélt arról a Fox Newsnak, hogy „aki madártemetőt szeretne látni, az nézzen csak körül egy szélerőmű alatt”.
trump shocked that wind turbine workers aren’t in jail for killing bald eagles pic.twitter.com/0NbTk7Tp7m
— helena hind (@cynicalzoomer) July 24, 2024
A kritikusai azonban arra gyanakodnak, hogy Trump szélerőmű-fóbiája valójában nem madárbarát gyökerekre vezethető vissza. Sokkal inkább arra az esetre, mikor 2012-ben a Vattenfall svéd energiaipari vállalat engedélyt kapott egy szélerőmű építésére az amerikai üzletember skóciai golfközpontja közelében. Trump pert indított ebben az ügyben még a skót kormánnyal szemben is, ám a bíróság nem neki adott igazat.
Az amerikaiak többsége aggódik – a változás már elkezdődött
Az amerikai lakosság egészét tekintve azonban úgy tűnik, kevésbé érvényesül a Trump-hatás. A Gallup felmérése szerint ugyanis az amerikaiak 48 százaléka gondolja a klímaváltozást valós problémának. Ez 4 százalékponttal magasabb érték a 2023-as eredménynél. A kutatásban részt vevő demokrata (78 százalék) és független szavazók (52 százalék) többsége nyilatkozott így.
A mintegy ezer fő megkérdezésével készült felmérés azt is kimutatta, hogy
- a nők,
- a Z generáció
- és az X generáció fiatalabb tagjai,
- valamint a különféle etnikai kisebbségekhez tartozók
nagyobb valószínűséggel tartják a klímaváltozást komoly kockázatnak.
Az amerikaiak 63 százaléka véli úgy, hogy a klímaváltozás hatásai már most is érezhetők. Ezt a véleményt a demokraták 92 százaléka, a függetlenek 52 százaléka osztja. A republikánusok esetében az arány csupán 31 százalék, ami visszaesés a tavalyi 35 százalékhoz képest.
Egy korábbi Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 37 százaléka volt személyesen is érintett szélsőséges időjárás okozta katasztrófákban. Tavaly például a Milton és a Helene hurrikán mellett dél-kaliforniai erdőtüzekkel is szembesült az amerikai lakosság. Ezek ráadásképp együttesen 163 milliárd dolláros gazdasági kárt is okoztak.
A média szerepéről sem egyezik a republikánus és demokrata álláspont
A globális klímakutatók 99,9 százaléka tényként elismeri, hogy a globális hőmérséklet emelkedése az emberi tevékenység eredménye – olyan erős tudományos konszenzus ez, mint a gravitáció létezésébe vetett hit. Az amerikai lakosságnak ennek ellenére csupán a 62 százaléka ért ezzel egyet.
Az amerikai lakosság majdnem fele (41 százalékuk) gondolja úgy, hogy a média eltúlozza a klímaváltozás súlyosságát. A demokraták kétharmada szerint a médiának többet kellene tenni az ügy előtérbe helyezéséért, a republikánusoknak csupán 6 százaléka gondolja így. Sőt: 78 százalékuk szerint a tudósítások döntő többségben túlzóak.
Az elmúlt évben számos környezeti katasztrófáról szóló nagy mennyiségű híradás hozzájárulhatott ezekhez a mintázatokhoz
– magyarázta Lydia Saad, a Gallup vezető szerkesztője.
Trump és a környezetvédelem visszaszorítása
Azzal kapcsolatban, milyen környezetvédelmi politika várható Trumptól második elnöki ciklusa alatt, nem sok kétely lehett az elemzőkben és az átlagemberekben sem. Néhány hónappal 2017-es beiktatása után Trump drasztikus lépésre szánta el magát: bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Abból az egyezményből, amelynek egyik fő célkitűzése az volt, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése ne legyen 2 Celsius-foknál több az iparosodás előtti időszakhoz képest. Joe Biden volt amerikai elnök egyik első intézkedése volt, hogy kiköszörülje a csorbát, és elintézze, hogy az Egyesült Államok újra csatlakozzon a megállapodáshoz. Trump pedig szintén gyorsan cselekedett ezzel kapcsolatban: már második elnöki ciklusa első napján aláírta a kilépési parancsot a párizsi klímaegyezményből.
Hozzáállása pedig később sem változott: az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége, az Environmental Protection Agency (EPA) harmincegy, környezetet és klímát érintő szabályozást vont vissza március közepén mindössze néhány óra alatt. Ezzel pedig tudósok szerint a Trump-adminisztráció olyan alapvető környezetvédelmi deregulációs lépéseket tett, amelyek az ipari forradalom korának környezetvédelmi problémáit hozhatják vissza az Egyesült Államokba.
De a Princetoni Egyetemen végzett, klímaváltozással kapcsolatos tudományos programokat is túlzónak, valószínűtlennek és szorongást keltőnek minősítette a Trump-kormány. Az egyetem és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) közös intézetétől ezért összesen négymillió dollárt vontak el. A lépést a klímakutatók igen hangosan bírálták. Valérie Masson-Delmotte a Párizs-Saclay Egyetemről úgy kommentálta, hogy a klímaveszély nem tűnik el attól, hogy úgy teszünk, mintha nem létezne. A NOAA korábbi vezetője, Rick Spinard pedig arról beszélt, hogy a mezőgazdaság és az energiaszektor is megsínyli majd a támogatás megvonását. Ezek a rendszerek ugyanis erősen támaszkodnak a pontos éghajlati előjelzésekre.
A tudományos aggályok persze látszólag továbbra sem akasztják meg Trumpot. A döntések hatása ugyanakkor hosszú távon jelentkezik – a kérdés már csak az, kik és hogyan viselik majd a következményeket.
